Gyürki
Gyürki (szlovákul: Ďurkovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
| Gyürki (Ďurkovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagykürtösi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1262 |
| Polgármester | Egry Éva |
| Irányítószám | 991 27 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | VK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 126 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 26 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 184 m |
| Terület | 4,93 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 08′ 17″, k. h. 19° 10′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 17″, k. h. 19° 10′ 42″ | |
| Gyürki weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Nagykürtöstől 18 km-re délnyugatra fekszik.
Története szerkesztés
1262-ben említik először "Gurky" alakban. 1351-ben "Györk", 1381-ben "Gyurk" alakban említik. 1351-ben Ipolynyék uradalmának határában említik. Évszázadokig a Gyürki család birtoka, rajtuk kívül a Teleki és Majtényi családok voltak birtokosok a községben. A 16. században elpusztította a török. 1715-ben mindössze egy háztartása adózott. 1828-ban 42 házában 257 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint " GYÜRKI. Magyar és curiális falu Hont Vármegyében, földes Ura Gyűrky Uraság, mind a’ két ágon, lakosai katolikusok, fekszik Kőkeszihez 1/4 órányira, s ennek filiája. Legelője elég, fája van mind a’ két féle, szőlö hegye sok, és jó borokat terem, piatza B. Gyarmaton, és a’ Bánya Városokban, első Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Gyürki (Gyurkovcze), magyar falu, Honth vmegyében, ut. p. Balassa-Gyarmathoz 1 1/2 mfld: 250 kath., 1 evang lak. Bora sok és jó. Erdeje derék. F. u. a gyürki számos nemesek."[3]
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott, majd az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.
Népessége szerkesztés
1880-ban 167 lakosából 162 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 161 római katolikus és 6 evangélikus vallású volt.
1890-ben 172 lakosából 171 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 206 lakosából 204 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 206 lakosából 185 magyar és 21 szlovák anyanyelvű volt. Ebből 193 római katolikus, 7 evangélikus és 6 izraelita vallású volt.
1921-ben 293 lakosából 112 magyar és 174 csehszlovák volt. Ebből 268 római katolikus, 17 evangélikus és 8 izraelita vallású volt.
1930-ban 332 lakosából 250 magyar és 80 csehszlovák volt. Ebből 307 római katolikus, 14 evangélikus és 11 izraelita vallású volt.
1941-ben 306 lakosából 244 magyar és 60 szlovák volt.
1991-ben 156 lakosából 105 magyar és 50 szlovák volt.
2001-ben 137 lakosából 87 magyar és 50 szlovák volt.
2011-ben 130 lakosából 76 magyar és 48 szlovák.
2021-ben 126 lakosából 70 szlovák, 53 magyar (42%), 1 román, 2 ismeretlen nemzetiségű[4].
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. május 6.)
