Gunnar Björnstrand

svéd színész

Gunnar Björnstrand (Stockholm, 1909. november 13.Djursholm, 1986. május 26.) svéd színész. Pályafutása alatt több mint 130 filmben szerepelt, Ingmar Bergman legfoglalkoztatottabb színésze volt.

Gunnar Björnstrand
Björnstrand 1940-ben
Björnstrand 1940-ben
Életrajzi adatok
Születési névKnut Gunnar Johanson
Született1909. november 13.
Stockholm
Elhunyt1986. május 26. (76 évesen)
Stockholm[1]
SírhelyCatholic cemetery, Northern cemetery
HázastársaLillie Björnstrand (1935-1986)
Gyermekei
  • Gabrielle Björnstrand
  • Veronica Björnstrand
Pályafutása
Aktív évek1931–1983
További díjakIngmar Bergman Award (1983)[2]

Gunnar Björnstrand IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Gunnar Björnstrand témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

J. Hakanson növendéke volt a színiiskolában. Az 1930-as évek elején lépett színpadra. 1939-től szerepelt filmekben. Szerepelt a Vasa Teaternben, az Oscarsban, a Nya Teaternben és 1947-1948 között a Dramatenben is. 1950-1953 között az Intiman, majd újra a Vasa és a Riksteatern tagja volt. 1955-ben vendégszerepelt a malmői városi színházban is. 1962-ben Uppsalában a városi színházban, 1964-ben ismét a Vasához szerződött.

Munkássága

szerkesztés

Björnstrand sokoldalú színész volt, aki játszhatott erős és gyengéd jellemeket, valamint a dráma és a komédia műfajában is otthonosan mozgott. Egyik leghíresebb szerepe Ingmar Bergman A hetedik pecsétjében (1957) volt, melyben egy világi beállítottságú fegyverhordozót alakított, aki éles kontrasztja volt mesterének, a Max von Sydow által megformált spirituális gondolkodású lovagnak.

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  2. Ingmar Bergman-priset / 1983 / Gunnar Björnstrand. (Hozzáférés: 2024. január 7.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gunnar Björnstrand című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 118-119. old.

További információk

szerkesztés