Főmenü megnyitása

Györgyi Géza, 1884-ig Giergl (Pest, 1851. szeptember 10.Budapest, 1934. március 23.)[2] magyar festőművész, építész, a Györgyi-Giergl művészcsalád tagja.

Györgyi Géza
Született 1851. szeptember 10.
Pest
Elhunyt 1934. március 23. (82 évesen)[1]
Budapest
SzüleiGyörgyi Giergl Alajos
Foglalkozása építész

Családi háttereSzerkesztés

Művészeti tevékenységéről már régóta ismert pesti polgári családba született. Apai dédapja, a tiroli származású Giergl Alajos (1793-1868) a biedermeier korszak ezüstművese. Édesapja Györgyi Giergl Alajos festőművész (1821-1863), aki arisztokrata és polgár családok tagjairól festett portréival vált híressé. Édesanyja Musch Erzsébet. Testvéröccse, Györgyi Kálmán (1860-1930) művészeti író, az Országos Magyar Iparművészeti Társulat igazgatója és a Magyar Iparművészet című folyóirat szerkesztője. Unokaöccse, Györgyi Dénes később továbbvitte a családi építész-hagyományokat, hiszen számos múzeum és iskola, valamint több világkiállítás magyar pavilonjának alkotójaként, az Iparművészeti Iskola, majd Főiskola rektoraként a 20. század első fele művészeti életének meghatározó alakjává vált. A rokonsághoz tartozott Giergl Kálmán építész (1863-1954), a Zeneakadémia, a Klotild-paloták és a Luxus Áruház tervezője, és Giergl Henrik üvegműves (1827-1871) is.

ÉletpályájaSzerkesztés

Györgyi Géza festőművész atyja kívánságára 19 éves koráig kereskedőként dolgozott, építésztanulmányait ezt követően kezdhette meg. 1870-ben belépett nagybátyja, Haliczky Béla és Hauszmann Alajos építészek közös irodájába. A pesti Műegyetemen, majd Berlinben, a Bauakademien is tanult.

1876-ban visszatért Budapestre. Itt Ybl Miklós budai várkertépítési irodájában, a lipótvárosi Szent István-bazilika majd az operaház építésénél dolgozott. 1881-től három évig Petschacher Gusztáv irodájában működött. 1884-ben Ybl a Budavári Palota építéséhez hívta. Ybl halála után a tervezést átvevő Hauszmann helyettese volt az építés 1903-as befejezéséig.

1904-ben társult a várépítési iroda egy másik tagjával, Hoepfner Guidóval, és közösen terveztek egy-egy szállodát Tátra-Lomnicra és a Csorba-tóhoz. A Györgyi-Hoepfner tervezőpáros nevéhez fűződik számos belvárosi villa, a Kereskedők Segélyegyletének menháza, valamint a Viktória Biztosító Társaság lakóháza is. Az 1911-es római nemzetközi művészeti kiállítás magyar pavilonjára kiírt pályázat nyerteseiként a Magyar Műcsarnok az ő tervük alapján épült.

Györgyi Géza nemcsak virtuóz rajztudású építészként, hanem festőművészként és iparművészeti tárgyak tervezőjeként is alkotott. A budapesti Műcsarnok kiállításain többször bemutatták műveit. Halálát hurutos tüdőlob okozta.

Tervek és épületekSzerkesztés

  • szálloda, Tátra-Lomnic (Hoepfner Guidóval, 1905)
  • szálloda, Csorba-tó (Hoepfner Guidóval, 1905)
  • Bayer-villa, XI. kerület Minerva u., Budapest (1907)
  • Eisele-villa, VI. kerület Benczúr u., Budapest (1909)
  • lakóház, VIII. kerület Krúdy u. 12., Budapest (1909)
  • Kereskedők Segélyegyletének Menháza, II. Tárogató út 2., Budapest (1908-1909)
  • Viktória Biztosító Társaság lakóháza, VII. Károly körút 3., Budapest (1912)

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05664.htm, Györgyi Géza, 2017. október 9.
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 20/1934. folyószáma alatt.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Bp., Szerző, 2005.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.