Főmenü megnyitása

Gyömrő város Pest megyében, a Monori járásban.

Gyömrő
Légi fotó a Teleki-kastélyról
Légi fotó a Teleki-kastélyról
Gyömrő címere
Gyömrő címere
Gyömrő zászlaja
Gyömrő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásMonori
Jogállás város
Polgármester Mezey Attila (Gyömrő 2000 Kör)[1]
Jegyző Varga Ernő
Irányítószám 2230
Körzethívószám 29
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 16 937 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség650,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság137–200 m
Terület26,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyömrő (Magyarország)
Gyömrő
Gyömrő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 22″, k. h. 19° 23′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 22″, k. h. 19° 23′ 39″
Gyömrő (Pest megye)
Gyömrő
Gyömrő
Pozíció Pest megye térképén
Gyömrő weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyömrő témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A település Budapest központjától 30 km-re, Budapest városhatárától 7 km-re fekszik. Közigazgatási területét regionális és térségi jelentőségű utak érintik:

az Őrs vezér tere - Monor vonalon ês vissza óránként.

  • a 31-es főút
  • a 3111-es összekötő út
  • a 4603-as összekötő út

A település kertvárosi jellegű, teljes közművel ellátott, útjai, utcái teljes mértékben aszfaltozottak, széles sávú vezetékes és mikrohullámú internet elérhető.

TörténeteSzerkesztés

A város területe az őskortól kezdve lakott, ennek bizonyítéka a réz-, és bronzkori leletek. A településre vonatkozó első írásos adat 1274-ből származik.[3]

A középkorban virágzó település a török hódoltság nyomán csaknem lakatlanná vált. A török kiűzése utáni legfontosabb esemény Gyömrő életében a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705. július 3-án tartott fejedelmi seregszemle és beszéd volt. Ennek helyszínét ma emlékoszlop jelzi és Rákóczi csüggedő katonáihoz intézett beszéde is megtekinthető az eredeti kézírásos formában.[3]

1732-ben a Telekiek szereztek Gyömrőn birtokot. A család ottani jelenléte pozitív irányban befolyásolta a település fejlődését. Az általuk felépített kastély máig a kisváros egyik legszebb épülete. A településen 1750-ben indult meg a polgári anyakönyvezés. A 19. század derekán több történelmi személyiség fordult meg és tartózkodott itt rövidebb-hosszabb ideig, pl. Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, Táncsics Mihály.[3]

1882-ben nyílt meg a települést érintő Budapest–Újszász-vasútvonal, aminek hatására a fejlődés még dinamikusabbá vált. Ebben az időben téglagyár létesült, aminek helyén a máig kiemelt jelentőségű tófürdő jött létre. Ennek vize bizonyítottan gyógyhatású, ezért az emberek nyaranta tömegével keresték fel, főleg a fővárosból. Közülük sokan később házteleket vásároltak Gyömrőn és családostul itt telepedtek meg, innen járva naponta Budapestre dolgozni.[3]

1913-tól 1950-ig járási székhely volt. Ecser, Maglód, Mende, Péteri, Tápiósáp, Tápiósüly és Úri tartozott a Gyömrői járáshoz.[3]

A politikai pártok is megjelentek a század elején. 1908-ban a szociáldemokrata, 1918-ban a Kommunista Párt kezdett tevékenykedni. 1945. február elejétől április végéig Gyömrőről és a környékbeli falvakból internálás címén különböző ürügyekkel elhurcolták és meggyilkolták a Horthy-rendszer helyi képviselőit: jegyzőket, főjegyzőket, papokat, irodatiszteket, földbirtokosokat, egy járásbírót, egy vendéglőtulajdonost, egy uradalmi intézőt, még egy postamestert is. A Gyömrő környéki gyilkosságok áldozatai több mint húszan voltak, de pontos számuk ma sem ismert. (Az egykori Főszolgabírói Hivatal falán tábla emlékeztet a Gyömrői járás területén 1945 tavaszán történt politikai gyilkosságok áldozataira.)[3]

A második világháború után, a fordulat évét követően a rendszerváltásig a kommunista párt – változó névvel – politizált a településen.

Újabb, elementáris erejű „pártosodás” 1988-ban indult. A FIDESZ, MDF, SZDSZ, FKGP, MSZP, MIÉP, MSZDP kezdte meg tevékenységét kis időkülönbségekkel, és dolgozik napjainkban is Gyömrőn. A Város Polgármesterei: 1990–1993 és 1994–1998 között Garádi István, 1998–2002 közt Rádóczi Gusztáv, 2002-től Gyenes Levente.

Gyömrő 2001. július 1. óta város.

