Gyöngyös (Rába)
Gyöngyös-patak (németül Güns, horvátul Kiseški potok) egy Ausztriában eredő, Sárvárnál a Rábába torkolló patak. A Kőszegi-hegység egyik fő vízgyűjtő vízfolyása. Vízjárása szeszélyes, mivel itt összegződnek a rövid, nagy esésű mellékvizein a bőséges csapadékhullások nyomán gyorsan levonuló árhullámok. Vízhozama alacsony vízállásnál 0,85 m³/s, magas vízállásnál 100 m³/s.[1]
| Gyöngyös-patak | |
| Güns | |
 | |
| A Gyöngyös-parti sétány Szombathelyen | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Ausztria,  Magyarország |
| Települések | Kőszeg, Szombathely, Sárvár |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 72 km |
| Vízhozam | alacsony vízállás: 0,85 m³/s magas vízállás: 100 m³/s |
| Torkolat | Rába |
 é. sz. 47° 17′ 10″, k. h. 16° 57′ 55″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös-patak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A patak két összefolyásból jön létre, a hosszabb ág Alsó-Ausztria délkeleti határán ered, Zöbern település területén, ekkor még ez a neve is (Zöbern, Zöbernbach). A másik ág a burgenlandi Borostyánkőnél ered, a neve itt már Güns, amely azonos Kőszeg német nevével. Lékánál folyik össze a két ág, Güns néven folytatva útját. A patak Kőszegtől északra lépi át a magyar határt, keresztülfolyik a városon. A Gyöngyös nevet Gencsapátiig a patak eredeti medre, Gencsapátitól egy valószínűleg a rómaiak által épített csatornában keleti irányba elterelt patak viseli, ami keresztülfolyik Szombathelyen, majd Vasszécsenynél északkelet fordulva Sárvárnál torkollik a Rábába. Az eredeti meder neve Gencsapátitól: Sorok-Perint. A Sorok-Perint patak Zsennyénél torkollik a Rábába.
Története szerkesztés
A római időkben az akkor még egy mederben folyó Gyöngyös-Perint patak a Savaria nevet viselte, valószínűleg már a Claudius római császár idején történt kolóniaalapítás előtt is, így az említett kolónia minden bizonnyal a patakról kapta a Savaria nevet. A Savaria patak- és későbbi városnév a rómaiak előtt itt élt kelta törzstől, a boioktól eredhetett. A patak neve fennmaradt Szent Quirinus (magyarul Szent Kerény) vértanú aktájában. A könyvnyomtatás feltalálása után Sylvester János által kinyomtatott vértanúaktában Sibaris alakban szerepel, a vatikáni levéltárban fennmaradt eredeti aktában azonban Sabarie a patak neve, amelybe az állhatatos püspököt malomkővel a nyakában belefojtották. A Sabaria név a kora középkorban is fennmaradt, Tours-i Szent Márton szülőhelyének elnevezéseként. A frankok Szent Márton-kultuszának köszönhetően Nagy Károly császár is felkereste a vidéket 791-ben az avarok elleni győztes hadjárata után.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Kőszegi kistérség – Írottkő natúrpark természetvédelmi kisokosa (magyar nyelven). Kőszegi kistérség, Green Mountain SEE projekt, 7. o.. Hozzáférés ideje: 2014. május 12.
Források szerkesztés
- Tóth Endre: Savaria római topográfiája In: Vasi Szemle, 2008/6. szám.
