Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye

(Győr-Moson vármegye szócikkből átirányítva)

Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923. évi XXXV. tc. rendelkezései alapján jött létre Moson vármegye és Pozsony vármegye Magyarországon maradt területrészeinek, továbbá a szinte teljes egészében Magyarországon maradt Győr vármegyének az összevonásával, székhelye Győr volt.

1 Komárom vm., 2 Győr, 3 Sopron, 4 Mosontól Sopronhoz 1921-ben (1928-ban), 5 Mosonból Csehszlovákiához 1947-ben, 6 az egykori Pozsonyból Csehszlovákiához 1947-ben, 7 Győr, Moson és Pozsony k.e.e.vm. 1923-1945, 8 megyszűnt 1914-es megyehatár, 9 mai megyehatár

Kezdetben öt járás tartozott hozzá. A Pusztai járás (székhelye Győrszentmárton), a Sokoróaljai járás (Tét) és a Tószigetcsilizközi járás (Győr) Győr vármegyéből, a Magyaróvári járás (székhelye 1939-ig Magyaróvár, azután Mosonmagyaróvár) és a Rajkai járás (Rajka) pedig Moson vármegyéhez tartozott megelőzően. A Rajkai járás azonban 1932-ben megszűnt, beolvadt a Magyaróvári járásba, ettől kezdve tehát a megye négy járásra oszlott. Az egyesített vármegye területén mindvégig két város volt. Győr, a megyeszékhely törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez. A vármegyéhez tartozó egyetlen város Magyaróvár volt, melynek neve 1939-től Mosonnal való egyesítése folytán Mosonmagyaróvárra változott. Rangja 1929-ig rendezett tanácsú város volt, majd e jogállás elnevezésének megváltozása miatt megyei város.

Az egykori Moson vármegye Magyarországon maradt területének egy kis része 1921-től speciális helyzetben volt. Ez a terület, mely az Ausztriához került Pomogy és Valla községek egyes külterületi részeiből állt, Sopron vármegye és az országhatár közé került Moson megye többi részétől elszakítva. E terület közigazgatásilag már 1921-től, majd törvényesen 1928-tól Sopron vármegye része lett. (A térképen: 4.)

Amikor 1938-ban az első bécsi döntés nyomán más területek mellett az egykori Pozsony vármegye jelentős része is újra magyar fennhatóság alá került, a vármegye elnevezése és területe nem változott, viszont Pozsony vármegye visszatért területeiből a csallóközi rész Komárom vármegye, a Kis-Dunától északra fekvő darab pedig az ekkor létrehozott Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye része lett.

Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye megszűnésére 1945-ben a második világháború végén megkötött fegyverszünet nyomán került sor, amikor véglegesen egyesítették Győr-Moson vármegye néven. Területéből az 1947-es Párizsi békeszerződés következtében Csehszlovákiához került az ún. pozsonyi hídfő három községe (a térképen 5 és 6), majd a megye az 1950-es megyerendezés során Győr-Sopron megye része lett, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.