A Telekiek Gyömrőn - 1760-tólSzerkesztés

Teleki László (1710-1778) 1732-ben feleségül vette Ráday Esztert, akinek tulajdona volt a gyömrői határ egy része. A vő, az örökségükhöz tartozó szerény Kajali udvarház helyére 1760 körül gyönyörű "kiskastélyt" építtetett itt. A rangos úrilakot nászajándékul kapta leánya gr. Teleki Klára, akit gr. Wartensleben Vilmos vett feleségül. Ettől kezdve mintegy két évszázadon keresztül gyömrői honosokként szerepelnek az egyházi- és közéletben a történelmi Teleki família "Sándor" ágának tagjai. Gyömrő a fővárostól keletre, a Budapest-Nagykáta-Szolnok vasútvonal mentén található. Itt találkozik a Cserhát hegység déli nyúlványának Gödöllői Dombvidéke az Alföld északi peremével. Vízválasztó hely. Északi területéről a Tápió keletre, a Tiszához igyekszik; déli részén ered a Halas patak, amely nyugatra, a Dunába küldi vizét. (Ezt a földrajzi jellegzetességet mutatja Gyömrő város címerének közepe). Itt, a tájegységek találkozási pontján – eszményi helyen – épült Hild József tervei alapján gróf Teleki Sámuel megrendelésére, 1847-ben a széki gróf Teleki nemzetség családi fészke, a Nagykastély, honi és az európai építéstörténeti remek.

A kastély műkincsei díszére váltak volna egy múzeumnak is. A "Nagy Ház" berendezése biedermeier stílusban fogant. A falakon - ősöket ábrázoló becses képek. Az ún. "pipázóban" volt például Teleki Lászlónak, a Kegyenc írójának és Teleki Domokos politikus publicistának, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának portréja, Barabás Miklós festményei, Ráday Eszter arcképe, Mányoki Ádám alkotása. Dr. Teleki László gróf, a szeretett ifjúsági és cserkész vezető "Laci bá" gyermekkori képmását az európai tekintélyű László Fülöp festette meg. Acélmetszetek, intarziák, nemesfából való ódon faragványok, káprázatos gazdagságban. Teleki Mihály erdélyi kancellár drágakövekkel ékesített nyerge; egy eredeti kuruc zászló; XIV. Lajosnak egy ládája. Könyvritkaságok ezerszám, valamennyi díszes kötésű fóliáns (http://www.kislexikon.hu/folians.html)… A kastélyt csodálatos arborétum kert ölelte körül. A 40 holdas parkban nyíres, fenyves, tölgyes részek. Az utak mentén aranyhársak sorakoztak. A kastély körül ötletesen nyírt bokrok a francia kertek hangulatát idézték.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,5%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,6% románnak mondta magát (17,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,8%, református 12,8%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 19,6% (34,1% nem nyilatkozott).[4]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Jelenleg
  • Dr. Mezey Attila (Gyömrő 2000 Kör)[5]
Korábban
  • Gyenes Levente Zoltán (Gyömrő 2000 Kör)
  • Rádóczi Gusztáv
  • Garádi István

KultúraSzerkesztés

Gyömrő városában működő televízió stúdió a SIGNAL TV, amit a helyi Teleház Egyesület működtet. A RÁDIÓ GYÖMRŐ pedig a város és a környező települések rádiója volt 2010-es megszűnéséig.

IntézményekSzerkesztés

Gyömrőn városháza, egy bölcsőde, három óvoda, négy általános iskola, egy gimnázium és szakközépiskola, két szakiskola, öt háziorvos, két orvosi rendelőintézet, három gyógyszertár, rendőrőrs, mentőállomás,[6] önkéntes tűzoltóság, polgárőrség, városvédelmi egyesület, könyvtár, művelődési ház, egy postahivatal, egy OTP Bank-fiók, egy K&H bankfiók és egy takarékszövetkezet található.

LátnivalókSzerkesztés

 
Református templom
 
Római katolikus templom
 
Magtár

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt született: Teleki József politikus, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag.
  • Itt született: Teleki Béla földbirtokos, politikus, Zala vármegye főispánja, mezőgazdász, egyetemi tanár.
  • Itt született: Pál József irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA doktora. Helyettes államtitkár (1998-2000).
  • Itt született: Hegyi Füstös László grafikus, karikaturista, animációs tervező rajzfilmrendező.

SajtóSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az április 23-i időközi polgármester választás végeredménye (magyar nyelven) (html). Gyömrői hírek, 2017. április 23. (Hozzáférés: 2017. április 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c d e f Gyömrő helytörténete az őskortól napjainkig. Gyömrő város portálja. (Hozzáférés: 2011. október 15.)
  4. Gyömrő Helységnévtár
  5. Mezey Attila lett Gyömrő új polgármestere. hirado.hu, 2017. április 24. (Hozzáférés: 2017. május 26.)
  6. Rólunk. Gyömrői mentőállomás oldala. (Hozzáférés: 2012. január 14.)

Források, irodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés