Wikipédia

Gustaf Idman

(1885–1961) finn politikus, diplomata

Gustaf Idman (teljes nevén: Karl Gustaf Idman;[1] Tampere, 1885. december 1. – Helsinki, 1961. április 13.[2]) finn politikus, diplomata, Finnország külügyminisztere 1925-ben, és az első finn követ Magyarországon 1922 és 1927 között.

Gustaf Idman
Karl Gustaf Idman.JPG
Született 1885. december 1.
Tampere
Elhunyt 1961. április 13. (75 évesen)
Helsinki
Állampolgársága finn
SzüleiGustaf Rudolf Idman
Foglalkozása
Tisztsége
  • finn nagykövet Magyarországon (1922–1927, Finnország koppenhágai nagykövetsége)
  • finn külügyminiszter (1925. március 31. – 1925. december 31.)
Iskolái Helsinki Egyetem (–1914)
Kitüntetései
  • Order of the Polar Star - Commander 1st Class (1919)
  • Grand Cross of the Order of Vasa (1925)
Sírhelye Hietaniemi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Gustaf Idman témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

PályafutásaSzerkesztés

Apja, Gustaf Rudolf Idman közismert orvos, a Duodecim Finn Orvosi Társaság egyik alapítója, finn képviselő volt. Testvére Niilo Idman finn irodalmár, műfordító.

A Helsinki Egyetem jogi karán végzett 1914-ben,[3] majd ott maradt tanítani az egyetemen 1917-ig, docensi címét pedig 1923-ban szerezte. A finn függetlenség elérésében is szerepe volt: egyike volt annak a három finnek, akik 1917. december 30-án Leninnél jártak delegációban, hogy Finnország függetlenségi nyilatkozatát jóváhagyassák az orosz forradalmi vezetőkkel.[4][5]

1918-ban lépett külügyi szolgálatba,[6] 1919-ben már Finnország koppenhágai követe lett. 1922-ben akkreditálták Magyarországon, június 18-án adta át megbízólevelét Horthy Miklósnak, majd visszautazott Dániába, a finn ügyeket a magyarországi konzulon, Saxlehner Ödönön (annak Andrássy úti irodáján) keresztül intézte.[7] Idman konzervatív politikus volt, foglalkoztatta a fajelmélet, abban a tekintetben legalábbis mindenképpen, hogy a finneket és a magyarokat egy fajnak tartotta.[8]

1925. március 31-én alakult Antti Tulenheimo ideiglenes hivatalnokkormánya, mely Idmant kérte fel a külügyminiszteri poszt betöltésére. Idman 1925. március 31-től az év utolsó napjáig, 1925. december 31-ig, mindössze 276 napig volt külügyminiszter, ezidő alatt követi feladatainak ellátása alól felmentették.[8][9]

1926 első napjától ismét betöltötte dán követi tisztségét, és ekként magyarországi akkreditációját is. 1927. szeptember 14-én adta át visszahívólevelét.[10] 1929-től Finnország bukaresti nagykövete lett, akkreditálva Lengyelországban és Csehszlovákiában.[11] E tisztségeket 1938-ig töltötte be. 1939-től 1945-ig Finnország tokiói nagykövete volt, 1941-től akkreditálva Mandzsukuoban.[12]

A második világháborút követően a párizsi békekonferencián mint nemzetközi jogi szakértő vett részt, 1949-től a Finska gummifabriks Ab från (Finn Gumigyár Kft.) igazgatótanácsának elnöke volt nyugdíjba vonulásáig.[6]

A család tulajdonában van a Pyhäjärvi-tó melletti Hatanpään kastély. Idman jelentős összeget hagyott egy, az ő és apja nevét viselő, máig működő alapítványra (Lääkintöneuvos G.R.Idmanin ja ministeri K.G.Idmanin säätiö), mely Tampere diákjait támogatja anyagilag a tanulmányaik idején.

MűveiSzerkesztés

  • Maamme itsenäistymisen vuosilta - Muistelmia (1953)
  • Diplomatminnen 1919-27 (1954)

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Számos névvariánst használtak a korabeli magyar lapok: a Gustav Idman mellett előfordult az Idman Gusztáv, Idman Károly forma, de külföldön is gyakori volt a K. G. Idman névhasználat is.
  2. ↑ Miia Ijäs – Maija Ojala: Tuntematon tukija: Opiskelijan takana. Tampere: Lääkintöneuvos G.R.Idmanin ja ministeri K.G.Idmanin säätiö Säätiön historiatoimikunta. 2015. 29., 55. o. arch Hozzáférés: 2019. júl. 27.  
  3. ↑ Silviu Miloiu: Mindsets and perceptions across Europe: Karl Gustaf Idman’s portray of Romanian corruption in the 1930s. Annales d'Universite "VALAHIA" Targoviste (2009) 95. o. (Hozzáférés: 2019. júl. 25.)
  4. ↑ Tapaaminen Smolnassa 31.12.1917. History of Finland - Independence (finnül) (Hozzáférés: 2019. júl. 27.)
  5. ↑ Találkozások: Karl Idman a finn képviselet tanácsosa. Új Szó, XVIII. évf. 44. sz. (1985. nov. 1.) 3. o.
  6. ↑ a b Idman, Karl. Uppslagsverket Finland (svédul) (2009. máj. 4.) (Hozzáférés: 2019. júl. 25.)
  7. ↑ Jaakko Sievers: Rokoni körben: A magyarországi finn képviselet története. (hely nélkül): Finn nagykövetség. 2010. 106. o.  
  8. ↑ a b Radnay Oszkár: Ki kell építeni a finn-magyar testvérvonatkozásokat. Prágai Magyar Hírlap, IV. évf. 824. sz. (1925. ápr. 9.) 2. o.
  9. ↑ Ministerin tiedot - Idman, Karl Gustaf. valtioneuvosto.fi (finnül) (2019) (Hozzáférés: 2019. júl. 27.)
  10. ↑ A kormányzó szerdán este. Magyar Távirati Iroda, (1927. szept. 14.)
  11. ↑ Román és erdélyi magyar-német lapszemle. Magyar Távirati Iroda, (1929. márc. 27.) 5. o.
  12. ↑ Napi Hírek. Magyar Távirati Iroda, (1941. okt. 21.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gustaf_Idman&oldid=25731065”