Gulyás László (zeneszerző)
Gulyás László (Debrecen, 1928. november 3. – New York,[3] 1995) magyar zeneszerző, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarának alapító vezetője.
| Gulyás László | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1928. november 3.[1] Debrecen |
| Elhunyt |
1995 (66-67 évesen)[2] New York |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1948–1952) |
| Pályafutás | |
| Díjak | Erkel Ferenc-díj (1958) |
| Tevékenység | zeneszerző |
ÉletpályájaSzerkesztés
Tanulmányait 1948 és '52 között a Zeneakadémián végezte (zeneszerzés: Veress Sándor és Farkas Ferenc, karnagyképző: Ferencsik János és Kórodi András). 1950-től 1970-ig a Magyar Állami Népi Együttes általa alapított zenekarának művészeti vezetője volt. 1971-től a Magyar Televízió zenei osztályának főmunkatársa. Állandó zsűritagja volt a Repülj páva! népzenei vetélkedőknek.
1960-ban írta Trombitaversenyét (vonósok, zongora és ütők kíséretével), amelyet André Jolivet (1905-1974) francia zeneszerző Concertino (trombitára, vonósokra és zongorára)(1948) című darabja ihletett. Ezt a művét 1960. február 28-án Varasdy Frigyes trombitaszólójával, Simon Albert vezényletével a MÁV Szimfonikus Zenekar mutatta be. Antal Imre játszotta a zongoraszólamot.
MűveiSzerkesztés
- Műveinek jelentős részét a Magyar Állami Népi Együttes zenekara számára írta, gyakran kórus kísérettel.
- Kantátákat, balettzenéket, gyermekoperát is komponált.
NépdalfeldolgozásokSzerkesztés
- 1951 – Széki muzsika (kiszenekarra)
- 1951 Üveges tánc
- 1951 Este a fonóban
- 1953 A füleki vár alatt
- 1958 Békési esték
Szimfonikus és énekkari művekSzerkesztés
- 1949 Scherzo
- 1952 Rapszódia
- 1960 – Trombitaverseny
- 1964 – Nem én kiáltok (vegyeskarra és zenekarra, József Attila verseire; bemutató: Debrecen, 1965)
- 1969 – Engesztelő ének (vegyeskarra)
Jelentősebb tánckari kísérőzenéiSzerkesztés
- 1951 Fonó, Üveges
- 1952 Háromugrós
- 1953 Első szerelem
- 1959 Farsang Bekölcén,
- 1968 Rabének, Katonanóta,
Színpadi művekSzerkesztés
FilmjeiSzerkesztés
- Ecseri lakodalmas (1952, karmester)
- Háromugrós tánc (1953, rövidfilm, hangszerelő)
- Este a fonóban (1953, rövidfilm, zeneszerző)
- Rákóczi induló (1955, rövidfilm, zenei vezető)
- Széki muzsika (1955, rövidfilm, zeneszerző)
- Legénytáncok (1955, rövidfilm, zeneszerző)
- Az eltüsszentett birodalom (1956, zeneszerző)
- Délibáb minden mennyiségben (1962, zeneszerző)
- A bölcsőtől a koporsóig (1967, rövidfilm, zeneszerző)
- Minden egér szereti a sajtot (1981, tv-film, zeneszerző)
- Kinizsi (1983, tv-film, zeneszerző)
KönyveSzerkesztés
- A Magyar Állami Népi Együttes (Létai Dezsővel, Maácz Lászlóval, Rábai Miklóssal és Várady Gyulával.) Budapest, 1974. Corvina K. ISBN 9631310337[5]
Díjai, elismeréseiSzerkesztés
- 1958 — Erkel Ferenc-díj
- 1959 — Munka Érdemérem, arany fokozat
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ 0001 2024 2240 0000 0001 2024 2240
- ↑ IMDb
- ↑ Lévai Béla: A rádió és a televízió krónikája. I. köt. 1945–1978. Budapest, 1980. Tömegkommunikációs Kutatóközp. 302. l. ISBN 9630310015
- ↑ Régikönyvek.hu
ForrásokSzerkesztés
- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. bőv. kiad. Budapest, 1988. 156. l. ISBN 9633306728
- Zenei lexikon (1965) 2. kötet, 93. old.
- hagyományokhaza.hu
