Főmenü megnyitása

A Guyana Űrközpont (franciául Centre Spatial Guyanais, angolul Guyana Space Center, rövidítve CSG) Európa legnagyobb űrrepülőtere[1] a Francia Guyana-i Kourou mellett.

Guyana Űrközpont
Ariane 5ECA on its launch platform on its way to lauch pad ELA-3.jpg
Település Canton of Kourou
Típus űrközpont
Elhelyezkedése
Guyana Űrközpont (Francia Guyana)
Guyana Űrközpont
Guyana Űrközpont
Pozíció Francia Guyana térképén
é. sz. 5° 14′ 14″, ny. h. 52° 45′ 38″Koordináták: é. sz. 5° 14′ 14″, ny. h. 52° 45′ 38″
Guyana Űrközpont weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyana Űrközpont témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

1961. december 19-én megalapították az Országos Űrkutató Központot (franciául: Centre National d'Études Spatiales – CNES), az állami ügynökség feladata meghatározni és végrehajtani Franciaország katonai és polgári célú űrkutatási programját.

 
Az űrközpont térképe

A rakétakísérletek végrehajtására olyan területet kellett kijelölni, amelyik megfelelő biztonságot nyújt a környezetnek (lakosság, ipari létesítmények, állatállomány, környezetvédelem). Ezt a helyet Hammaguirban, (Algéria) találták meg. Itt a fegyveres erők felügyelete mellett az 1960-as évek elején kialakították a Speciális Fegyverek Közös Teszt Központját (franciául: Centre interarmées d'essais d'engins spéciaux). Innen egy Diamant–A hordozórakétával juttatták pályára az első francia Astérix műholdat. 1962. március 19-én függetlenné vált Algéria a bázis üzemeltetéséért költségtérítést kért és kapott.

A dinamikusan fejlődő űrkutatás, az űrkutatási szolgáltatások elősegítése olyan új indítóhelyet igényelt, ahol a legjobban biztosíthatók a kiválasztási kritériumok:

  • sarki vagy egyenlítői indítási lehetőség,
  • egyenlítői közelség,
  • elviselhető klíma, ahol hurrikán és földrengés előfordulása minimális,
  • megfelelő méretű terület, biztonságos indítási feltételek,
  • emberi lakhelytől távolra essen,
  • legyen tengeri kikötője és megfelelő technikai felszerelése,
  • legalább 3000 méter hosszú kifutópálya,
  • kiépíthetők legyenek a szükséges technikai feltételek (radarállomások; telemetriai antennák; infrastruktúra),
  • Európához lehetőleg közeli,
  • politikailag stabil régió.

Az 1964. április 14-én hozott kiválasztási döntést befolyásolta az Egyenlítőhöz való közelség és a keleti partvidék, az Atlanti-óceán biztonsági szempontjai. Ha keleti irányba történik az indítás, akkor a Föld forgása is „lendít” az űrjárművön, így nem kell olyan erős rakétát tervezni, mint ha nyugat felé indítanák az űreszközt. A Föld felszíne az Egyenlítőnél forog a legnagyobb sebességgel, ezért lendítő hatása jelentős. Kourou csupán 5° 3'-re van az Egyenlítőtől, a Földön ez az egyik optimális hely egy rakéta indításához (ezen a szélességen keletre történő indításkor a bolygó forgási sebessége körülbelül 460 m/s, vagyis 1700 km/h pluszsebességet jelent a rakéta számára).

A Brazíliától északra fekvő, új francia üzemeltetésű űrkikötőt a dél-amerikai Francia Guyanán lévő Kourou kikötőváros közelében építették meg. A város ad otthont az ős- és a francia lakosságnak (adminisztráció, technikusok, mérnökök, egyéb szakemberek és családtagok). A térség a 19. században a hírhedt büntetőtelepeknek, a zöld pokolnak adott otthont, a régió 1946 óta Franciaország része, így ma része az EU-nak.

1968. április 9-én indították az első magaslégköri-kutató rakétát. 1970-től innen állítják pályára a saját fejlesztésű műholdakat, kivéve az amerikai és a szovjet/orosz kooperációs kísérletek űreszközeit.

Amikor az Európai Űrügynökség (ESA) 1975-ben megalakult, a franciák megosztották a kouroui központot az ESA többi országával – cserébe az Európai Űrügynökség fizeti az űrrepülőtér éves költségeinek kétharmadát. Az ESA végezte el az Ariane rakéták indításához szükséges fejlesztéseket is. Az Űrközpontot 1995-től az ESA és az Arianespace közösen használja. Minden Ariane rakétát innen indítanak. 2006-tól folyik a Szojuz és Vega rakéták indítóállásainak kiépítése, mindkét típus első kouroui startja 2011-ben megtörtént. Bajkonurból indítva a Szojuz–2ST hordozórakéta 1,7 tonna hasznos terhet tud geostacionárius pályára (GTO) felemelni, ugyanakkor Guyanából indítva 2,8 tonnát. Az Ariane–5 ECA indításának várható ideje 2018.

ForrásokSzerkesztés

(1972) „újságcikk”. Repülés (folyóirat) 1972. XXV. évfolyam 2. szám.  

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Guyana Űrközpont témájú médiaállományokat.