Főmenü megnyitása

Gulyás László (zeneszerző)

zeneszerző, 1928-95

Gulyás László (Debrecen, 1928. november 3.New York,[2] 1995) magyar zeneszerző, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarának alapító vezetője.

Gulyás László
Életrajzi adatok
Született 1928. november 3.
Debrecen
Elhunyt 1995 (66-67 évesen)[1]
New York
Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (1948–1952)
Pályafutás
Díjak Erkel Ferenc-díj (1958)
Tevékenység zeneszerző

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Tanulmányait 1948 és '52 között a Zeneakadémián végezte (zeneszerzés: Veress Sándor és Farkas Ferenc, karnagyképző: Ferencsik János és Kórodi András). 1950-től 1970-ig a Magyar Állami Népi Együttes általa alapított zenekarának művészeti vezetője volt. 1971-től a Magyar Televízió zenei osztályának főmunkatársa. Állandó zsűritagja volt a Repülj páva! népzenei vetélkedőknek.

1960-ban írta Trombitaversenyét (vonósok, zongora és ütők kíséretével), amelyet André Jolivet (1905-1974) francia zeneszerző Concertino (trombitára, vonósokra és zongorára)(1948) című darabja ihletett. Ezt a művét 1960. február 28-án Varasdy Frigyes trombitaszólójával, Simon Albert vezényletével a MÁV Szimfonikus Zenekar mutatta be. Antal Imre játszotta a zongoraszólamot.

MűveiSzerkesztés

  • Műveinek jelentős részét a Magyar Állami Népi Együttes zenekara számára írta, gyakran kórus kísérettel.
  • Kantátákat, balettzenéket, gyermekoperát is komponált.

NépdalfeldolgozásokSzerkesztés

  • 1951 – Széki muzsika (kiszenekarra)
  • 1951 Üveges tánc
  • 1951 Este a fonóban
  • 1953 A füleki vár alatt
  • 1958 Békési esték

Szimfonikus és énekkari művekSzerkesztés

  • 1949 Scherzo
  • 1952 Rapszódia
  • 1960 – Trombitaverseny
  • 1964 – Nem én kiáltok (vegyeskarra és zenekarra, József Attila verseire; bemutató: Debrecen, 1965)
  • 1969 – Engesztelő ének (vegyeskarra)

Jelentősebb tánckari kísérőzenéiSzerkesztés

  • 1951 Fonó, Üveges
  • 1952 Háromugrós
  • 1953 Első szerelem
  • 1959 Farsang Bekölcén,
  • 1968 Rabének, Katonanóta,

Színpadi művekSzerkesztés

  • 1949 – Ludas Matyi (egyfelvonásos táncjáték)
  • 1955 – Kisbojtár (balett; bemutató: Budapest, 1955, Párizs, 1957)
  • 1962 – Pókháló (balett; bemutató: Budapest, 1962, Bayreuth, 1963)
  • 1965 – Szeplőcske (gyermekopera Fésűs Éva szövegére)[3]

FilmjeiSzerkesztés

  • Ecseri lakodalmas (1952, karmester)
  • Háromugrós tánc (1953, rövidfilm, hangszerelő)
  • Este a fonóban (1953, rövidfilm, zeneszerző)
  • Rákóczi induló (1955, rövidfilm, zenei vezető)
  • Széki muzsika (1955, rövidfilm, zeneszerző)
  • Legénytáncok (1955, rövidfilm, zeneszerző)
  • Az eltüsszentett birodalom (1956, zeneszerző)
  • Délibáb minden mennyiségben (1962, zeneszerző)
  • A bölcsőtől a koporsóig (1967, rövidfilm, zeneszerző)
  • Minden egér szereti a sajtot (1981, tv-film, zeneszerző)
  • Kinizsi (1983, tv-film, zeneszerző)

KönyveSzerkesztés

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 0001 2024 2240 0000 0001 2024 2240
  2. IMDb
  3. Lévai Béla: A rádió és a televízió krónikája. I. köt. 1945–1978. Budapest, 1980. Tömegkommunikációs Kutatóközp. 302. l. ISBN 9630310015
  4. Régikönyvek.hu

ForrásokSzerkesztés

  • Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. bőv. kiad. Budapest, 1988. 156. l. ISBN 9633306728
  • Zenei lexikon (1965) 2. kötet, 93. old.
  • hagyományokhaza.hu

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés