Főmenü megnyitása

Gyügyi Ödön

magyar grafikus, festőművész

Gyügyi Ödön Zoltán(Mátészalka, 1966. február 20. –) roma származású magyar grafikus

Gyügyi Ödön
Született 1966. február 20. (53 éves)
Mátészalka
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

Tartalomjegyzék

Életútja, munkásságaSzerkesztés

18 éves koráig állami gondozásban nevelkedett. Tiszadobon, ahol a szakmunkás képzőt is elvégezte. Felvették a szombathelyi főiskolára, de csak két évfolyamot végzett el, mert nem tudta tanulását finanszírozni. Elvált. 1997 óta Budapesten lakik. Jelenleg a MOM kulturális Központ munkatársa.

Tiszadobon, a cigányság történetét ábrázoló pannó készítése közben ismerkedett meg Péli Tamással és Szentandrássy Istvánnal, akik művészi pályára ösztönözték. Művészetében a sámán világlátás, a keresztény hit, elsősorban Árpád házi Margit élete és a cigánysága mindenkori élet jelképtára keveredik egyfajta sajátos egyveleggé. Jellegzetes motívumai a gömb és a tojás mint tökéletes forma, valamint a kő. sziklák, és fák, illetve szellemállata a varjú. Grafikái leginkább szürreális indentitás, élet megértés keresés. Döbbenetesen jelzi ezt Sikoly című rézkarca (35x45 cm, 1996),[1][2] mely 103 évvel később született Edvard Munch azonos című expresszionista művénél, de míg Munch festményén hirtelen, váratlanul jelenik meg a mindennapi ember előtt egy kétségbeejtő esemény, addig Gyügyi rézkarcának figurája belülről sikolt, nyilván a kirekesztettség érzete, árvasága és származása miatt. Utóbbit felnőtt korában kellett megtapasztalnia, hiszen nem a cigány identitásban nevelkedett, s éppen akkor lett felnőtt, amikor gazdasági okok miatt milliók, de elsősorban a cigányok a társadalom peremére szorultak.

Ma már kapcsolatban áll családjával. és sokkal többet tud állami gondozásba kerüléséről.

„Vagyok, aki vagyok. Az idő csak a felesleget csiszolja le rólam, ami marad, az vagyok egyre inkább. Legyen jó, vagy rossz. Volt állami gondozott vagyok, roma származású. Tizennyolc évesen kerültem fel Szabolcsból Budapestre. Kiskorom óta firkálok és formálódom. A sámán világ ad otthont a lelkemnek. Péli Tamás és Szentandrássy István vezettek tanuló utamon. Rendre azóta bemutatkozhatom, bár elsősorban firkálni szeretek. 2014-ben kaptam meg a Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári fokozatát, firkásságom elismeréseképpen. Eléggé meglepett. Köszönöm. 2015-ben mesélt nekem Kakuk Andrea tanító Árpád-házi Szent Margitról. Azóta öt firka született róla, és mély barátság szövődött a sororral. Szeretem a hegyeket, és új szenvedélyemet, az íjászatot. Tanulgatom. Pár éve megtaláltuk egymást a családommal, illetve az öcsém lánya, Vivi talált meg a neten. Még mindig új, és tanulgatom, hogy mégis van családom. Mert aki úgy nő fel, hogy nem kell senkinek, abban elsatnyulnak ezek az érzések, így hát nevelgetem újra. Nem igazán tudom, hogy kell, de talán megy. Vagyok, aki vagyok, hát, Istenanya ivadéka, esendőn és remélem igazul. Teszem a dolgom. Azzal a tudással, amim van. Nem többel, nem kevesebbel. Beérem vele.” (Gyügyi Ödön)


1984 óta szerepel alkotásaival kiállításokon. Legfontosabbak között említi a berlinit, a stockholmit, valamint azt, amelyiket az Operaház Vörös Szalonjában tartott. Ez utóbbit azért, mert nem „roma minőségében”, hanem „csak” alkotó művészként mutatkozhatott be.[3]


A Cigány festészet című albumba beválogatott képeibőlSzerkesztés

GenezisSzerkesztés

  • Genezis (filc, papír, 73x97 cm, 2006)
  • Virág teremtése (kréta, papír, 50x72 cm, 2000)
  • Domina (filc, papír, 23x53 cm, 1996)
  • Dzsinn (filc, papír, 23x53 cm, 1996)
  • Unikornis (filc, papír, 23x53 cm, 1996)
  • Indiából (filc, ceruza, papír, 30x42 cm, 2000)
  • Burokban (papír, toll, 30x40 cm, 1991)
  • A gömb és tojás (papír, toll, 30x42 cm, 2001)

IkonSzerkesztés

  • Jézus sikertelen feltámadása (papír, toll, 30x43 cm, 1991)
  • Jézus magára veszi a világ bűneit (vegyes technika, papír, 52x66 cm, 1991)

IdentitásSzerkesztés

  • Varjú a tollhegyen (filc, papír, 30x42 cm, 2000)
  • Kispipám füstje II (filc, papír, 30x42 cm, 2001)
  • Mélység (filc, papír, 30x42 cm, 2000)[4]

Kiállításai (válogatás)Szerkesztés

  • 1984. Pataky István Művelődési Központ (Szécsi Magdával közösen)
  • 1989. Néprajzi Múzeum (az Autodidakta Cigány Képzőművészek II. Országos Kiállítása)
  • 1994. Európai Kisebbségek II. Fesztiválja, Baja
  • 1999. és 2001. Roma Parlament Társalgó Galériája
  • 2000. Újlipótvárosi Galéria
  • 2003. Kortárs roma vallásos művészet, Cigány Ház, Budapest
  • 2004. Feketén-fehéren, Cigány Ház, Budapest
  • 2005. Nőábrázolás, Cigány Ház , Budapest
  • 2011. Hegyvidéki Önkormányzat folyosógalériája
  • 2014. Hegyvidéki Kulturális Szalon
  • 2017. Barabás Villa. Tomor Katával.
  • 2016. Esztergomi Bazilika
  • 2019. Velencei biennále.

Díjak, elismerésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A rézkarc reprodukciója látható a 2009-es Cigány festészet című album 212. oldalán.
  2. Gyügyi Ödön életrajza, képei, köztük a Sikoly c. grafika
  3. GGy: Sámánvilág és a varjak – Gyügyi Ödön portré. Sosinet.hu, 2011. október 29. (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  4. A felsorolt képek láthatók a sulinet.hu honlapján

ForrásokSzerkesztés

  • Cigány festészet : Gypsy painting : Magyarország 1969-2009 : a Cigány Ház Közgyűjteményéből : Hungary, 1969-2009 / [főszerk. ... Zsigó Jenő] ; [szerk. ... Fris E. Kata]. Budapest : Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház - Romano Kher, 2009. 545 p. ill. Gyügyi Ödön életrajzát és képeit lásd 208-217. p. ISBN 9789638540874
  • Gyügyi Ödön festőművész. Artportál. (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  • ÚJDALOK, SOSEM VOLT VILÁG KAPUJA. Hegyvidék.hu, 2011. szeptember 14. (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  • Emberi Erőforrások Minisztériuma: Állami kitüntetéseket adott át Balog Zoltán. Kormány.hu, 2013. március 14. [2013. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 25.)

2014.02.20. Kulturális szalon Böszörményi út. Kiállítás.

Gyügyi Ödön Zoltán

További információkSzerkesztés