Gyöngy Pál
Gyöngy Pál | |
Életrajzi adatok | |
Született |
1902. október 19. Bécs |
Állampolgársága | magyar |
Elhunyt |
1990. június 28. (87 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Családja | |
Házastárs | Harsányi Mária (Harsányi Ila) |
Pályafutás | |
Hangszer | zongora |
Híres művei |
Domboldalon áll egy öreg nyárfa Kalapom pom pom |
IPI névazonosító | 00143090994 |
ÉleteSzerkesztés
Édesapja Gyöngy Lajos, ismert bukméker, 1932-től a Király Színház egyik tulajdonosa, aki bérbevette a színházat. Anyja Bauer Kornélia 1959-ban halt meg Tahiban. [1] A nyilvánosságra került adatok (62 évi házasság) arra utalanak, hogy a szülők házasságkötése 1899-ben volt. A gyászjelentésben szerepel a zeneszerző felesége is: Harsányi Mária (színésznőként Harsányi Ila). Gyöngy Pál 1919-ben költözött Budapestre. Szülei tudta nélkül házasságot kötött Harsányi Ila művésznővel, a konfliktus miatt 1937-ben Londonba menekült. [2] Szülei erélyesen követelték, hogy váljanak el, ez hivatalosan valószínűleg megtörtént. Gyöngy Pál anyjának gyászjelentéséből annyi derül ki, hogy 1959-ben apja még élt, és Harsányi Mária használta a Gyöngy Pálné nevet. További családtagokat is említ a gyászjelentés, de családi kapcsolatukat nem ismerjük: Bergmanova-Gyöngy Aranka (Prága), Kiss Júlia és Ropposch Franciska.
Családi kapcsolatáról keletkezett egy érdekes bejegyzés [3] A bejegyzéshez hiteles dokumentumot nem csatolt a szerkesztője.
PályafutásaSzerkesztés
Németországban elektromérnöki tanulmányokat folytatott, zenét magánúton tanult, Bécsben zongorát és Budapesten összhangzattant. A jazz-zongorázást magas fokon művelte. Már diákkorában kitűnő zongorista volt, franciásan könnyed, elegánsan könnyűzenei kifejezésmódja miatt sikeres és elismert operettszerző lett. Műveire jellemzőek a friss, közvetlen dallami invenció, a kiváló harmóniai érzék, és a változatos ritmika. A bécsi kedvességet-kedélyt Pest humorával forrasztja össze. Zenei közéleti ember, előbb a Magyar Filmipari Rt. vezérigazgató helyettese, majd 1947-től 1952-ig a Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezetének elnöke, 1953 és 1983 között igazgatta a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapját (Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány)
A Billboard (USA), Music Week (Anglia), a Jazz Journal International (Anglia), a Der Musikmarkt (NSZK) magyarországi tudósítója.
17 operettet valamint zenés vígjátékot komponált, ezenfelül filmzenéket, táncdalokat, sanzonokat. 1934-től Európa számos országában, elsősorban német színpadokon tűzték műsorra operettjeit és daljátékait.
