Gyékényes

magyarországi község Somogy vármegyében

Gyékényes község Somogy vármegyében, a Csurgói járásban.

Gyékényes
Gyékényes címere
Gyékényes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásCsurgói
Jogállás község
Polgármester Teszlákné Navracsics Nikoletta (független)[1]
Irányítószám 8851
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség981 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 08″, k. h. 17° 00′ 02″
Gyékényes (Somogy vármegye)
Gyékényes
Gyékényes
Pozíció Somogy vármegye térképén
Gyékényes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyékényes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A horvát határ közvetlen közelében fekszik, néhány kilométerre a Dráva folyásától. Közúton északkeleti irányból, Csurgó felől, Porrogszentkirály érintésével a 6808-as úton érhető el, Nagykanizsa irányából pedig a 6804-es út vezet idáig.

A település nevét viselő Gyékényes vasútállomás a Dél-Dunántúl fontos vasúti csomópontja és határállomása Horvátország felé. Három magyarországi vasútvonal is találkozik itt, a 30-as számú (Budapest–)Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal, a 41-es számú Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal és a 60-as számú Gyékényes–Pécs-vasútvonal, illetve itt lépik át az országhatárt a Budapestet Zágrábbal és Fiumével összekötő vonatok is. Az állomás maga egyébként nem Gyékényesen, hanem a szomszédos Zákány közigazgatási területén található.

Története szerkesztés

Gyékényes és környéke már a Római Birodalom idején is lakott hely volt, amit az 1971-es ásatásokon előkerült római korból származó leletek is bizonyítanak.

Első ismert birtokosai a Geregye nemzetségbeli Écs és fia, Pál országbíró voltak, akinek öröklött birtokai voltak Vas vármegyében, a Sár-folyó mellett, a mai Zalaegerszeg környékére eső Egerváron, Fancsikán, Középfaluban, köztük Gyékényesen is, melyeket Pál országbíró 1255-ben rokonával, I. Geregye fia Barnabással cserélt el annak Berettyó-menti, Bihar vármegyei Micske, Poklostelek (Vámos-), Láz, Sáncz és Dénes birtokaiért az ő Zalaegerszeg közelében fekvő Fancsika (Nagyfaludi puszta), Középfalu, Gyékényes, Pincze és Pózva (Pazuba) falvakba eső részeiért.

1380-ban Gykynes alakban írva említették. Tulajdonosai ekkor egymást váltó birtokos családok voltak: 1446-ban a Marczali család leszármazottai, majd Zákányi László leányai birtokában volt. 1489-ben Szerdahelyi István birtoka lett, majd a Báthoriak kapták meg az itteni földeket. 1598-1599 között Nádasdy Ferenc birtoka volt. , majd 1600-ban Kanizsa eleste után, török kézre került a település. Visszafoglalása után 1677-ben Széchényi György kalocsai érseké lett.

Az 1945-öt megelőző 110 évben a Zichyek birtokolták.

A községben 2007-ben 986 fő élt és összesen 467 lakás volt.[3]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Csordás József (független)[4]
  • 1994–1998: Csordás József (független)[5]
  • 1998–2002: Csordás József (független)[6]
  • 2002–2006: Csordás József (független)[7]
  • 2006–2010: Csordás József (független)[8]
  • 2010–2014: Kisiván István (független)[9]
  • 2014-2019: Kisiván István (független)[10]
  • 2019-től: Teszlákné Navracsics Nikoletta (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
988
986
1003
1023
920
981
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1,5% németnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,4%, református 2,4%, evangélikus 13,8%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 6,6% (14,2% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei szerkesztés

A település legnagyobb nevezetességét a kavicsbányatavak jelentik, köztük a Kotró, ami 2011-ben megkapta az Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető címet is. A kavicsbányák 1920 óta működnek, a bányatavak vize pedig olyan tiszta, hogy a Kotró sokáig a megye ivóvíztartalékának számított. A látótávolság a víz alatt akár a 3–8 métert is elérheti. A mély tavakban (a kitermelés közelében a 30 métert is megközelíti a mélység) búváriskola is működik, de a horgászok is kedvelik.[12][13]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Gyékényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Agglomerációs településrészek. teszir.hu. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 16.)
  4. Gyékényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Gyékényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. Gyékényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. Gyékényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. Gyékényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. Gyékényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. Gyékényes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  11. Gyékényes Helységnévtár
  12. Dél-Somogy tengere a Kotró. Somogy TV, 2011. július 11. [2014. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  13. A gyékényesi kavicsbányatavak a horgasz.hu oldalon. [2014. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 10.)

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés