Guernsey Bailiffség

Több szigetből álló brit koronafüggőség

Guernsey Bailiffség (angolul: Bailiwick of Guernsey) önkormányzó brit koronafüggőség, nem tagja az Európai Uniónak.

Guernsey Bailiffség
Bailiwick of Guernsey
Bailliage de Guernesey
Guernsey zászlaja
Guernsey zászlaja
Guernsey Bailiffség címere
Guernsey Bailiffség címere
Nemzeti himnusz: God Save the King
Nemzeti dal: Sarnia Cherie
Fővárosa Saint Peter Port
é. sz. 49° 27′, ny. h. 2° 35′Koordináták: é. sz. 49° 27′, ny. h. 2° 35′
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Államfő III. Károly brit király
alkormányzó Sir Ian Corder
az Irányelvek és Erőforrások Biztosság elnöke (kormányfő) Laurie Morgan
Hivatalos nyelv angol, francia, (Dgernésiais)
Népesség
Népszámlálás szerint63 026 fő (2016)[1]
Rangsorban212
Becsült63 085[2] fő (2012. március)
Rangsorban212
Népsűrűség836,3 fő/km²
GDP
Összes2,57 milliárd $
Egy főre jutó40 000 $
Földrajzi adatok
Terület78 km²
IdőzónaGMT (UTC0)
Egyéb adatok
Pénznem guernsey-i font (GBP)
Nemzetközi gépkocsijel GBG
Hívószám 44-1481
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 999
Internet TLD.gg
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • BS 1363
  • Europlug
Közlekedés iránya bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Guernsey Bailiffség témájú médiaállományokat.

Földrajz szerkesztés

 
Tengerpart

Hegyes-völgyes szigetcsoport. Legmagasabb pont: Hanois (114 m).

A Guernsey Bailiffséghez az alábbi szigetek tartoznak:

Történelem szerkesztés

A legutóbbi jégkorszak máig tartó interglaciális szakaszában a tengerszint emelkedésével Guernsey először félsziget lett a La Manche-csatornában, azután a többi hegyfokhoz hasonlóan szigetként elvált az európai kontinenstől.

Ekkoriban neolitikus földművesek éltek a partvidékén, dolmeneket és menhireket emeltek, Guernsey szigetén is. Az itteni faragott menhirek nagy érdeklődést váltottak ki a régészekből.

A britonok Bretagne-ba vándorlásuk közben megszállták a Lenur-szigeteket (a Csatorna-szigetek korábbi neve). A Gwent Királyságba érkezve Szent Sampson (Bretagne-ban Dol apátja) honosította meg a kereszténységet Guernsey-ben. A sziget később a Bretagne-i Hercegség birtoka lett, majd 933-ban a Normandiai Hercegség kebelezte be. Guernsey és a többi Csatorna-sziget a középkori Normandiai Hercegség utolsó maradványa, a szigeteken III. Károly brit király mint Normandia hercege uralkodik.

A középkorban a szigeteket ismételten megtámadták francia kalózok, illetve a rendes francia haditengerészet, különösen a százéves háborúban, amikor a szigeteket a franciák több alkalommal megszállták, először 1339-ben.

1372-ben a szigetet aragón zsoldosok támadták meg Owain Lawgoch (más néven Yvon de Galles) parancsnoksága alatt. Owain Lawgoch francia lovagnak adta ki magát. Ő és sötét hajú katonái a guernsey-i legendák tengerről érkező tündérei.

Az angol polgárháború idején Guernsey a parlament oldalára állt, míg Jersey királypárti maradt. Guernsey döntése összefüggött azzal, hogy itt a lakosság jelentős része kálvinista volt, vagy más reformált egyház tagja és hogy korábban I. Károly angol király elutasította, hogy fellépjen a barbár kalózok által fogságba ejtett guernsey-i tengerészek érdekében. Az egyetértés nem volt teljes, néhány királypárti fellázadt a sziget délnyugati részén, amikor Sir Peter Osbourne kormányzó királypárti csapatokkal elfoglalta Cornet várát. Ez volt az utolsó királypárti erőd, amelyik kapitulált, 1651-ben.

 
A Victoria-torony Saint Peter Portban

A 17. és 18. század folyamán, a francia–spanyol háborúk idején Guernsey hajógazdái és kapitányai kihasználták kontinentális kapcsolataikat és kalózleveleket szereztek kereskedőiknek, akik így törvényes kalózok lettek.

