Győr-Moson-Sopron vármegye

Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye (németül: Komitat Raab-Wieselburg-Ödenburg, latinul: Comitatus Jauriensis-Mosoniensis-Soproniensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Nyugat-Dunántúl régióban. 4208,05 km²-es területével hazánk 13. legnagyobb vármegyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 4,52%-át adja. Illetve közel 460 ezer fős lakosságával az 5. legnépesebb vármegyénk, ezzel hazánk népességének 4,85%-ával rendelkezik, népsűrűsége meghaladja az országos átlagot.

Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye címere Győr-Moson-Sopron vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegyeszékhely	Győr
Járások száma	7
Települések száma	183
megyei jogú városok	2
egyéb városok	10
ISO 3166-2	HU-GS
Főispán	Széles Sándor
Népesség
Teljes népesség	465 945 fő (2022. okt. 1.)
Népsűrűség	108,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	4208,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Győr-Moson-Sopron vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Győr-Moson-Sopron vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr-Moson-Sopron vármegye témájú médiaállományokat.

Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom vármegye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém vármegye, délnyugatról pedig Vas vármegye határolja. Székhelye, egyben a Nyugat-Dunántúl központja, a Dunántúl második és az ország hatodik legnépesebb települése, "a folyók városának" is nevezett Győr. De nevezetesebb települései közé tartozik a történelmi jelentőségű középkori óvárosával rendelkező, "a leghűségesebb városnak" is nevezett Sopron, az Esterházy család egykori központjaként szolgáló Fertőd, a középkori váráról ismert Mosonmagyaróvár, illetve a magyarországi Bencés-rend központjaként szolgáló Pannonhalma. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság egy része Ausztriához tartozik, ugyanakkor Sopron és környéke félszigetszerűen nyúlik bele nyugati szomszédunk területére.

Földrajzilag a Kisalföld síkságai dominálják, különösen a Rábaköz és a Szigetköz területei. A megye határát nyugaton az Alpokalja dombságai színesítik, míg északon a Duna és a Mosoni-Duna folyók határozzák meg a tájat. Jelentős folyóvize a Rába, a Rábca és a Marcal. A terület gazdag természeti értékekben, mint például a Fertő tó és környezete, amely UNESCO világörökségi helyszín. Határos Ausztriával és Szlovákiával, ami erősíti nemzetközi kapcsolatait és gazdasági jelentőségét. Területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat-Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad el a két vágányú Budapest-Bécs-vasútvonal, az M1-es autópálya, és nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna is, mint a térség legnagyobb fontosságú vízi útja.

Területe a történelem során fontos stratégiai és kereskedelmi szerepet töltött be, köszönhetően földrajzi elhelyezkedésének és a Duna közelségének. Az ókorban a kelták és rómaiak telepedtek meg itt; a rómaiak erődítményei, például Arrabona (a mai Győr) jelentős szerepet játszottak a birodalom északi védelmében. A honfoglalás után a terület a magyar állam része lett, majd a középkorban Győr és Sopron városai gazdasági központokká fejlődtek, különösen a kereskedelem és a kézművesség terén. A török időkben Győr fontos végvár volt, míg Sopron a városi önkormányzatának köszönhetően megőrizte jelentőségét. A Habsburg Birodalom idején a megye területe gazdaságilag fejlődött, különösen a mezőgazdaság és a borkereskedelem révén. Az első világháború után a Trianoni békeszerződés következtében az egykori Sopron és Moson vármegye elvesztette nyugati területeinek nagy részét, mely Burgenland részeként Ausztriához került. Az 1989-es rendszerváltás után, Nyugat felé nyitott kapuként a gazdasági növekedés egyik motorjává vált Magyarországon.

Nevének eredete

A jelenlegi vármegye 3 egykori vármegye (Győr vármegye, Moson vármegye és Sopron vármegye) összevonásával jött létre.

Győr

A magyar Győr név valószínűleg egy régi magyar személynévből származik, amely a megye első ispánjára utalhat. A honfoglalás után I. István király 1001-ben létrehozta a Győri egyházmegyét, és a város lett a központja; ekkor épült a székesegyház is.

Régi közismert neve: Arrabona, amely egyben első elnevezése is a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét arról az Arrabo folyóról kapta, melynek torkolatánál feküdt és melynek Rába a mai neve. A Győr településnevet egyes történészek ebből vezetik le, mások a Geur személynévhez kötik (ilyen nevű lovag volt az itteni első várispán).

Moson

Az először 1137-ben Mussun alakban feltűnő Moson településnév legvalószínűbben a ’mohos; lápos, lápnál lévő, mocsári’ jelentésű szláv Mъšьnъ helynév átvétele. Ugyanennek a névnek a semleges, illetve nőnemű formáira mennek vissza a cseh Mešno, Mšeno, lengyel Mszana, ukrán Мшана településnevek.

Egy hasonló értelmű óbajor névre visszamenő etimológia kevésbé valószínű, minthogy a német forrásokban más névalak szerepel. Az ebben a névkörben szokott magyar névadás, tudniillik az első ispán nevét viseli a település, kizárható, mivel hasonló személynév csak későbbről mutatható ki.

Moson német Wieselburg neve ebben a formában 1407-ből adatolható Wisenpurg formában. Ez a német Wiese ’rét’ szó hatására keletkezett a korábbi M- kezdetű alakokból: 1063 Miesigenburch, 1074 Miesenburc. Ezek forrásaként elsősorban a magyar nevet is adó szláv Mъšьnъ alak átvétele jön szóba a német Burg ’vár’ szóval kiegészülve, vagy annak a felsőnémet Mies ’moha, mocsár, láp’ szóval alkotott fordítása. A német névben megörökített vár a Lajta és a Duna összefolyásánál épült, és határispánsági központként szolgált.

Sopron

Sopron városának neve több történelmi és nyelvi rétegből tevődik össze. Az ókorban a területén fekvő római települést Scarbantiának hívták, amely kelta eredetű név, jelentése "különálló település".

A magyar "Sopron" elnevezés eredetére több elmélet is létezik:

• Suprun személynév: Egyes források szerint a név Suprunra, a 11. századi ispáni vár első ispánjára utal.
• Latin eredet: Egy 1096-os ófrancia forrás Cyperon néven említi a várost. Ez származhat a latin "superum" szóból, ami a város közigazgatási jelentőségére utal, vagy a "Cyperus" növénynévből, mivel a rómaiak mocsaras területen alapították a települést.

A város német neve, "Ödenburg", szintén több magyarázattal rendelkezik. Az egyik elmélet szerint a római város elhagyott maradványait nevezték így, ami magyarul "Pusztavár"-nak fordítható.

Címer

Az összevont vármegyék címere egy álló, kerektalpú, vágott pajzs. A felső, kék pajzsmező két részre oszlik.

Jobb oldalon Moson vármegye stilizált címere látható: kék háttéren, zöld hármashalmon álló, szembenéző, vörös karmokkal ellátott, kétfarkú aranyoroszlánok tartják az aranyló, vörös bélésű Szent Koronát. Az oroszlánokat nyitott arany leveleskorona díszíti. A középső halmon három ezüstszirmú, arany bibéjű virág áll zöld szárakon.

Moson vármegye címere

Bal oldalon Sopron vármegye egyszerűsített címere jelenik meg: kék háttéren, zöld talajon jobbra forduló, teljes ezüstpáncélzatú, zárt sisakos vitéz áll vívó alapállásban, kezében ezüstkardot tartva.

