Főmenü megnyitása

Györgyi Kálmán (szakíró)

kormánytanácsos, szakíró
(Györgyi Kálmán (iparművész) szócikkből átirányítva)

Györgyi Kálmán (Budapest, 1860. március 7.Budapest, 1930. január 19.[4]) magyar művészeti író; művészettörténész, rajzpedagógus.

Györgyi Kálmán
Györgyi Kálmán iparművész.jpg
Született 1860. március 7.[1][2]
Pest
Elhunyt 1930. január 19. (69 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei Györgyi Dénes
SzüleiGyörgyi Giergl Alajos
Foglalkozása
  • szakíró
  • rajztanár
Sírhely Farkasréti temető (43-2-21)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Györgyi Kálmán témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

A középiskolát követően a Műegyetemen és a Képzőmûvészeti Főiskolán tanult. 1882–1884 között a Fővárosi Iparrajziskola helyettes tanára volt. 1884–1903 között az Iparrajziskola címzetes igazgatója volt. 1897–1911 között főmunkatársa, 1911–1930 között felelős szerkesztője volt a Magyar Iparművészet című folyóiratnak. 1903–1918 között az elemi iskolai rajzoktatás fővárosi szakfelügyelője volt. 1904–1908 között az Országos Iparművészeti Társaság titkára, majd 1908–1930 között igazgatója volt. 1924-tõl Magyar Királyi kormányfőtanácsos volt.

Írásai a Budapesti Hírlapban (1892–1893), a Hazánkban (1893–1895) és a Magyar Iparban (1900–1901) jelentek meg.

Sírja a Farkasréti temetőben található (43-2-21).

 
Györgyi Kálmán, és id. és ifj. Györgyi Géza sírja Budapesten. Farkasréti temető: 43-2-21 (építész: Györgyi Dénes)

CsaládjaSzerkesztés

A Györgyi-Giergl művészcsalád tagja volt. Györgyi Giergl Alajos (1821–1863) festőművész és Haliczky Amália (1836–1914) fia. Györgyi Géza építész (1851–1934) testvére volt.

GyermekeiSzerkesztés

UnokáiSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

  • Az iparművészet 1896-ban. Millenniumi Emlékkönyv (szerkesztette: Ráth Györggyel, Budapest, 1897)
  • Az iparművészet a párisi kiállításon. 1–3. (Magyar Iparművészet, 1900)
  • A világ iparművészete Párisban. 1900. (szerkesztette: Fittler Kamill-lal, Budapest, 1900)
  • Iparművészeti dilettantizmus (Magyar Iparművészet, 1904)
  • Az iparművészet a milánói kiállításon (Magyar Iparművészet, 1906)
  • Jegyzetek a londoni rajzoktatási kongresszusról (Rajzoktatás, 1908 és Népművelés, 1908)
  • Jegyzetek a stockholmi iparművészeti kiállításról (Magyar Iparművészet, 1909)
  • A svéd kiállítás tanulságai (Magyar Iparművészet, 1910)
  • Példatár az alsófokú leányiskolák kézimunkatanításához (szerkesztette, Budapest, 1911)
  • Művészi kézimunkatanítás (Magyar Iparművészet, 1918)
  • Az Osztrák– Magyar Iparművészeti Társulat, a Baross Szövetség és a Baross Gábor Kör országos iparművészeti és háziipari kiállításának emlékalbuma (összeállította, Budapest, 1919)
  • A keleti vásár iparművészete (Magyar Iparművészet, 1921)
  • A német iparművészet példaadása. Jegyzetek a müncheni Deutsche Gewerbeschauról (Magyar Iparművészet, 1923)
  • Külföldi iparművészeti kiállítások (Magyar Iparművészet, 1925)
  • Iparművészeti oktatásunk seregszemléje. – A népművészeti és az iparművészet kölcsönös hatásáról (Magyar Iparművészet, 1928)
  • A magyaros ízlés. Szemelvények a magyar háziipar, népművészet és iparművészet formakincséből. Összegyűjtötte Czakó Elemérrel. 132 fekete-fehér és 37 színes táblával. (A Könyvbarátok Szövetsége kiadványa, Budapest, 1929)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05667.htm, Györgyi Kálmán, 2017. október 9.
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. 2019. szeptember 9.
  4. Gyászjelentése

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Világlexikon. A tudás egyeteme (Budapest, 1925)
  • Irodalmi lexikon. Szerkesztette: Benedek Marcell (Budapest, 1927)
  • Czakó Elemér: Györgyi Kálmán emlékezete (Magyar Iparművészet, 1930)
  • Lehel Ferenc: Györgyi Kálmán emlékére (Nemzeti Művészet, 1934)
  • Művészeti lexikon. Szerkesztette: Éber László, Gombosi György. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 1935)
  • Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Bp., 1965–1968
  • Művészgenerációk. A Györgyi-Giergl család három évszázada. Kat. A katalógust szerk. és a kiállítást rendezte Basics Beatrix és Györgyi Erzsébet. (Budapest, 2007)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918. 2 db. 640, 753 o
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939.
  • Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X  
  • Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933. 18+2 db
  • Uj Idők lexikona I–XXIV. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8