Főmenü megnyitása

Gwynedd megye Északnyugat-Walesben. Gwynedd Királyságáról kapta a nevét. Bár földrajzilag az egyik legnagyobb megye Walesben, lakosságát tekintve ritkán lakott. A lakosság nagy része walesi anyanyelvű. A „Gwynedd” név történelmileg és kulturálisan nagyjából Wales egész északi részére is vonatkozott, egykor itt terült el valahol Gwynedd királysága.

Gwynedd
A Tremadog-öböl látképe
A Tremadog-öböl látképe
Gwynedd címere
Gwynedd címere
Gwynedd zászlaja
Gwynedd zászlaja
Közigazgatás
Ország Egyesült Királyság
Megyeszékhely Caernarfon
Legnagyobb település Bangor
ISO-kód GB-KEN
ONS-kód 00NC
Népesség
Teljes népesség
  • 116 843 fő (2001)[1]
  • 121 874 fő (2011)[2] +/-
Népsűrűség46 fő/km²
A walesi nyelv elterjedtsége68,7 %
Földrajzi adatok
Terület2548 km²
Időzóna GMT (UTC+0)
Elhelyezkedése
Wales Gwynedd locator map.svg
Gwynedd tanácsának weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gwynedd témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FöldrajzaSzerkesztés

 
Gwynedd domborzati térképe

A szűkebben értelmezett Gwynedd területe mindössze 1130 km² (Világjárók), magában foglalja a Llŷn-félszigetet (Lleyn-félsziget) és a Snowdownia Nemzeti Park nagy részét. Négy vára — I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban gyűjtőnéven — a Világörökség része. Itt magaslik Wales legmagasabb hegye, az 1085 m-es Snowdon.

Északnyugati partjait a Menai-szoros választja el Anglesey szigetétől.

TörténeteSzerkesztés

 
Gwynedd 1974 és 1996 között

Gwynedd független kelta királysága az 5. században alakult, miután a rómaiak kivonultak Britanniából. A királyság a 13. századig, állt fenn; ekkor I. Eduárd angol király bekebelezte Waleset. A modern Gwynedd egyike volt a nyolc, 1974. április 1-jén megalkotott walesi megyének.

A megye magába foglalta Anglesey, Caernarfonshire és Merionethshire korábbi megyéket és Denbighshire alábbi településeit: Llanrwst, Llansanffraid Glan Conwy, Eglwysbach, Llanddoget, Llanrwst Rural és Tir Ifan.

A megyét öt járásra osztották: Aberconwy, Arfon, Dwyfor, Meirionnydd és Anglesey.

Az 1994-es Local Government (Wales) Act 1996. április 1-jén eltörölte az 1974-es megyerendszert, területét újra felosztották. Anglesey független lett, Aberconwy (amely magába foglalta a korábbi Denbighshire-részeket) az újonnan alkotott Conwy County Borough lett. A maradék részek: Caernarfonshire és Merionethshire. A tanács első dolga volt a területet átnevezni Gwyneddnek 1996. április 2-án.

TelepülésekSzerkesztés

A legnagyobb városok és lakosságuk (2001):

Név Lakosság (2001)
Bala 1980
Bangor[3] 21735
Barmouth 2230
Bethesda 4327
Blaenau Ffestiniog 5000
Caernarfon 9611
Criccieth 1826
Dolgellau 2678
Ffestiniog 4830
Harlech 1952
Nefyn 2619
Porthmadog 4187
Pwllheli 3861
Tywyn 2864

GazdaságSzerkesztés

Wylfában atomerőmű üzemel.

Walesi nyelvű lakosságSzerkesztés

2001 előtt a walesi anyanyelvűek száma megfogyatkozott, majd újra nőni kezdett. 2001-ben a lakosság egyötöde (20,5%) nyilatkozott úgy, hogy folyékonyan beszél walesiül. A walesi nyelvet (valamilyen szinten) beszélők száma az 1991-es 72,1%-ról 2001-re 68,7%-ra esett. 2003-ban egy iskolai kutatás kimutatta, hogy a 3 és 15 év közötti gyerekek 94%-a beszél walesiül.

PolitikaSzerkesztés

2005-ben megválasztott parlamenti képviselők:

OktatásSzerkesztés

Híres gwyneddiekSzerkesztés

Fontosabb látnivalókSzerkesztés

I. Eduárd király várai és városfalai:

Snowdownia Nemzeti Park — a Snowdon csúcsára fogaskerekű vasút visz föl.

  • Ffestiniogi keskeny nyomtávú hegyivasút.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. StatsWales. (Hozzáférés: 2019. június 28.)
  2. StatsWales. (Hozzáférés: 2019. június 28.)
  3. A lakosság 2008-as adat.

ForrásokSzerkesztés