Sopron vármegye címere

Az alsó vörös pajzsmező három ezüst hullámpólyával Győr vármegye címerére utal, elhagyva a korábbi feliratokat.

Győr vármegye címere

A pajzs fölött, a megye rangját jelképezve, egy ötágú, zafírokkal és rubinokkal díszített arany leveleskorona helyezkedik el. A három vármegyét közös történelmi jellemző köti össze: mind természetes és mesterséges védművekkel megerősített határvármegyék voltak. A jelenlegi címert, amely a három vármegye történelmi címereit ötvözi, 1991-ben hozták létre.

Földrajz

Három tájegység találkozásánál fekszik, ezek: a Dunántúli-középhegység (Sokorói-dombság), az Alpokalja és a Kisalföld.

Domborzat

Legmagasabb pontja 669 m, amely a Bakonyban található Kőris-hegy 709 méteres csúcsától mintegy fél kilométerre keletre fekszik. Itt metszi a megyehatár a hegy oldalát.

Geológia

Területe ásványkincsekben szegény.

Vízrajz

Nagyobb folyóvizei a Duna, a Rába és a Rábca.

Élővilág, természetvédelem

Lásd: Győr-Moson-Sopron vármegye védett természeti értékeinek listája

Szélső települései égtájak szerint:

• legészakibb települése Rajka (Mosonmagyaróvári járás),
• legdélibb települése Fenyőfő (Pannonhalmi járás),
• legkeletibb települése Rétalap (Győri járás),
• legnyugatibb települése pedig Ágfalva (Soproni járás).

Történelem

Győr-Sopron megye kialakítása 1950-ben
(1 Vas vármegyétől Győr-Sopronhoz, 2 Sopron vármegyétől Vashoz, 3 Komárom megye, 4 Győr-Sopron megye 1950-től, 5 mai megyehatár, 6 megszűnt 1949-es megyehatár)

Győr vármegye

Őskor

Győr vármegye területe az őskorban már lakott volt, amit a régészeti leletek gazdagsága bizonyít. Az itt feltárt eszközök és maradványok arra utalnak, hogy már a paleolitikum idején vadászó-gyűjtögető közösségek éltek a térségben. Az ősember leginkább a folyók mentén telepedett le, mivel ezek bőséges vízellátást és táplálékforrást biztosítottak.

A területen talált kőeszközök és állatcsontok azt mutatják, hogy a neandervölgyi ember, majd később a Homo sapiens közösségei is megjelentek itt. A pleisztocén korszak nagyvadjai, például mamutok, gyapjas orrszarvúak és ősbölények maradványai gyakoriak a régészeti lelőhelyeken. Ezek az állatok fontos táplálék- és nyersanyagforrást jelentettek az itt élők számára.

Az újkőkorban (neolitikum) a területen fokozatosan megjelent a földművelés és az állattartás. Ennek nyomai, például kerámiák és földműves eszközök, a Körös-kultúra hatását tükrözik, amely a mai Győr környékére is kiterjedt. A későbbi bronzkorban már jelentősebb települések alakultak ki, ami a hely stratégiai fontosságát is jelzi, hiszen a térség folyóinak találkozása előnyös volt a közlekedés és kereskedelem szempontjából.

Ókor

A rómaiak az 1. században hódították meg Pannoniát, és a mai Győr területén alapították meg Arrabona városát, amely fontos katonai és kereskedelmi központtá vált. A város a Római Birodalom védelmi vonalának, a limesnek része volt, és jelentős szerepet játszott a birodalom északi határainak védelmében.

A rómaiak által épített erődítmények és utak maradványai ma is megtalálhatók a térségben, jelezve a korabeli infrastruktúra fejlettségét. Arrabona a 4. századig virágzott, majd amikor a népvándorlás hullámai elérték a térséget, a rómaiak fokozatosan elhagyták Pannonia területét.

A rómaiak távozása után különböző népek telepedtek meg a térségben, köztük a hunok, a germán törzsek és az avarok. Az avarok a 6. századtól a 9. századig uralták a Kárpát-medence nagy részét, beleértve Győr vármegye területét is. Az avarok után a frankok és a morvák is megjelentek a térségben, mielőtt a magyar törzsek a 9. század végén megérkeztek volna.

Középkor

Győr vármegye középkori története rendkívül gazdag, tele fontos politikai, vallási és kulturális eseményekkel, amelyek nemcsak a régió, hanem az egész magyar történelem szempontjából meghatározóak voltak. A középkor folyamán Győr városa és környéke kulcsfontosságú szerepet játszott Magyarország védelmében és fejlődésében.

Szent István király uralkodása alatt, a kereszténység elterjedésével Győr városában is fontos vallási és közigazgatási központ alakult ki. A 11. század elején alapították meg a győri egyházmegyét, amelyhez a térség legfontosabb vallási és kulturális központja, a győri székesegyház tartozott. Az egyházmegye megerősödése és terjedése hozzájárult a kereszténység elterjedéséhez és a középkori Magyarország vallási életének alakításához.

A középkor egyik fontos eseménye a ménfői csata volt, amely 1044. július 5-én zajlott le, és jelentős hatással volt a magyar trón öröklésére. III. Henrik német-római császár seregei legyőzték Aba Sámuel magyar király csapatait, így a magyar trón visszakerült Orseolo Péterhez. A csata és a hozzá kapcsolódó események a középkori Magyarország politikai helyzetét hosszú időre meghatározták.

A középkori vallási élet és kultúra egyik kiemelkedő emléke Győr városában található Szent László herma, amely I. László király koponyaereklyéjét tartalmazza. A herma a középkori magyar ötvösművészet csodálatos alkotása, és a magyar kereszténység egyik legfontosabb szakrális kincse. Szent László kultusza a középkori Magyarország egyik legfontosabb vallási és politikai szimbólumává vált, és a herma őrzése fontos vallási és turisztikai jelentőséggel bírt.

A középkor folyamán Győr városa is jelentős fejlődésen ment keresztül. A város, amely a Duna és a Rába folyók találkozásánál feküdt, kiemelt stratégiai szerepet játszott Magyarország védelmében. Az erődítmények és várak, amelyeket az évszázadok során építettek, kulcsszerepet játszottak a térség védelmében, különösen a török hódítások idején. A középkori Győr városának utcái, templomai és középületei egy dinamikusan fejlődő várost tükröztek, amely a vallási és katonai központok mellett fontos kereskedelmi központtá is vált.

A 16. században, a török hódítások idején Győr városa különösen fontos szerepet játszott a Magyar Királyság védelmében. 1532-ben a város sikeresen megvédte magát a törökök ostromával szemben, ami jelentős katonai és erkölcsi győzelemnek számított. Ez a győzelem nemcsak a város, hanem az egész Magyar Királyság számára is komoly politikai üzenetet hordozott a török terjeszkedés megállításának fontosságáról.

A középkori Győr vallási élete is kiemelkedő szerepet kapott. A győri székesegyház, valamint a város más templomai és kolostorai a keresztény kultúra központjaivá váltak. A középkori Győr templomai nemcsak vallási, hanem kulturális központok is voltak, ahol fontos vallási szertartásokat és ünnepségeket tartottak. Az egyházi élet mellett a város híres volt középkori iskoláiról, amelyek a tudományos és művészeti életet is támogatták.

Győr középkori története tehát gazdag eseményekben, amelyeket a vallás, a politika és a katonai történelem egyaránt formált. A város szerepe nemcsak a magyar, hanem a közép-európai történelem szempontjából is meghatározó volt.