 
Az alkormányzó rezidenciája, a Government House

A 19. században drámaian nőtt a sziget gazdagsága, a világméretű tengeri kereskedelem és a kőbányászat virágzása miatt. Egy nevezetes guernsey-i kereskedő, William Le Lacheur építette ki Costa Rica kávékereskedelmét Európával.

Az első világháborúban kb. 3000 szigetlakó szolgált az Európában harcoló brit hadseregben. A második világháborúban Guernsey-t és tartozékait megszállták a német csapatok. A megszállás előtt sok gyereket evakuáltak Angliába, ahol rokonaiknál vagy éppen idegeneknél éltek a háború alatt. Voltak gyerekek, akik sohasem találkoztak később családjukkal. A megszállás alatt néhány szigetlakót Délnyugat-Németország táboraiba deportáltak, főleg Biberach an der Riss városba. Alderney-ben koncentrációs tábor épült, ahol főleg kelet-európaiakat kényszerítettek munkára. Ez volt az egyetlen brit földön létesült koncentrációs tábor. A visszaemlékezésekben Alderney francia nevén említik: Aurigny.

A második világháború folyamán megerődítették a szigetet, mert nagy stratégiai jelentősége volt. A németek szemmel tartották a partot és kiegészítették a Hornet-várat. Hitler megszállottan hitte, hogy a britek mindenáron megkísérlik majd visszafoglalni a szigeteket, és az Atlanti Fal anyagi eszközeinek 20%-át a Csatorna-szigetekre összpontosította. Ma a legtöbb német erődítmény érintetlen, sok magántulajdonban van, és nyitott a közönség előtt.

Kormányzás szerkesztés

A Guernsey Bailiffség önkormányzó brit koronafüggőség. Az államfő az Egyesült Királyság uralkodója, aki a Csatorna-szigetek jogán a Normandia hercege (Duke of Normandy) címet használja. Az uralkodót alkormányzó (Lieutenant-Governor) képviseli, aki régente tényleges letéteményese és gyakorolója is volt a végrehajtó hatalomnak, de mára szerepe kiüresedett, jelképessé vált.

A törvényhozás a Rendi Gyűlés (States of Guernsey) joga, aminek harmincnyolc népképviselőnek (people's deputy) nevezett tagja van. A testületben a bailiff elnököl, aki a sziget főbírója, de tanácskozási joggal a korona tiszti jogászai, a főügyésznek tekinthető prokurátor (procureur) és helyettese, a kontroller (comptroller) is részt vesznek az üléseken. A népképviselőket négy évre választják.

A végrehajtó hatalom a rendek kebeléből választott öttagú Irányelvek és Erőforrások Bizottság (Policy and Resources Committee) kezében van, melynek elnöke voltaképpen a kormányfő, tagjai pedig miniszterek, akik a kormány osztályait (departments) irányítják.

A bírói hatalmat a rendektől és a kormánytól független bírósági szervezet gyakorolja. A jogrendszer a IX. századi hagyományokra visszavezethető normann szokásjogon és az angolszász jogtudományon alapul. A bailiff a sziget főbírója, aki bírói szerepe mellett bizonyos közigazgatási feladatokat is ellát. A Királyi Bíróság (Royal Court) a fő elsőfolyamodású bíróság polgári perekben és büntetőeljárásokban is. A fellebbezéseket a Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal) bírálja el. Rajtuk kívül még a Magisztrátusi Bíróság (Magistrate's Court) első fokon ítélkezik kisebb súlyú vétségek és kihágások eseteiben.

Gazdaság szerkesztés

Gazdasági életének alapja a turizmus és a kereskedelem. Jelentős a paradicsom- , a szőlő- és a vágottvirág-termesztés. Emellett jelentős a halászat, a grafit- és a sóbányászat. Iparát a textil- és kézműipar jellemzi. Guernsey saját Guernsey-i font papírpénzekkel (1, 5, 10, 20, 50 font) és érmékkel (,1 2, 5, 10, 20, 50 penny, 1, 2 font) rendelkezik, területén a Jersey font és a Bank of England bankjegyei is érvényes fizetőeszköznek minősülnek.

Népesség szerkesztés

 
Hagyományos néptánc
  • Népsűrűség: 732 fő/km²
  • Népcsoportok: angol, francia (normann leszármazottak)

Közlekedés szerkesztés

  • Közutak hossza: 200 km
  • Vasútvonalak hossza: 5 km
  • Repülőterek száma: 2
  • Kikötők száma: 2

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Guernsey Bailiffség témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés