Gwynedd
Gwynedd (IPA: /ˈɡwɪnɪð/ (angol); [ˈɡʊɨnɛð] (walesi)) megye Északnyugat-Walesben. Gwynedd Királyságáról kapta a nevét. Bár földrajzilag az egyik legnagyobb megye Walesben, lakosságát tekintve ritkán lakott. A lakosság nagy része walesi anyanyelvű. A „Gwynedd” név történelmileg és kulturálisan nagyjából Wales egész északi részére is vonatkozott, egykor itt terült el valahol Gwynedd királysága.
Gwynedd | |||
A Tremadog-öböl látképe | |||
| |||
Közigazgatási adatok | |||
Ország | Egyesült Királyság | ||
Országrész | Wales | ||
Székhely | Caernarfon | ||
Legnagyobb település | Bangor | ||
ISO-kód | GB-GWN | ||
ONS-kód | 00NC | ||
GSS-kód | W06000002 | ||
Népességi adatok | |||
Teljes népesség | 124 560 fő (2019)[1] | ||
Népsűrűség | 49,14 fő/km² | ||
A walesi nyelv elterjedtsége | 68,7 % | ||
Terület | 2534,9252 km² | ||
Időzóna | GMT (UTC+0) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 52° 50′, ny. h. 3° 55′52.833333°N 3.916667°W | |||
Gwynedd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gwynedd témájú médiaállományokat. |
Földrajza
szerkesztésA szűkebben értelmezett Gwynedd területe mindössze 1130 km² (Világjárók), magában foglalja a Llŷn-félszigetet (Lleyn-félsziget) és a Snowdownia Nemzeti Park nagy részét. Négy vára — I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban gyűjtőnéven — a Világörökség része. Itt magaslik Wales legmagasabb hegye, az 1085 m-es Snowdon.
Északnyugati partjait a Menai-szoros választja el Anglesey szigetétől.
Története
szerkesztésGwynedd független kelta királysága az 5. században alakult, miután a rómaiak kivonultak Britanniából. A királyság a 13. századig, állt fenn; ekkor I. Eduárd angol király bekebelezte Waleset. A modern Gwynedd egyike volt a nyolc, 1974. április 1-jén megalkotott walesi megyének.
A megye magába foglalta Anglesey, Caernarfonshire és Merionethshire korábbi megyéket és Denbighshire alábbi településeit: Llanrwst, Llansanffraid Glan Conwy, Eglwysbach, Llanddoget, Llanrwst Rural és Tir Ifan.
A megyét öt járásra osztották: Aberconwy, Arfon, Dwyfor, Meirionnydd és Anglesey.
Az 1994-es Local Government (Wales) Act 1996. április 1-jén eltörölte az 1974-es megyerendszert, területét újra felosztották. Anglesey független lett, Aberconwy (amely magába foglalta a korábbi Denbighshire-részeket) az újonnan alkotott Conwy County Borough lett. A maradék részek: Caernarfonshire és Merionethshire. A tanács első dolga volt a területet átnevezni Gwyneddnek 1996. április 2-án.
Települések
szerkesztésA legnagyobb városok és lakosságuk (2001) [forrás?]:
Név | Lakosság (2001) |
---|---|
Bala | 1980 |
Bangor[2] | 21735 |
Barmouth | 2230 |
Bethesda | 4327 |
Blaenau Ffestiniog | 5000 |
Caernarfon | 9611 |
Criccieth | 1826 |
Dolgellau | 2678 |
Ffestiniog | 4830 |
Harlech | 1952 |
Nefyn | 2619 |
Porthmadog | 4187 |
Pwllheli | 3861 |
Tywyn | 2864 |
Gazdaság
szerkesztésWylfában atomerőmű üzemel.
Walesi nyelvű lakosság
szerkesztés2001 előtt a walesi anyanyelvűek száma megfogyatkozott, majd újra nőni kezdett. 2001-ben a lakosság egyötöde (20,5%) nyilatkozott úgy, hogy folyékonyan beszél walesiül. A walesi nyelvet (valamilyen szinten) beszélők száma az 1991-es 72,1%-ról 2001-re 68,7%-ra esett. 2003-ban egy iskolai kutatás kimutatta, hogy a 3 és 15 év közötti gyerekek 94%-a beszél walesiül.
Politika
szerkesztés2005-ben megválasztott parlamenti képviselők:
- Elfyn Llwyd (Plaid Cymru)
- Betty Williams (Munkáspárt)
- Hywel Williams (Plaid Cymru)
Oktatás
szerkesztésHíres gwyneddiek
szerkesztés- Wayne Hennessey labdarúgó (Wolverhampton Wanderers)
- Owain Fôn Williams labdarúgó
- Duffy, soul énekesnő
- Bryn Terfel operaénekes
- Hedd Wyn (Ellis Evans), költő
- Bryn Fôn énekes, színész
- Clough Williams-Ellis építész
Fontosabb látnivalók
szerkesztésI. Eduárd király várai és városfalai:
Snowdownia Nemzeti Park — a Snowdon csúcsára fogaskerekű vasút visz föl.
- Ffestiniogi keskeny nyomtávú hegyivasút.
Kapcsolódó cikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Estimates of the population for the UK, England and Wales, Scotland and Northern Ireland. Office for National Statistics
- ↑ A lakosság 2008-as adat.
Források
szerkesztés- Gwynedd.com
- Llywelyn Garth Celyn – The Royal Line of Gwynedd
- Bangor University
- Világjárók: John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963-8475-28-5 p. 272.