Sopron vármegye

Területe az őskor óta lakott. A római korban a Duna mentén itt húzódott a Pannóniát védő limes, és itt vezetett észak-déli irányban a borostyánút.

A Magyar Királyság történelme során a mai megye területe öt vármegye – Győr, Sopron, Moson, Pozsony és Veszprém – között oszlott meg. A trianoni békeszerződés után 1923-ban Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit Győr, Moson és Pozsony k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegye néven összevonták, ennek neve 1945–1950 között Győr-Moson volt.

Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson és Sopron vármegye egyesült, Győr-Sopron megye néven. Sopron megyéből ugyanakkor a Csepregi járás déli részét (a járási székhely Csepreget, továbbá Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony és Tormásliget településeket) Vas megyéhez csatolták. Ekkortól Győr-Sopron megye volt a megye neve 1990-ig, amikor átnevezték Győr-Moson-Sopron megyére.

További területi változást eredményezett 1990 után, hogy három hullámban összesen tizenegy, előzőleg Veszprém megyéhez tartozott község csatlakozott Győr-Moson-Sopron megye területéhez (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny 1992. január 1-jén, Bakonypéterd és Lázi 1999. június 30-án, továbbá Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány 2002. október 10-én). Ezek a Pápai kistérségből kerültek át a megye Pannonhalmai kistérségébe.

Győr-Sopron megye közigazgatási beosztása 1950–1990 között

Járások 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezés előtt Győr-Moson és Sopron vármegyéhez négy-négy járás tartozott (előbbihez a Mosonmagyaróvár székhelyű Magyaróvári, a Győrszentmárton székhelyű Pannonhalmi, a Tét székhelyű Sokoróaljai és a Győr székhelyű Tószigetcsilizközi járás, utóbbihoz a székhelyükről elnevezett Csepregi, Csornai, Kapuvári és Soproni járás). A megyerendezéskor a Csepregi járást felosztották Győr-Sopron és Vas megye öt járása között, így az újonnan alakult Győr-Sopron megyében 1950. március 16-ától hét járás volt (Csornai, Kapuvári, Magyaróvári, Pannonhalmi, Sokoróaljai, Soproni és Tószigetcsilizközi).

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén valamennyi járás elnevezését a székhelyéhez igazították, a Pannonhalmi járás pedig beolvadt a Győri járásba, ennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Győr-Sopron megye hat járásra oszlott (Csornai, Győri, Kapuvári, Mosonmagyaróvári, Soproni és Téti).

Ezt követően 1983-ig a hatból két járás szűnt meg: a Téti (1954-ben) és a Kapuvári (1969-ben). A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Csornai, Győri, Mosonmagyaróvári és Soproni).

Városok 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson megyéhez egy megyei város tartozott, Mosonmagyaróvár. Ezen kívül a két megyeszékhely, Győr és Sopron törvényhatósági jogú város volt, így nem tartoztak a megyékhez, hanem külön közigazgatási egységeket alkottak. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Győr és Sopron attól kezdve Győr-Sopron megyéhez tartozott.

1983-ig még két település szerzett városi rangot a megyében: Kapuvár (1969-ben) és Csorna (1971-ben), így 1983-ra a városok száma ötre nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Győr és Sopron közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Mosonmagyaróvár pedig közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Mosonmagyaróvári járáshoz tartozott. 1954 és 1971 között a megye valamennyi városának jogállása járási jogú város volt.

Győr 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. A többi város rangja egyszerűen város lett.

Városkörnyékek 1969‑1983 között

Kapuvár volt (Hatvan mellett) a városkörnyéki közigazgatás bevezetésének "kísérleti terepe" 1969-ben. A megszüntetett Kapuvári járás községeinek nagy részét a Csornai és a Soproni járásokhoz osztották be, négyet azonban az egyidejűleg várossá alakított Kapuvár tanácsa alá rendelték. Ez nem jelentette a községek városhoz csatolását, mivel a községekben tovább működtek a helyi tanácsok, az itt korábban megválasztott járási tanácstagok viszont Kapuvár városi tanácsának tagjaivá váltak, ennél fogva az tulajdonképpen a város és a községek közös tanácsává vált. Ez a modell az 1971-ben a részben az itt szerzett tapasztalatok alapján megalkotott harmadik tanácstörvény alapján megszűnt. A városkörnyéki igazgatás ettől kezdve csupán a hivatali szervezetek közötti kapcsolatot jelentette, a községek képviselete a városi tanácsi testületben megszűnt.

1971 és 1983 között Győr-Sopron megye városai közül további három körül alakult városkörnyék: a Mosonmagyaróvári és a Soproni 1977-ben, a Csornai pedig 1981-ben. Ezek mindegyike csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába és mindhárom város járási székhely maradt 1983 végéig.

Városok és városkörnyékek 1984‑1990 között

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban. Bár a reform előkészítése során felmerült, hogy egyes egykori járási székhelyeket (Pannonhalma, Tét) városi jogú nagyközséggé nyilvánítsanak, erre végül nem került sor. A megyében a megszűnő járások községeit az addigi járásszékhelyek városkörnyékeihez csatolták, illetve a Csornai járás egyes községeit a Kapuvári városkörnyékhez. Miközben az országban 1984–1990 között a városok száma másfélszeresére nőtt, itt 1990-ig nem került sor újabb várossá nyilvánításra, így Győr-Sopron (Baranya mellett) 1990-re az ország legkevesebb, csupán öt várossal rendelkező megyéje lett.

Jegyzők: A Győr-Moson-Sopron Megye jegyzőinek almanachja bemutatja a 2000. évben dolgozó közigazgatási kart és a megye 176 települését.

Önkormányzat és közigazgatás

Vármegyei közgyűlés

Győr-Moson-Sopron vármegye politikai életét a Fidesz–Kereszténydemokrata Néppárt (Fidesz-KDNP) koalíció dominálja, amely hosszú évek óta meghatározó szereplője a térség politikai színterének. A Fidesz és a KDNP a megyei választókerületekben folyamatosan nyújtották erős teljesítményüket, és az országgyűlési választásokon is stabil támogatottsággal rendelkeznek. A kormánypártok a helyi önkormányzatokban is jelentős befolyással bírnak, és a megyei közgyűlésben is a koalíció birtokolja a legtöbb mandátumot, összesen 13-at, amivel meghatározó szerepet töltenek be a döntéshozatalban.

Ugyanakkor egy aktív ellenzéki oldal is jelen van a közgyűlésben. A Mi Hazánk Mozgalom 4, a Momentum Mozgalom 3, míg a Demokratikus Koalíció 2 mandátumot szerzett. Az ellenzéki pártok támogatottsága figyelemre méltó, és jól tükrözi a térség politikai sokszínűségét, egyfajta kiegyensúlyozottabb politikai mezőt formálva a kormánypárti dominancia mellett.

