Főmenü megnyitása

Györgyi Kálmán (jogász)

magyar jogász, legfőbb ügyész

Györgyi Kálmán (Budapest, 1939. május 24.2019. február 17.)[1][2] magyar büntetőjogász, 1990 és 2000 között a Harmadik Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze.

Györgyi Kálmán
Született 1939. május 24.
Budapest
Elhunyt 2019. február 17. (79 évesen)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • akadémikus
  • jogász
Iskolái
Kitüntetései
A Harmadik Magyar Köztársaság 2. legfőbb ügyésze
Hivatali idő
1990. június 25. 2000. május 15.
Helyettes Kovács Tamás
Köztársasági elnök Göncz Árpád
Előd Szíjártó Károly
Utód Polt Péter

Tartalomjegyzék

CsaládjaSzerkesztés

Édesapja, dr. Györgyi Géza röntgen és belgyógyász szakorvos, édesanyja Zámor Magdolna.

ÉletpályájaSzerkesztés

Az ELTE Állam- és Jogtudományi karán szerzett jogászi diplomát 1964-ben. 1969 és 1970-ben az Albert Ludwigs Egyetemen tanult, Freiburg im Breisgau-ban (NSZK). Tanulmányainak befejezése után az ELTE ÁJTK büntetőjogi tanszékén lett gyakornok, majd 1965 és 1969 között adjunktus, 1979 és 1990 között pedig docens.

Tanárként és kodifikátorkéntSzerkesztés

Tanulmányainak befejezése után az ELTE JTK büntetőjogi tanszékén lett gyakornok, 1965 és 1969 között adjunktus, 1979 és 1990 között docens. Közben 1979 és 1985 között a jogi kar dékánhelyettese, majd 1989 és 1990 között dékánja tisztségét töltötte be.[1] A Magyar Jogász Szövetség választmányának a tagja 1985-től. Részt vett a kodifikációs munkában is, így például 1974 és 1978 között az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi kodifikáció bizottságának tagjaként.

Legfőbb ügyészkéntSzerkesztés

  • 1990-ben az Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfőbb ügyészévé választotta. 1996-ban további hat évre választották legfőbb ügyésszé.
  • 2000. március 6-án indoklás nélkül mondott le, bár megbízatása csak 2002 májusában járt volna le. (Megegyezett Áder Jánossal, az Országgyűlés elnökével, hogy nem tölti ki 6 hónapos lemondási idejét és 2000. május 15-én távozott hivatalából). Utóda Polt Péter lett.

Györgyi Kálmán elfogadta Dávid Ibolya igazságügy-miniszter felkérését, és ezt követően a büntetőjogi kodifikációért felelős miniszteri biztos volt.[1][2]

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

Fontosabb műveiSzerkesztés

  • A Büntető Törvénykönyv kommentárja (I. és II., társszerzőként, 1968)
  • Büntetőjog. Általános rész (I. és II., társszerzőként, 1973)
  • Békés Imre–Györgyi Kálmán–Papp László: Büntetőjog; Államigazgatási Főiskola, Bp., 1979
  • Büntetések és intézkedések (1984)
  • A Büntető Törvénykönyv magyarázata (I. és II., társszerzőként, 1986)
  • Dr. Horváth Tibor professzor szakirodalmi munkásságának bibliográfiája; összeáll. Györgyi Kálmán; Nehézipari Műszaki Egyetem, Miskolc, 1987
  • Györgyi Kálmán–Kónya Imréné–Margitán Éva: Az állam elleni bűncselekményekre vonatkozó rendelkezések módosításáról; ELTE, Bp., 1990 (A jogi felelősség és szankciórendszer elméleti alapjai)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c Elhunyt Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész. Heti Világgazdaság, 2019. február 17. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  2. a b Meghalt Györgyi Kálmán. Origo.hu, 2019. február 17. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  3. a b c Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  4. Húszéves a Köztársaság-díj Göncznek, Fergének, Kornainak és másoknak - Népszabadság Online

ForrásokSzerkesztés

  • giergl.hu
  • Györgyi Kálmán ünnepi kötet; szerk. Gellér Balázs; KJK-Kerszöv, Bp., 2004 (Bibliotheca iuridica. Libri amicorum)
  • Ünnepi kötet Györgyi Kálmán 75. születésnapja alkalmából; szerk. Polt Péter et al.; ELTE Eötvös, Bp., 2016
  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap