Főmenü megnyitása

Gutai István (Sárpilis, 1950. szeptember 16. –) író, a paksi Pákolitz István Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója.

Gutai István
Született 1950 (69 éves)
Foglalkozása író


ÉletrajzaSzerkesztés

Sárpilisen született. Az általános iskolát szülőfalujában, a középiskolát a Petőfi Sándor Gimnáziumban, (jelenleg: Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium) Bonyhádon végezte. Szombathelyen a Nyugat-magyarországi Egyetemen diplomázott, könyvtárszakon.

Az MDF virágkorában aktív szerepet vállalt a városi demokrácia kialakításában.

Eleinte a paksi VMK-ban (ma Csengey Dénes Kulturális Központ) dolgozott, 1979 és 2001 között, népművelőként. 1999-ben „Gyermekeinkért” kitüntető címet adományozták neki, amit azok a pedagógusok és egyéb dolgozók kapnak, akik sokat tesznek a városban élő gyermekekért. 2001-ben került a Városi Könyvtár igazgatói székébe, Herczeg Ágnes utódjaként. Kiváló szakértősége mellett aktívan részt vesz a város életében. A könyvtár az ő igazgatói kinevezése óta rengeteg rendezvénynek ad helyet, ezek közül is kiemelkedő a magyarsággal kapcsolatos előadások, illetve az olyan versenyek, amelyeken nemcsak a paksi, hanem a határon túli magyar testvérvárosok diákjai is részt vesznek. A Kárpátalján található testvérvárossal, Viskkel való kapcsolatkiépítés gyakorlatilag Gutai nevéhez kötődik. Az 1999-es tiszai árvíz idején ő intézte, hogy az elöntött házakban lakó gyermekeket Pakson szállásolják el a károsult épületek felújításáig.
Szervezőként részt vett a Pakssal kapcsolatos második világháborús helytörténeti kutatásokban is. Ennek egyik eredménye legújabb könyve a Menekülés a Bácskából 1944 őszén (2013. július) című, a borzalmak túlélő tanúival készített riportgyűjteménye. „Pályakezdőként, a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején – a Munkás Művelődési Központ egykori munkatársaként többek között felnőttoktatást, rocktörténeti előadássorozatot szervezett az intézménybe járó paksi fiataloknak. A felnőttek számára megalapította az Új Tükör klubot, író-olvasó találkozókat működtetett. Ő honosította meg Pakson a citerazene oktatását, rendszeresen tartott az általános iskolákban hangszerbemutatókat. (A közelmúltban újra összeállt az egykori citerazenekar, azokkal a tagokkal, akik annak idején együtt játszottak Gutai Istvánnal.) Ő hozta létre Cseresznyésben (helyes földrajzi neve: Cseresnyés-puszta) a paksi és a határon túli magyar középiskolások számára az olvasótábort. Népművelői munkája mellett dolgozott a Dunakömlődi Faluház könyvtárában. Létrehozta és működtette az Ispiláng Színpadot, helyi közreműködőkkel. Közreműködött a Kernné Magda Irén által szerkesztett Várossá válni című tanulmánykötet kiadásában. Gutai István a paksi Jámbor Pál Társaság alapító tagja, a társaság első lapjának, a Közvéleménynek szerkesztője volt. Egyik kezdeményezője a Paksi Hírnök indításának, melynek a kezdeti időben segédszerkesztője volt, később főszerkesztője lett. Nevéhez fűződik két másik helyi lap, a Párlap és a Helyijárat szerkesztése, megjelentetése, melyek nagy lépést jelentettek a helyi nyilvánosság megteremtésében. Sokoldalúságához, helytörténeti kutatómunkájához tartozott, hogy interjúkat készített egykori paksi gulág-rabokkal és az 1956-os forradalom helyi résztvevőivel; az interjúkat Gyönyörű a szibériai erdő című kötetében jelentette meg. Megőrizte és leírta a helyi választások történetét 1985-től 1994-ig. 1998-tól 2010-ig szervezte és bonyolította az október 23-i temetői megemlékezéseket. 2001-től 2010-ig irányította a Pákolitz István Városi Könyvtár szakmai munkáját, vezetése alatt jött létre a paksi kistérségi könyvtárak ellátási rendszere. A könyvtár igazgatójaként kiadója volt a Hiador sorozatnak, melyek értékes helytörténeti vonatkozású család- és várostörténeteket dolgoznak fel. A megyei könyvtár helytörténeti adatbázisa szerint mintegy 250 paksi vonatkozású közlemény fűződik a nevéhez.