A 2019-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Győr-Moson-Sopron megye közgyűlés 21 képviselőből áll, az alábbi pártösszetétellel:

Győr-Moson-Sopron megye közgyűlésének összetétele (2019–2024)

21 képviselő az alábbiak szerint:

  Demokratikus Koalíció: 2
  Momentum Mozgalom: 2
  Fidesz–KDNP: 15
  Jobbik Mozgalom: 2

Párt		Mandátum	2019-2024 Megyei Közgyűlés
	Fidesz-KDNP	15
	Momentum Mozgalom	2
	Demokratikus Koalíció	2
	Jobbik	2

A 2024-es magyarországi önkormányzati választáson megválasztott Győr-Moson-Sopron vármegyei közgyűlés 22 képviselőből áll, az alábbi pártösszetétellel:

Győr-Moson-Sopron vármegye közgyűlésének összetétele (2024–2029)

22 képviselő az alábbiak szerint:

  Demokratikus Koalíció: 2
  Momentum Mozgalom: 3
  Fidesz–KDNP: 13
  Mi Hazánk Mozgalom: 4

Párt		Mandátum	Jelenlegi Vármegyei Közgyűlés
	Fidesz-KDNP	13
	Mi Hazánk Mozgalom	4
	Momentum Mozgalom	3
	Demokratikus Koalíció	2

A Vármegyei Közgyűlés elnökei

A vármegyei közgyűlés elnöke a megyei önkormányzat vezetője, aki felelős a közgyűlés munkájának irányításáért és a döntéshozatalban való részvételért. Az elnök szerepe kulcsfontosságú a helyi közigazgatásban, mivel ő képviseli a vármegyét és összehangolja a megyei önkormányzati feladatok ellátását.

Feladatai közé tartozik a közgyűlés üléseinek összehívása és levezetése, valamint az önkormányzati döntések végrehajtásának felügyelete. Az elnök kapcsolatot tart az országos és helyi szervekkel, valamint a települési önkormányzatokkal, és biztosítja a megye érdekeinek képviseletét az országos döntéshozatalban. Emellett részt vesz a fejlesztési tervek kialakításában, és irányítja azokat a programokat, amelyek a megye gazdasági és társadalmi fejlődését szolgálják.

Az elnököt általában a közgyűlés tagjai választják meg, és munkáját a közgyűlés által választott alelnökök segítik.

Elnök		Elnöki ciklus
	Németh Zoltán (Fidesz-KDNP)	2014–

Járások

Győr-Moson-Sopron megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak voltak:

Sorszám	Járás neve	Székhely	Település	Ebből város	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)	Népsűrűség (fő/km²)
1	Csornai járás	Csorna	33	1	32 882	579,76	57
2	Győri járás	Győr	35	1	189 857	903,4	210
3	Kapuvári járás	Kapuvár	19	2	23 705	372,14	64
4	Mosonmagyaróvári járás	Mosonmagyaróvár	26	3	72 532	899,95	81
5	Pannonhalmi járás	Pannonhalma	17	1	15 522	312,34	50
6	Soproni járás	Sopron	39	3	99 271	867,71	114
7	Téti járás	Tét	14	1	14 543	272,64	53

Ez a beosztás változatlan maradt a 2023. január 1-jével életbe lépett (megye helyett vármegyévé történő) átnevezés után is.

Győr-Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzat

A megyei önkormányzat területi önkormányzat, jogi személy, melynek feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el. A megyei önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés.  A megyei testületek és tisztségviselők munkáját megyei önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése.

Győr-Moson-Sopron Vármegyei Közgyűlés tagjai.

Tag:		Jelölő szervezet:	Tisztsége
1.	Németh Zoltán	Fidesz-KDNP	A közgyűlés elnöke
2.	Ivanics Ferenc	Fidesz-KDNP	A közgyűlés alelnöke
3.	Dr. Pető Péter	Fidesz-KDNP	A közgyűlés alelnöke
4.	Csorba Dezső	Fidesz-KDNP	Képviselő, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrzõ Bizottság – tag.
5.	Dr. Gulyás Zoltán	Fidesz-KDNP	Képviselő, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrzõ Bizottság – elnök.
6.	Hámori György	Fidesz-KDNP	Képviselő, Területfejlesztési és Nemzetiségi Bizottság – elnök.
7.	Horváth Tibor	Fidesz-KDNP	Képviselő, Területfejlesztési és Nemzetiségi Bizottság – tag.
8.	Major András	Fidesz-KDNP
9.	Mák Ferenc	Fidesz-KDNP	Képviselő, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság – tag.
10.	Mecséri Szabolcs	Fidesz-KDNP	Képviselő, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – tag.
11.	Méri Attila	Fidesz-KDNP	Képviselő, Közbeszerzési Bizottság – elnök.
12.	Molnár Rita	Fidesz-KDNP	Képviselő, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – elnök.
13.	Szabó Dávid	Fidesz-KDNP
14.	Szalay Imre	Fidesz-KDNP
15.	Valiczkó Mihály	Fidesz-KDNP	Képviselő, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – tag, Közbeszerzési Bizottság – tag.
16.	Jávor Miklós	Független	Képviselő, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság – tag.
17.	Király Patrik	Jobbik	Képviselő, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – tag.
18.	Ábrahám Tivadar	DK	Képviselő, Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság – tag.
19.	Szabó Zoltán	DK	Képviselő, Területfejlesztési és Nemzetiségi Bizottság – tag.
20.	Füzi Tamás	Momentum	Képviselő, Területfejlesztési és Nemzetiségi Bizottság – tag.
21.	Dr. Kosztyi János	Momentum	Képviselő, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-tételt Ellenőrző Bizottság – tag.

Országgyűlési képviselők

Magyarországon az országgyűlési választások során az ország területét egyéni választókerületekre osztják, és mindegyik kerületnek egy képviselője van a parlamentben, akit közvetlenül választanak. Az egyéni választókerületek országgyűlési képviselői tehát azok a politikusok, akik egy-egy adott földrajzi terület választópolgárait képviselik az Országgyűlésben.

Az egyéni választókerületek képviselői általában valamelyik párt jelöltjei, de független képviselők is indulhatnak a választáson. A választókerületek képviselői meghatározó szereplők, mivel közvetlen kapcsolatban állnak választóikkal, és elsősorban az adott terület helyi érdekeit képviselik az országos politikai döntéshozatalban.

Választókerület	Székhely	Képviselő	Párt
Győr-Moson-Sopron vármegyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület	Győr	Simon Róbert Balázs		Fidesz–KDNP
Győr-Moson-Sopron vármegyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerület	Győr	Kara Ákos		Fidesz–KDNP
Győr-Moson-Sopron vármegyei 3. sz. országgyűlési egyéni választókerület	Csorna	Gyopáros Alpár		Fidesz–KDNP
Győr-Moson-Sopron vármegyei 4. sz. országgyűlési egyéni választókerület	Sopron	Barcza Attila		Fidesz–KDNP
Győr-Moson-Sopron vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület	Mosonmagyaróvár	Dr. Nagy István		Fidesz–KDNP

Népesség

Nemzetiségek

Győr-Moson-Sopron vármegye lakóinak nemzetiségi összetétele 2011-ben

  magyarok (94%)

  németek (3,5%)

  romák (1,4%)

  Egyéb (1,1%)

Győr-Moson-Sopron vármegye lakosságának túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, ugyanakkor a megye etnikai arculatát kisebb nemzetiségi közösségek is színesítik. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a megye lakosságának 94%-a vallotta magát magyarnak, ami egyértelmű többséget jelent a térség etnikai összetételében.

A német nemzetiség a legnagyobb kisebbségi közösség, amely a lakosság 3,5%-át teszi ki. A német közösségek jelenléte Győr-Moson-Sopronban évszázados múltra tekint vissza, különösen a nyugat-magyarországi betelepítések révén alakultak ki. Kulturális örökségük és identitásuk ma is élő része a megye társadalmi szövetének.

A roma közösség aránya 1,4%, amely ugyan kisebb mértékű, mint az ország keleti megyéiben, de így is része a megye etnikai sokszínűségének, elsősorban egyes városi és vidéki településeken vannak jelen.

