Wikipédia

Guraszáda

falu Romániában, Hunyad megyében

Guraszáda (románul: Gurasada) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Guraszáda (Gurasada)
A guraszádai ortodox templom a falu bejáratánál
A guraszádai ortodox templom a falu bejáratánál
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeHunyad
KözségGuraszáda
Rangközségközpont
Irányítószám337245
SIRUTA-kód89696
Népesség
Népesség348 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság4
Népsűrűség3,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület92,52 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 57′ 04″, k. h. 22° 35′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 04″, k. h. 22° 35′ 22″
Guraszáda weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Az utolsó ítélet

Fekvése szerkesztés

Dévától 30 kilométerre északnyugatra, a Maros jobb partján, a 7-es főút mentén fekszik.

Nevének eredete szerkesztés

Neve tautologikus, ugyanis mind a régi magyar eredetű szád, mind a román gură 'száj'-at, 'nyílás'-t jelöl.[1] Neve sokáig csupán Szád, majd Szádja, mai neve pedig a 18. század első felében tűnt fel: Zad (1292), Zaad és Zadya (1468), Guraszáda (1733), Gura Szaduluj (1750), Gurásza (1808).

Története szerkesztés

Az Ákos nemzetségbeli Illyei család 1292-ben kapott engedélyt rá, hogy területére románokat telepítsen. Lakói később nagyrészt tutajozással foglalkoztak. 1808-ban járási székhely volt.[2]

Lakossága szerkesztés

  • 1850-ben 636 lakosából 618 volt román, 9 cigány és 5 magyar nemzetiségű; 629 görögkatolikus és 4 református vallású.
  • 1910-ben 735 lakosából 648 volt román és 68 magyar anyanyelvű; 655 ortodox, 35 református, 25 római katolikus és 14 zsidó vallású.
  • 2002-ben 397 lakosából 392 volt román és 4 magyar nemzetiségű; 359 ortodox, 11 baptista, 9 adventista, 7 római katolikus és 5 pünkösdista vallású.

Nevezetességei szerkesztés

  • A falu keleti végében, az országút mellett álló ortodox templom különböző építési fázisait a felújítás tudatosan hangsúlyozza. A vakolatlan, terméskövekből habarccsal épített rész a 13. századból való és eredetileg négy karéjú körtemplom volt (alaprajzában a székelyudvarhelyi Jézus-kápolna és a haraszti templom első kiképzésének párja). Ehhez később négyzetes hajót, majd egy újabb fázisban még egy tornyot építettek. Egyik tornyában egy 1668-ban, brassói szász mester által öntött latin betűs, a másikban egy 1765-ből való cirill betűs harang függ. Falfestményeit 1765-ben a dévai Ioan és a pitești-i Nicolae készítette. Valószínűleg az ő munkájuk az utolsó ítélet népi humorral átitatott ábrázolása is a pitvar falán.
  • A volt Klobusiczky-udvarház a 18–19. században épült. 1934-ben itt, Klobusiczky Elemérnél vendégeskedett Patrick Leigh Fermor. Államosítása után a Mezőgazdasági Minisztérium mint fajtanemesítő kísérleti állomást használta. Az örökösök nem igényelték vissza. Két és fél hektáros park övezi, almáskerttel és bambuszokkal.

Gazdaság szerkesztés

Határában bentonitot bányásznak.[3]

Híres emberek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Kiss Lajos: "Földrajzi nevek etimológiai szótára" I. kötet A-K, 535. old. Akadémiai Kiadó, Bp, 1997.
  2. ↑ Vasile Ionaș: Istoricul administrației în județul Hunedoara, in Ioan Sebastian Bara – Denisa Toma – Ioachim Lazăr (Coord.): Județul Hunedoara, vol. 2. Deva, 2012, 229. o.
  3. ↑ www.begaminerale.ro Archiválva 2012. január 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)

Források szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

Képek szerkesztés

  •  
  •  
    1846-ból származó, cirill betűs bevésés a templom falán
  •  
    Klobusiczky-udvarház
  •  
    A kastély parkjának kapuja és romos kerítőfala
  •  
    A kastélypark részlete
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Guraszáda&oldid=26207117”