Gutai István személyisége, szakmai munkája nem csupán a könyvtár kötelező feladatainak ellátásában mutatkozott meg: felkarolta és segítette a hozzá betérő helyi szerzőket. Számukra önálló esteket szervezett, köteteik kiadásában segítette őket. Munkássága alatt kiváló kapcsolatot tartott az oktatási intézmények vezetőivel, rendhagyó módon népszerűsítette a könyvtári szolgáltatásokat.”[1]

MűveiSzerkesztés

  • Forrás, 1982. augusztus. Szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirat - XIV. évfolyam 8. szám Forrás sorozat (Iszlai Zoltán, Sükösd Mihály, Pomogáts Béla, Bori Imre, Csordás Gábor) Bács-Kiskun Megyei Lapkiadó Vállalat (1982)
  • Tekintet, 1989/5. Kulturális szemle/XXIX. évfolyam Tekintet sorozat (társszerzők: Fodor Ákos, Hegedüs Géza, Mezei Balázs, Ferencz Győző, F. Kovács Ferenc) Magyar Eszperantó Szövetség (1989)
  • Kultúra és Közösség, 1991/1-4. Humán-ökológia/Kultúraváltás-rendszerváltás/Emigráció/Közösségfejlesztés. Kultúra és Közösség sorozat (társszerzők: Király Jenő, Jan Kott, Mózsi Ferenc, Vidra Szabó Ferenc, Ágh Attila) Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat (1991)
  • Tekintet, 1993/1-2./6. évfolyam 1-2. szám Tekintet sorozat (Petőcz András, Fekete Sándor, Juhász Ferenc, Csiki László, Horváth Elemér) Tekintet Alapítvány (1993)
  • Januári Magyar Fórum, 1994. Irodalmi, társadalmi, kulturális és politikai folyóirat/II. évfolyam 1. szám Havi Magyar Fórum sorozat (társszerzők: Nemeskürty István, Czére Béla, Kovalovszky Miklós, Dsida Jenő, Horváth Lajos) Magyar Fórum Kiadó (1994)
  • November Havi Magyar Fórum, 1998. Irodalmi, társadalmi, kulturális és politikai folyóirat - VI. évfolyam 11. szám Havi Magyar Fórum sorozat (Kovács Zoltán, Makkay János, Legéndy Péter, dr. Kovács Zoltán, Lászlóffy Aladár) Magyar Út Alapítvány (1998)
  • Kézjegy 4. Tolna megyei alkotók antológiája Kézjegy sorozat (Koncz Éva, Drescher J. Attila, Hajdu István, Szabó Gabriella, Oláh Zoltán) Tolnai Tollforgatók Klubja (1998)
  • Magyarok a történelem árnyékában, szerzői magánkiadás (2000)
  • A székely tanítónő - Válogatás négy év elbeszéléseiből és verseiből (Iszlai Zoltán, Pomogáts Béla, Bárány Tamás, Szilágyi Ferenc, Görgey Gábor) HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht. (2001)
  • A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve XXIV. A Wosinsky Mór Múzeum évkönyve sorozat (társszerzők: Szalay Zoltán, Várady Zoltán, Vass Erika, Bartosiewicz László, Mende Balázs Gusztáv) Wosinsky Mór Megyei Múzeum (2002)
  • Valóságshow - novellák, jelenetek, játékok Pannónia könyvek sorozat Pro Pannonia Kiadói Alapítvány (2004)[2][3]
  • Kilenc szerző színt keres. Mai magyar drámák, SIMON & SCHUSTER Kiadó, 2004
  • Gyönyörű a szibériai erdő - Vallomások, szociográfiák, Pro Pannonia Kiadó (2005)[4]
  • EB 37-51; Pro Pannonia, Pécs, 2013 (Pannónia könyvek)
  • Földönfutók, hontalanok. Menekülés Bácskából 1944/45; Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány, Bp., 2013
  • Balázs Kovács Sándor–Gutai István: Bánátból bánatba. A Sárköz és a temesközi Végvár rokoni kapcsolatai; Babits, Szekszárd, 2014

KitüntetéseiSzerkesztés

  • Gyermekeinkért kitüntető cím, 1999
  • Pro Urbe Paks, 2011
  • Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetés, 2019

JegyzetekSzerkesztés