A fennmaradó 1,1% más kisebbségi csoportokhoz tartozik vagy nem pontosan meghatározható etnikai hátterű. Ez magában foglalhat például horvátokat, szlovákokat, ruszinokat vagy más kisebb közösségeket, akik különféle történelmi és gazdasági okokból telepedtek meg a térségben.

A nem nyilatkozók arányáról a jelen adatok nem tartalmaznak információt, de országos tendenciák alapján feltételezhető, hogy ez a csoport is hozzájárul a megye etnikai képének további árnyalásához.

Vallás

Győr-Moson-Sopron vármegye lakóinak vallási összetétele 2022-ben

  római katolikusok (66,5%)

  evangélikusok (6,6%)

  reformátusok (5,8%)

  görögkatoliksok (0,7%)

  egyéb keresztény felekezet (3,3%)

  egyéb vallás (0,3%)

  vallási közösséghez nem tartozik (16,8%)

A 2022-es népszámlálási adatok alapján Győr-Moson-Sopron vármegyében a vallási sokszínűség jelen van, azonban a keresztény felekezetek dominanciája itt is egyértelműen kirajzolódik.

A legnagyobb vallási közösséget a római katolikusok alkotják, a megye lakosságának 66,5%-át. Ezen a görögkatolikusok aránya is számottevő (0,7%), különösen a keleti szertartású közösségek körében. A katolicizmus mély történelmi és társadalmi gyökerekkel bír a térségben, templomaik és egyházi intézményeik meghatározó szerepet játszanak a helyi közösségi életben.

A protestáns felekezetek közül az evangélikusok jelenléte a legmarkánsabb: a lakosság 6,6%-a tartozik ehhez az egyházhoz, főként a német ajkú lakosság történelmi örökségének köszönhetően. A református közösség szintén jelentős, a megye lakosságának 5,8%-át képviseli, elsősorban a városiasabb és északi területeken találhatók közösségeik.

Egyéb keresztény felekezetekhez a lakosság 3,3%-a tartozik, amely magában foglalja például a baptistákat, pünkösdistákat és más kisebb keresztény irányzatokat. Egyéb vallások képviselőinek aránya 0,3%, ami a megye vallási sokszínűségének további rétegét adja.

A nem vallásos közösségek a megye népességének 16,8%-át alkotják, ami jelzi a modernizáció és szekularizáció hatását, különösen a városias környezetekben.

A népszámlálási adatok alapján sokan nem nyilatkoztak vallási hovatartozásukról, ami tovább árnyalja Győr-Moson-Sopron vármegye vallási és kulturális képét, azonban a pontos számuk itt nem ismert.

• 
  A győri székesegyház
• 
  A soproni Kecske-templom
• 
  A győri Loyolai Szent Ignác bencés templom
• 
  A soproni Szent Mihály-templom
• 
  A lébényi Szent Jakab-plébániatemplom

Gazdaság

Az ország harmadik legfejlettebb régiója, az ipari teljesítmény részesedésének aránya: 2000-ben 5,5 %-kal, 2022-ben 5,1%-kal járult hozzá az ország éves GDP-jéhez.

Legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés):

1. Audi Hungária Motor Kft. (3),
2. Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. ( 60),
3. Rába Futómű Kft. (70).

Mezőgazdaságában a táj kedvező adottságai, fekvése és klímája következtében jelentős a szőlő- és bortermelés. Már a pannonhalmi apátság alapítólevelében is szó esik a szőlőtermelésről, ami megélhetést jelentett a szerzetesek számára.

Mezőgazdaság

Győr‑Moson‑Sopron területének jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll. A megye kedvező termőhelyi adottságokkal rendelkezik: a szántóterületek közel 20 %-a kiváló minőségű, különösen Mosonmagyaróvár és Győr térségében. A földművelés fő elemei a búza, kukorica, árpa, repce és napraforgó termesztése. A megye területének kb. 54 %-a szántó, az erdők aránya pedig hozzávetőlegesen 19 %, ami nagyjából megfelel az országos átlagnak.

A primér növénytermesztés dominál a megye mezőgazdaságában: az elsődleges kultúrák a búza és kukorica, de jelentős a repce-, árpa- és napraforgó‑termelés is. A repce kitűnik: a megye repcetermése és betakarított területe az országosan is kiemelkedő kategóriába tartozik. A szántóföldi növénytermesztést professzionális technológiák támogatják, jelentős a vegyszeres növényvédelmi tevékenység – például az árpában és kalászosokban gyomirtó és rovarölő szereket széles körben alkalmaznak.

A megye hagyományosan borkultúráiról is ismert: a Soproni és a Pannonhalma–Sokoróalja borvidék komoly szereplője nemzeti szinten. A szőlőültetvények ugyan csak az országos terület körülbelül 2,8 %-át teszik ki, minőségi jelentőségük kifogástalan.

Az állattenyésztés szintén fontos része a helyi agráriumnak. A legnagyobb létszámban tartott állatok a szarvasmarha és a sertés; 2015-ben például a megye adta az ország teljes szarvasmarhállománya 7,2 %-át és a sertésállomány 5,3 %-át. Kiemelkedő továbbá a pulykatenyésztés: a megye baromfiállománya – főként pulykában – az ország ötödét adta 2015 decemberében.

A mezőgazdaság GDP‑hez való hozzájárulása dinamikusan változik: 1995-ben még a megye GDP‑jének 8,7 %-át adta, 2000‑re ez 4,1 %-ra, majd 2009‑re 3,6 %-ra csökkent. Országos relációban 2014-ben a megye mezőgazdasági hozzáadott értéke a GDP körülbelül 4,4 %-át tette ki ksh.hu. Bár az ipar továbbra is dominál (pl. feldolgozóipar, energiaipar), a mezőgazdaság stabil alappillérként szolgál a termelési szerkezetben.

A megye agráriuma jelentős munkaerő‑szükséglettel bír. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tanulmányai szerint a helyi élelmiszergazdaság stabil munkaerő‑igényt mutat, és az agrárszakképzés is jelen van, felfutó tendenciával.

A megye területfejlesztési dokumentumai hangsúlyozzák a mezőgazdasági előrelépés fontosságát: támogatják a fenntartható és precíziós mezőgazdálkodást, a földút-hálózat fejlesztését, valamint a hal- és vadgazdálkodás integrációját. Ezek az intézkedések hozzájárulnak a korszerű agrárgazdaság kihívásokkal szembeni stabilitásához.

Ipar

A vármegye gazdasági struktúráját az ipar uralja. 2013-ban a foglalkoztatottak 42%-a dolgozott az iparban, ebből 17% a járműiparban, ami az országos átlagnál lényegesen magasabb arányt jelent. Az ipari keresetek is átlag felettiek: az iparban dolgozók bruttó átlagkeresete 2013-ban kb. 284 000 Ft volt, míg a megyei átlag 235 000 Ft.

A megye ipari gépezetének szíve Győr: itt működik az Audi Hungaria Zrt. – Európa egyik legnagyobb motorgyára, ahol évente több mint 1,5 millió erőátviteli egység és közel 180 000 autó készül (Audi Q3 és változatai), a 2024-es évben bruttó 8,6 milliárd eurós árbevétellel és több mint 11 400 foglalkoztatottal. A gyártás a jövőbe mutat: elektromos motorok (PPE platform) előállítása is folyamatban van.

