Főmenü megnyitása

Gulyás Pál Lajos (Debrecen, 1899. október 27.Debrecen, 1944. május 13.[2][3]) magyar költő, tanár.

Gulyás Pál
Született Gulyás Pál Lajos
1899. október 27.
Debrecen
Elhunyt 1944. május 13. (44 évesen)
Debrecen
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Farkas Rozália[1]
Foglalkozása költő, tanár
Munkáltató Nyugat
Gulyás Pál költő szobra Debrecen Nagyerdő, Medgyessy sétány

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Gulyás István debreceni tanár (1867-1941)[4] és Both Zsuzsanna voltak.[5] A Debreceni Református Kollégiumban tanult. Debrecenben tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A Tanácsköztársaságot 1919-ben verssel üdvözölte. Első műve 1923-ban jelent meg. 1924-ben Hajdúböszörményben tanított, 1925-1926 között Kiskunhalason volt tanár. Ezután a debreceni Iparostanonc Iskolában kapott állandó munkát. 1927-ben alapító tagja volt a debreceni Ady Társaságnak, melyben később vezető tisztséget töltött be. 1928-ban a Napkelet költői pályázatán első díjat nyert. 1934-ben Fülep Lajossal és Németh Lászlóval együtt szervezője, főszerkesztője volt a népi írók lapjának, a Válasznak. Élete utolsó éveiben szoros szellemi kapcsolatot ápolt Hamvas Bélával.

KöltészeteSzerkesztés

A népi írók csoportjához tartozó, eredeti hangú, erősen gondolati jellegű lírikus. A világnyelveken kívül finnül, ógörögül, izlandi nyelven és románul olvasott. Korai költészetére a német líra és a Nyugat nagyjai hatottak, de filozófiai érdeklődése is megmutatkozik verseiben, befolyással volt rá többek között Oswald Spengler krizeológiai történelem-szemlélete. Az 1930-as években a népi mozgalom poétikai törekvéseihez csatlakozva formavilágában is követve szólaltatta meg a néphagyományokat. A vidéki irodalom fontosságát hangsúlyozta, és Debrecenben kívánt szellemi központot kialakítani. Érzékeny idegekkel fedezte fel a háború felé haladó ország veszélyeztetettségét (Csokonai gúlája előtt), elutasította a német és olasz orientációjú külpolitikát (Nibelungi köd, Isten követje), kozmikus látomásokban jelenítette meg a közelgő pusztulás képeit (A Biblia siratása, Új vanitatum vanitas). Az Alföld csendjében (1943) című kötetében vált éretté költészete. A finnugor folklórban találta meg a mintát, amelyhez a népi jellegét kifejezni kívánó magyar költészetnek Gulyás felfogása szerint igazodnia kellene. Út a Kalevalához (1937) című tanulmánya szerint a finn népi eposz világképében "egy pentatonikus lényegre redukált s abból újrafejlesztett, újra hatványozott népiségben" található meg az a harmonikus életérzés és kultúra, amely leküzdheti a XX. század szellemi válságát. Ezt a mitikus népiséget állította esztétikájának középpontjába, és kérte számon a kor magyar irodalmán.

MűveiSzerkesztés

  • Lenau szonettjei; ford. Gulyás Pál; Jóba Elek könyvnyomdája, Nyíregyháza, 1923
  • Gulyás Pál–Juhász Géza: Testvér gályák. Versek; Jóba Ny., Nyíregyháza, 1923
  • Misztikus ünnepi asztal (versek, 1928)
  • Tékozló (versek, 1934)
  • Út a Kalevalához (tanulmány, 1937)
  • A legelső Csokonai-életrajz. Domby Márton Csokonai-tanulmánya 1817-ben; Ady Társaság, Bp., 1940
  • Homérosz 1936-ban (tanulmány, 1940)
  • Költők sorsa Debrecenben (tanulmány, 1940)
  • Az Alföld csendjében (versek, 1943)
  • Gulyás Pál válogatott versei (Hubay Miklós bevezetésével, 1957)
  • Gulyás Pál válogatott versei; vál. Fodor András, bev. Németh László, jegyz. Gulyás Klára; Kozmosz, Bp., 1971 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
  • Világító álom; vál., szerk., utószó Borbély Sándor; Móra, Bp., 1982
  • Gulyás Pál, 1899-1944; vál. Nagy János, bev. Sebők Vilma; Hajdú-Bihar megyei Könyvtár, Debrecen, 1983
  • A viharzó diófa. Válogatott versek és műfordítások; vál., összeáll. Parancs János; Magvető, Bp., 1984
  • Nyugaton át kelet felé (tanulmány, 1993)
  • Adj ideákat az időnek! Kerényi Károly és Gulyás Pál barátságának dokumentumai; sajtó alá rend., előszó, jegyz. Lisztóczky László; Kráter, Bp., 1989
  • Egy barátság levelekben. Gulyás Pál és Németh László levelezése; sajtó alá rend., jegyz. Gulyás Klára és G. Merva Mária, utószó Gulyás Klára; Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 1990
  • Nyugaton át kelet felé. Tanulmányok; összeáll. Gulyás Klára, Lisztóczky László; Kráter, Bp., 1993 (Teleszkóp)

Díjak, elismerésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2. gyászjelentése
  2. Gyászjelentése
  3. Halotti anyakönyvi kivonata
  4. Beregszász. [2014. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  5. Születési anyakönyvi kivonata

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon
  • A magyar irodalom arcképcsarnoka
  • Németh László: Gulyás Pál szobájában; Alföldi Ny., Debrecen, 1956 (Alföldi füzetek)
  • Borbély Sándor: Vázlat Gulyás Pál portréjához; Alföldi Ny., Debrecen, 1964
  • Juhász Izabella: Gulyás Pál; KLTE Könyvtár, Debrecen, 1971 (Tiszántúli személyi bibliográfiák)
  • Bakó Endre: Gulyás Pál világa; Csokonai, Debrecen, 1999 (Csokonai literatura könyvek)
  • Szíj Rezső: "Debrecen ó-kikötő". Cikkek, tanulmányok, levelek; Szenci Molnár Társaság, Bp., 2005