OperettjeiSzerkesztés
- Kadétszerelem (A tavasz és a szerelem revüje) (revüoperett 3 felvonásban, 11 képben, szövegkönyv: Békeffy István és Szilágyi László, ősbem. 1933. január 21., Budapest, Király Színház, 1934. december 22. Bécs, Theater an der Wien fordítás: Fritz Rotter, Hugo Wiener németül: Kadettenliebe
- Őméltósága sofőrje (zenés vígjáték 3 felvonásban, szövegkönyv: Békeffy István. Ősbem: 1934. február 24. Budapest, Király Színház)
- Nincsenek véletlenek (zene: Bródy Tamással), (1938) (operett 3 felvonásban, 6 képben, Szövegkönyv: Békeffi István, Solt Endre. Versek: Szécsén Mihály)
- Három ember a hóban (1935) (zenés vígjáték 3 felvonásban, szövegkönyv: Andai Ernő,ifj. Békeffy István)
- Zöld béka (1936) (operett), (versek: Kellér Dezső)
- Éva a paradicsomban (zene:Bródy Tamással) (1937) (szövegkönyv Solt Endre, vers: Szilágyi László, Kellér Dezső, 1937. október 22. Budapest, Városi Színház (ma Erkel Színház) ) németül Eva in Paradies
- Bűvös köpeny (1947) (meseoperett) (zenés darab gyerekeknek, szövegkönyv: Királyhegyi Pál Bemut: 1947. március 15. Budapest, Fővárosi Operett Színház)
- Ártatlan kékszakáll (1948) (két betétdal szerzője)
- Narancshéj (1959. január 30. Blaha Lujza Színház, a Fővárosi Operettszínház Kamaraszínháza) (zenés vígjáték) (Boross Elemér ötletéből szövegkönyv: Csizmarek Mátyás, versek: Halász Rudolf)
- Van aki bevallja (?) (kis operett, szövegkönyv:Stella Adorján ötletéből Vajda István, versek: Bálint L, Szenes Iván)
Rádió-operettekSzerkesztés
- Muzsikáló kastély (1956)
- Minden jegy elkelt (1958)
DalaiSzerkesztés
- Kislány, úgy szeretem én magát (Kadétszerelem, 1932)
- Ne kérdezd tőlem (Éva a paradicsomban. 1937)
- Kecskemét az híres város (Kadétszerelem, 1932)
- Én imádok, felség, egy kis bécsi nőt (Kadétszerelem)
- Ferenc Jóska bakája (Kadétszerelem) T-007.004.360-5
- Inkább csókolj (Minden jegy elkelt, 1958)
- Domboldalon áll egy öreg nyárfa (Légy jó mindhalálig, 1936) T-007.004.359-2
- Hol az a dal (Kadétszerelem, 1932)
- Mandulavirág (1947)
- Ír majd (Őfelsége sofőrje, 1934)
- Kérje meg a kis kezem (Őméltósága sofőrje)
- Jaj, megszökött a napsugár
- Megyen a hegyen a túrista
- Nyílik már a kék nefelejts
- Peches nő a Sári
- Szigarett
- Másról szeretnék beszélni (Muzsikáló kastély, 1955)
- Budán kint van egy kis Heuriger (Őméltósága sofőrje, 1934) T-007.004.358-1
- Van Budán egy kiskocsma, a Vén diófa
- Madonna drága (Nászút féláron, 1937)
- Mia bella piccolina
- Ha találsz egy mást (1942)
- Virágom (Ez a villa eladó, 1935))
- Táncoljunk hajnalig (Zöld béka)
- Bocsánat (Zöld béka)
- Kalapom-pom-pom (Ez a villa eladó, 1935)
- Úgy érzem (Narancshéj, 1959)
- Hát mi a szerelem (Őméltósága sofőrje, 1934)
- Mondja, volt-e már (Három ember a hóban, 1935)
- Mire vársz (Minden jegy elkelt, 1958)
- Szeretlek, Budapest (Minden jegy elkelt, 1958)
- (Qualiton LPX 16572, sztereóban is: SLPX 16572)
FilmzenéiSzerkesztés
- Ez a villa eladó (1935)
- Légy jó mindhalálig (1936) Domboldalon áll egy öreg nyárfa. a YouTube-on a film 53. percénél éneklik a gyerekek
- Nászút féláron (1936) Hochzetsreise zu fünfzig prozent
- Mesél a film, 1946
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ (1959) „Gyöngy Pál anyja”. Népszava június (21).
- ↑ ADTplusz (1937). „Gyöngy Pál zeneszerző eltűnt”. Ujság május (16), 12. o.
- ↑ Magdalena Ruppert, Gyöngy Pál felesége. familysearch. (Hozzáférés: 2019. november 3.)
ForrásokSzerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Eisemann Mihály, Gyöngy Pál – Egyveleg
- Gyöngy Pál dalaiból (Hungaroton Classics)
- Te vagy a vágy! (Hungaroton, 1982)
- Hanglemezkatalógus