A Győri Nemzetközi Ipari Park és több kisebb ipari övezet bázist biztosít multinacionális és hazai cégek számára, különösen az autóiparhoz kapcsolódva. A megye gépipara az észak-dunántúli régió egyik legdinamikusabbja: az egy főre jutó ipari termelés értéke 48–64 millió Ft között volt, az exportarány pedig elérte a 83–87%-ot.

Győrben számos jelentős vállalat működik: például a Nemak alumíniumöntöde, a Rába futóműgyártó, SMR Automotive, Dana Hungary, Velux és még a Märklin is jelen van – ez utóbbi modellvasút-gyártással. Sopronban pedig innovációs és ipari parkok működnek, elősegítve a technológiai és logisztikai fejlődést. Az ipari igények mellett a megye energiatermelésben is jelentős szerepet tölt be: Gönyűn egy 433 MW-os gázturbinás kombinált ciklusú erőmű szolgálja az országos hálózatot, Mosonszolnokon pedig egy 24 MW-os szélerőmű üzemel.

Az elmúlt években 33 telephely szerepelt ipari park cím alatt a megyében – ezek a tudatos fejlesztések jelentős munkahely-bővülést hoztak. Az osztrák‑szlovák közelség és az átjárható piac létrejötte tovább növelte a befektetési kedvet és versenyképességet.

Nyelvjárás

Győr-Moson-Sopron vármegye Magyarország nyugati határán fekszik, és nyelvjárási szempontból különösen érdekes, mivel több nyelvjárási régió találkozási pontján helyezkedik el. A megye területén elsősorban két nagyobb nyelvjárási régió jelenik meg: a nyugat-dunántúli nyelvjárás, amely Sopron és környékén, valamint a közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjárás, amely inkább Győr, Mosonmagyaróvár és a Szigetköz térségében jellemző. A nyelvjárások kialakulására jelentős hatással volt a térség történelme, soknemzetiségű lakossága (német, horvát, szlovák), valamint az osztrák határ közelsége is.

• A nyugat-dunántúli nyelvjárás egyik legjelentősebb jellemzője a zárt ë és nyílt e hangok következetes megkülönböztetése, amely a köznyelvben nem jelenik meg. A soproni és rábaközi beszélők például a "kert" szót zárt e-vel ejtik („kërt”), míg más szavakban a nyílt e is hallható. Szintén gyakori a mássalhangzók közötti enyhe palatalizáció, vagyis a „gy”, „ty”, „ny” hangok lágyabb, elmosódottabb kiejtése. Az „l” hang is gyakran velarizálódik a szó végén, pl. „asztal” helyett [asztaw]-szerű ejtés fordul elő. Sopron környékén és a Fertő-parti falvakban érezhető az osztrák-német fonetikai hatás is, különösen az intonációban és ritmusban.

• A közép-dunántúli–kisalföldi nyelvjárás, amely Győr és a Szigetköz vidékén élő beszélők nyelvhasználatában figyelhető meg, legismertebb kiejtési sajátossága az úgynevezett „ízés”. Ez azt jelenti, hogy a beszélők a köznyelvi „é” hangot gyakran „í”-nek ejtik: például a „szép kék az ég” mondat így hangzik: „szíp kík az íg”. Ez az ejtésforma archaikus jegyeket hordoz, és a fiatalabb generációknál már visszaszorulóban van, de az idősebb falusi lakosság körében még ma is előfordul. A nyílt és zárt „e” itt is különválik, így gyakran hallani például a „fërfi” alakot a köznyelvi „férfi” helyett.

A megye nyelvjárási szókincse rendkívül gazdag, és számos olyan kifejezést őriz, amely a magyar köznyelvből már kikopott. Ezek a szavak gyakran német, horvát vagy szlovák eredetűek, és sok közülük csak szűk területi határokon belül ismert. A német hatás például Sopron környékén a legerősebb. Itt gyakori az „igen” helyetti „ja” válasz (mint a német „ja”), valamint olyan köznapi szavak használata, mint a „tixó” (cellux), „kajdena” (rántotta), vagy „faragó” (ceruzahegyező). A Győr környéki falvakban a „bere” szó használatos a tócsnira, míg a „tikmony” a tojást jelöli. Szintén helyi kifejezés a „paszita”, amely a gyermekágyas nőnek vitt étel neve volt.

Érdekesség, hogy a megye területén a falvak közötti különbségek is jól észrevehetők: például a Rábaköz és a Szigetköz közötti falvak eltérő nyelvjárási kincset őriznek. A „plutyka” kelkáposztafőzeléket jelent, míg a „rapsic” orvhorgászt, ezek gyakran csak egy-egy járásban vagy településen ismertek. A „csuriz” veréb, a „füles” pedig fonott kosarat jelentett – ezek mára nagyrészt kihaltak a mindennapi beszédből, de a néprajzi gyűjtésekben és idősebb generációk szókincsében még fellelhetők.

Tájszólás	Jelentés
füles	kosár
csuriz	veréb
rapsic	orvhorgász
speciál	nápolyi
tikmony	tojás
düddő	kevés ésszel megáldott ember
csámborog	sétál
észér	falánk, önző
kráfli	hájastészta
gyövőtín	futó gyomnövény
csiripiszli	malátás édes sütemény
hemmes	képzeletbeli fenyegető rémalak
plutyka	kelkáposztafőzelék
kajdena	rántotta

Gasztronómia

A megye gasztronómiája egyedülállóan sokszínű, amit a földrajzi adottságok – folyók, dombvidékek, termőföldek – és a történelmi-hagyományos hatások egyaránt alakítottak. A kulináris öröksége a Duna, Rába és Rábca mentén, valamint a Szigetköz, Rábaköz és a Soproni borvidék környékén formálódott. E területen találkozik a magyar konyha hagyományos vonala az osztrák és nyugat-európai ízlésvilággal.

Halételek és folyami specialitások

A megyét átszelő folyók miatt a halételek fontos szerepet játszanak. A dunai halászlé (főleg pontyból vagy harcsából) hagyományosan készül a part menti csárdákban, például Mosonmagyaróvár környékén. A szigetközi ecetes hal egy különlegesség, amely savanykás lében pácolt sült vagy főtt halat jelent, gyakran hidegen fogyasztva. Ezek az ételek a térség halászhagyományaira utalnak vissza.

Hagyományos levesek és egytálételek

A győri húsleves kiemelkedő fogás, amelyet gazdag zöldség- és húsalapanyagokkal főznek hosszú ideig. Ünnepi alkalmakkor szinte kötelező. A Rábaközben népszerű a tojásos árpalé vagy a "legényfogó leves", amely különböző hüvelyesekkel és füstölt húsokkal készül. A megyében kedvelt egytálételek közé tartozik a dödölle, amely tört burgonya és liszt keverékéből áll, hagymás zsírral és tejföllel tálalva.

Tésztafélék és kenyérsütemények

A rábaközi perec különleges, hosszú elkészítési idejű kelt tészta, melyet főznek és sütnek – főként húsvétkor és vásárok idején fogyasztják. A kisalföldi sterc egy sós vagy édes köret, amely lisztből vagy burgonyából készül, gyakran hagymával, tejföllel vagy túróval ízesítve. Ezen ételek régi paraszti konyhák jellegzetességei.

Káposztás és töltött fogások

A töltött káposzta a magyar konyha ikonikus része, Győr-Moson-Sopron megyében különösen sokféleképpen készítik. A káposztás rétes vagy káposztás kocka is sok család asztalán megtalálható, különösen télen vagy ünnepekkor. Ezekben a fogásokban a savanyú káposzta dominál, amely hosszú ideig eltartható, és jól illik zsírosabb húsokhoz.

Húsételek, disznótoros hagyományok

A megyében hagyományosan fontos a disznóvágás. A kapuvári böllérmáj egy autentikus fogás, amely sült sertésmájból és hagymából készül, disznótor alkalmával, friss kenyérrel fogyasztva. A pörkölt, a paprikás, vagy a gulyás is gyakori, gazdagon fűszerezett, sűrű, tartalmas ételek, gyakran bográcsban főzve.

Édességek és sütemények

A megye híres különféle réteseiről. A győri rétes vékony tésztarétegei között mák, túró, meggy vagy baracklekvár található. A soproni mandulás rétes különleges finomság, akárcsak a babos pogácsa vagy az édes babos rétes, melyek népies ízvilágot képviselnek. Ünnepeken gyakori a lakodalmas fonott kalács, amely díszes külsejével és gazdag ízével hívja fel magára a figyelmet.

Bor- és pálinkakultúra

A Soproni borvidék elsősorban fehérboraival vált ismertté: a rizlingszilváni és az olaszrizling kiemelkedően kedvelt. A borok friss savszerkezetük miatt kiválóan illenek a halételekhez és a könnyedebb fogásokhoz. Ezen kívül jelentős a házi pálinkafőzés hagyománya, különösen alma, körte és szilva alapú változatokkal.

• 
  A kékfrankos
• 
  Dödölle
• 
  Dunai halászlé
• 
  Rétes

Híres szülöttei

• Lackner Kristóf (Sopron, 1571. november 19. – Sopron, 1631. december 29.) polgármester, városbíró, jogtudós, ötvös, író
• Kisfaludy Károly (Tét, 1788. február 5. – Pest, 1830. november 21.) költő, drámaíró, festő, a reformkori irodalmi élet fő szervezője
• báró Ottinger Ferenc (Sopron, 1793. szeptember 28. – Bécs, 1869. április 8.) császári és királyi altábornagy, lovassági tábornok
• Bezerédj István (Szerdahely, 1796. október 28. – Hidja-puszta (Szedres mellett), 1856. március 6.) reformkori politikus
• Benedek Lajos (Sopron, 1804. július 14. – Graz, 1881. április 27.) császári-királyi táborszernagy (k.k. Feldzeugmeister), az 1848–49-es szabadságharcban a császári hadsereg egyik tábornoka
• Liszt Ferenc (Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár
• Id. Storno Ferenc (Kismarton, 1821. február 20. – Sopron, 1907. január 29.) festőművész, építőművész, restaurátor, műgyűjtő
• gróf Széchényi Manó (Sopron, 1858. július 30. – Szombathely, 1926. december 29.) őfelsége, a király személye körüli miniszter, diplomata
• gróf Széchenyi Miklós (Sopron, 1868. január 6. – Budapest, 1923. december 1.) kánonjogi doktor, győri és nagyváradi püspök
• Kánya Kálmán (Sopron, 1869. november 7. – Budapest, 1945. február 28.) magyar politikus, külügyminiszter, az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja
• Aggteleky Béla (Sopron, 1890. szeptember 14. – Genf, 1977. augusztus 4.) altábornagy a második világháborúban
• Temes Judit (Sopron, 1930. október 10. – Budapest, 2013. augusztus 11.) olimpiai bajnok magyar úszó, orvos, sportvezető
• Rakovszky Zsuzsa (Sopron, 1950. december 4. –) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító; a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja
• Áder János (Csorna, 1959. május 9.–) magyar jogász, politikus, 2012 és 2022 között Magyarország köztársasági elnöke. 1990 és 2009 között a Fidesz országgyűlési képviselője
• Szájer József (Sopron, 1961. szeptember 7. –) magyar politikus, a Fidesz alapító tagja
• Borkai Zsolt (Győr, 1965. augusztus 31. –) olimpiai bajnok magyar tornász, tanár, politikus, sportvezető
• Csollány Szilveszter (Sopron, 1970. április 13. – Budapest, 2022. január 24.) magyar olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász
• Pálinger Katalin (Mosonmagyaróvár, 1978. december 6. –) olimpiai ezüstérmes magyar válogatott kézilabdakapus
• Babos Tímea (Sopron, 1993. május 10. –) párosban világelső magyar hivatásos teniszezőnő
• Pottyondy Edina (Mosonmagyaróvár, 1988. április 8. –) magyar youtuber, közéleti influenszer, stand-up komikus, humorista, politikus, korábban a Momentum Mozgalom elnökségi tagja
• Éder Krisztián, művésznevén SP (Sopron, 1988. november 30. –) magyar előadó, dalszerző-szövegíró, divatfotós, rendező
• Pásztor Ádám (Mosonmagyaróvár, 1988. november 25. –) magyar színész
• Fehérvári Gábor Alfréd vagy Freddie (Győr, 1990. április 8. –) kétszeres Petőfi-díjas énekes, előadó, a Rising Star negyedik helyezettje, a 2016-os Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi előválogatójának győztese
• Kisfaludy Anett (Kapuvár, 1990. augusztus 31. –) magyar válogatott kézilabdázó

• 
  Liszt Ferenc
• 
  Lackner Kristóf
• 
  Kisfaludy Károly
• 
  Áder János
• 
  Babos Tímea

Kultúra

Lásd még: a Győr-Moson-Sopron vármegyei múzeumok listája és a Győr-Moson-Sopron vármegyei kulturális programok listája cikkeket

Turizmus

Lásd még: a Győr-Moson-Sopron vármegye turisztikai látnivalóinak listája és a A Sokorói-dombság látnivalói cikkeket

A térség a magyarországi turisztikai régiók közül a Nyugat-Dunántúl régióba tartozik, fő turisztikai vonzerejét a számtalan értékes műemlék, Győr és Sopron város történelmi hangulatú belvárosa, a megyei kisvárosok és falvak barokk templomai, kastélyai, valamint a nagy múltú bortermelés jelenti. Sokan keresik fel a gyakran csak „Magyar Versailles”-ként becézett fertődi Esterházy-kastélyt és a magyarság egyik nemzeti zarándokhelyének számító nagycenki Széchenyi-kastélyt. Különleges értéket képvisel a Pannonhalmi Bencés Főapátság és a Fertő-táj, amelyek szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján. Számos védett természeti érték is található itt, ezek egy része nagyobb összefüggő területet alkot. Ilyen például a Fertő vagy a Hanság, és a térség hajdani természetes állapotát őrző további természetvédelmi területek, például a Szigetköz erdei és nádasai. A megyének számos olyan természeti értéke is van, amely emberi kéz munkája, mint a kastélyparkok vagy arborétumok. Vannak, amelyek várostól távol találhatók, és van olyan, amelyet körülölel egy település.

Turisztikai vonzerejéhez hozzájárul az itt élők leleménye és szorgalma is. A természeti és a történelem adta lehetőségek a zene és a sport, az előadó-művészet és a tánc sok-sok programja egészíti ki. Széles a választék a lelkes amatőröktől a világhírű együttesek méltán híres produkciójáig a nagyvárosok terein vagy a kis falvak kicsi templomaiban. A Dunántúl egész nyugati felére jellemző, hogy a kulturális rendezvények és szabadidős lehetőségek szervesen illeszkednek a régió mindennapi életébe.

Területén a látnivalók többsége a nagy-, és kisvárosi településeken vagy azok közelében található meg. A kisebb községekben ugyanakkor a falusi vendéglátás a békés, nyugodt kikapcsolódás lehetőségét, illetve a „magyaros vendégszeretet” kínálja. Jó példaként említhető az alig pár száz lakosú Ravazd a Sokorói-dombság lábánál. A hagyomány szerint IV. Béla 1241-ben a tatárok elől menekülve, megpihent itt, és ahol a kardját leszúrta, forrás fakadt. A lakosság megőrizte a hagyományt és a forrás fölé 1792-ben építményt emelt. Rajta márványtábla őrzi az eseményt. Rövid sétával egy kis helyi múzeum, illetve egy útszéli vendéglő érhető el. Dicséretes példája annak, hogy a táj adta, ember teremtette értékegyüttes, hogyan teremti meg az itteni térség turisztikai vonzerejét, illetve kulturális programok lehetőségét.

Nem csak történelmi értékekben és táji szépségekben, hanem ízekben is gazdag. A térség messze földön híres szakácskultúrája sok régi ízt is megőrzött és a mai éttermek asztalára is beemelt. A Sokoró-Pannonhalmai kistérség tíz szőlőtermelő települését 1990 óta sorolják a borvidékek közé. A szőlőtermesztés első írásos említése a Pannonhalmi Apátság alapítólevelében olvasható. A borászat mindig meghatározó szerepet játszott a rend gazdaságában. Sopron életében is mindig meghatározó volt a bor. 1297-ben III. András szabadalomként adta a városnak a borkereskedelem jogát. 1333-ban Károly Róbert meghagyta a határszéli ispánoknak, hogy „a soproni polgárokat amidőn saját boraikat szállítják, útjukban ne zaklassák”. A két borvidéknek jelentős szerepe van a vármegye turizmusában. Sokan várják a pincelátogatásra, borkóstolásra az ideérkezőket. Évente szerveznek rendezvényeket, borversenyek és szüreti mulatságokat.

• 
  Győr, a vármegyeszékhely
• 
  A Sopron főterén álló Tűztorony
• 
  A „Magyar Versailles”-ként is ismeretes fertődi Esterházy-kastély főhomlokzata a belső udvarból szemlélve
• 
  Magyarország kiemelkedő történelmi emlékhelyének számító Pannonhalmi Bencés Főapátság és környéke
• 
  A nagycenki Széchenyi-kastély főhomlokzata a parkkal
• 
  Napnyugta a Fertő tónál a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban
• 
  A magyaróvári vár Mosonmagyaróváron
• 
  A középkori Szent Jakab-plébániatemplom Lébényben

Légi felvételek

• 
  A karmelita kolostor légi felvételen, Sopronbánfalva
• 
  Fertőd, a kastély légi felvételen
• 
  Fertőrákos, kikötő madártávlatból
• 
  Pannonhalmi Főapátság – légi fotó
• 
  Sopron látképe légi felvételen

Népessége

Az utóbbi évtizedek népszámlálási adatai alapján Győr-Moson-Sopron megye volt az ország egyetlen olyan megyéje, ahol a népesség jellemzően növekvő tendenciát mutatott.^[forrás?]

Népességváltozás
Év	Népesség	Vált. (%)
1949	374 987	—
1960	401 861	+7,2%
1970	414 457	+3,1%
1980	437 857	+5,6%
1990	432 126	−1,3%
2001	438 773	+1,5%
2011	447 985	+2,1%
2021	478 281	+6,8%

Települései

Városok

A megyének 12 városa van, ahol a teljes lakosság 57,5 százaléka él. A népesség 40,3 százaléka él a két megyei jogú városban. A megyeszékhely, Győr a Nyugat-Dunántúl központja, Pécs után a Dunántúl második, valamint Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc és Pécs után az ország hatodik legnépesebb települése.

Győr

Sopron

Mosonmagyaróvár

Csorna

Kapuvár

Jánossomorja

Tét

Fertőszentmiklós

Pannonhalma

Fertőd

Lébény

Beled

Győr-Moson-Sopron vármegye városai

Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján:

Sorszám	Település	Lakónépesség (2019.01.01)	Járás
1.	Győr	132 038	Győri járás
2.	Sopron	62 671	Soproni járás
3.	Mosonmagyaróvár	33 954	Mosonmagyaróvári járás
4.	Kapuvár	10 234	Kapuvári járás
5.	Csorna	10 105	Csornai járás
6.	Jánossomorja	6 283	Mosonmagyaróvári járás
7.	Tét	4 169	Téti járás
8.	Pannonhalma	4 064	Pannonhalmi járás
9.	Fertőszentmiklós	3 846	Soproni járás
10.	Lébény	3 355	Mosonmagyaróvári járás
11.	Fertőd	3 326	Soproni járás
12.	Beled	2 553	Kapuvári járás

Községek, nagyközségek

Abda Acsalag Agyagosszergény Ágfalva Árpás Ásványráró Babót Bakonygyirót Bakonypéterd Bakonyszentlászló Barbacs Bágyogszovát Bezenye Bezi Bodonhely Bogyoszló Börcs Bőny Bősárkány Cakóháza Cirák Csáfordjánosfa Csapod Csér Csikvánd Darnózseli Dénesfa Dör Dunakiliti Dunaremete Dunaszeg Dunaszentpál Dunasziget Ebergőc

Edve Egyed Egyházasfalu Enese Écs Farád Fehértó Feketeerdő Felpéc Fenyőfő Fertőboz Fertőendréd Fertőhomok Fertőrákos Fertőszéplak Gönyű Gyalóka Gyarmat Gyóró Gyömöre Győrasszonyfa Győrladamér Győrság Győrsövényház Győrszemere Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Halászi Harka Hegyeshalom Hegykő Hédervár Hidegség

Himod Hövej Ikrény Iván Jobaháza Kajárpéc Károlyháza Kimle Kisbabot Kisbajcs Kisbodak Kisfalud Kóny Kópháza Koroncó Kunsziget Lázi Levél Lipót Lövő Maglóca Magyarkeresztúr Markotabödöge Máriakálnok Mecsér Mezőörs Mérges Mihályi Mosonszentmiklós Mosonszolnok Mosonudvar Mórichida Nagybajcs Nagycenk Nagylózs

Nagyszentjános Nemeskér Nyalka Nyúl Osli Öttevény Páli Pásztori Pázmándfalu Pér Pereszteg Petőháza Pinnye Potyond Pusztacsalád Püski Rajka Ravazd Rábacsanak Rábacsécsény Rábakecöl Rábapatona Rábapordány Rábasebes Rábaszentandrás Rábaszentmihály Rábaszentmiklós Rábatamási Rábcakapi Répceszemere Répcevis Rétalap Románd Röjtökmuzsaj Sarród

Sikátor Sobor Sokorópátka Sopronhorpács Sopronkövesd Sopronnémeti Szakony Szany Szárföld Szerecseny Szil Szilsárkány Tarjánpuszta Táp Tápszentmiklós Tárnokréti Tényő Töltéstava Und Újkér Újrónafő Vadosfa Vág Vámosszabadi Várbalog Vásárosfalu Veszkény Veszprémvarsány Vének Vitnyéd Völcsej Zsebeháza Zsira

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Győr-Moson-Sopron vármegye témájú médiaállományokat.

• Hivatalos oldal
• Linkgyűjtemény a megyéről

Források

• Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
• Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
• http://www.nepszamlalas.hu/hun/egyeb/hnk2007/tablak/load1_2.html
• Győr-Moson-Sopron Megye jegyzőinek almanachja; szerkesztette dr. Horváth Sándor Domonkos, Vehrer Ferencné, Kucska Ferenc; Győr, Hazánk, 2000. ISBN 963 7586 70 9