Főmenü megnyitása

Győrszentiván egykor önálló község, mely 1970 óta Győr városrésze. A városrészt közel tízezren lakják és részönkormányzattal rendelkezik. Déli szélén húzódik a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal, melynek helyi vasútállomása van itt. Régi elnevezése Cserók. Három kertsége Kertváros, Sikolya és Nagyhegy.

Győrszentiván
Közigazgatás
Település Győr
Városhoz csatolás 1970.
Korábbi rangja község
Irányítószám 9011
Polgármester Borkai Zsolt (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség7670 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól10 km
Elhelyezkedése
Győrszentiván (Győr-Moson-Sopron megye)
Győrszentiván
Győrszentiván
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47° 41′ 52″, k. h. 17° 44′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 52″, k. h. 17° 44′ 11″
A Wikimédia Commons tartalmaz Győrszentiván témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Győrszentiván neve egykor Urukang, Urigan, vagy Urugang volt. Nevét 1216-ban Urunkang villa néven, majd 1221-ben possessio Urugang néven említették az egykorú oklevelekben. Később neve Urugang aliter Zent Iwan alakban szerepelt. Egy 1254-ben kelt oklevél szerint Opour Sándor fiai Urukang felét a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak adták el. A fennmaradt adatokból következtetve a falu még a tatárjárás alatt pusztult el. 1594-ben a török tábor nagy része, Győr ostroma alatt, a szentiváni határban táborozott. Az 1900-as évek elejének adatai szerint ekkor még itt látható és likócsoknak, vagyis lyukaknak nevezett gödröket és halmokat is, e tábor maradványainak tartották. 1609-ben a behódolt községek közé tartozott, melyet lakosai az állandó török zaklatás miatt elhagytak. 1699-ben már egyszerűen Szentiván néven szerepel. Ekkor telepített ide a szentmártoni apátság horvátokat, akik az idők folyamán teljesen elmagyarosodtak. Mindvégig a főapátság birtoka maradt. Az itteni római katolikus templom 1722-ben épült.

Győrszentivánhoz tartoztak egykor Hecse, Kismegyer, Likócs és Sashegy puszták, Gurdonyi szőlőtelep, Haraszti, Ivánháza, Károlyháza, Kolostelek, Kölestó, Leszlényi, Medgyes, Molnárrév, Öregszőlő, Szarkavár, Szentmihályi, Újmajor és erdei tanyák is:

HecsepusztaSzerkesztés

Neve Hegce, Heche alakban, már 1127-ben szerepelt az oklevelekben, amikor III. István király jobbágya, Konrád a főapátságnak adományozta. Apátsági birtoknak írták még az 1900-as évek elején is.

KismegyerSzerkesztés

A 13. században Merena néven volt említve, de ez ferdítésnek látszik, mert nevét a Megyer nembeliektől, legősibb birtokosaitól vette. 1220-ban egy része még Meger Györgyé volt. IV. Béla király az itteni királyi vincelléreket a turóczi prépostnak adományozta. Ez idő tájt már faluként említették az okiratok. A pusztának déli nagy útja mellett eső része, 1037-ben és 1086-ban Felkert néven volt említve. Elnevezésének gyakori változását az a 18. század elejéről fennmaradt feljegyzés is bizonyítja, mely szerint Hencse, Incheő, Lencse-szél, sőt Hugyóhegy néven is szerepelt. 1347-ben hosszabb ideig magát Megyert nevezték Félkertnek, míg 1404-ben egyszerűen Megye néven nevezték. A 16. században már ismét Megyer volt a neve. Győr ostroma alatt pusztult el. 1536-ban I. Ferdinánd újabb adományt adott itt a szentmártoni apátságnak. A 17. század elején, a mostani majorság melletti kis dombon erőd épült, melyet a nép, lapos alakja következtében, Tarisznyavárnak nevezett el, és 1638-ban Kismegyer maga is Tarisznyavár néven szerepelt. Később a váracs helyére kápolna épült. 1809-ben János főherceg e kápolnából vezette a győri ütközetet. Az a magtár, melyben a franciák feltartóztatásában hősi halált lelt stájer honvédek elvérzettek, még az 1900-as évek elején is fennállt.

Likócs pusztaSzerkesztés

Szent Vid régi praedium helyén feküdt. Neve először 1222-ben Szent Gud néven II. András egyik oklevelében szerepelt. Lipcsey János volt a birtokosa, aki Vajda Kristófnak és Torkos Jánosnak adta zálogba. Ezután sűrűn váltakoztak birtokosai, míg részei a szomszédos határokba olvadtak. 1593-ban már elpusztult, de ekkor még fennállott Szent Vid tiszteletére épült temploma.

Sashegy pusztaSzerkesztés

Régi főapátsági birtok volt. Neve régen Sashalom volt. Az idetartozó Andrásvár nevű dűlőn, kis dombon egykor egy váracs állt, mely Győr elő-védművéül szolgált. Nyolcszegletes körsánccal volt körülvéve és romjai az 1800-as évek közepén még láthatók voltak.

Kultúra, oktatás, sportSzerkesztés

A városrészben két általános iskola található, az egyik Váci Mihály, a másik pedig Móricz Zsigmond nevét viseli. A részönkormányzat épületében kapott helyet a nagy múltú művelődési ház. Az utóbbi évek egyik jelentős fejlesztése a Váci Mihály Általános Iskola tőszomszédságában épült új, modern Molnár Vid Bertalan közösségi ház felépítése. A mozogni vágyókat egy sportpálya („park”), egy sportlétesítmény, lovarda várja.

A városrész labdarúgó csapata a Győrszentiván SE, ami 1922-ben alakult meg.

Autóbuszjáratok GyőrszentivánraSzerkesztés

Autóbusszal a belvárosból helyi („sárga”) buszokkal közlekedhetünk Győrszentivánra. A 30-as, 31-es illetve az ipari parkba közlekedő járatokkal juthatunk el ebbe a városrészbe.

Vasúti járatok GyőrszentivánraSzerkesztés

Győrszentiván vasútállomásnak felújított váróterme is van. Győri irányban az Ács és Komárom felől érkező személy-, és gyorsvonatokkal juthatunk be a belvárosba. Eljuthatunk Budapest, Hegyeshalom és Székesfehérvár vasútállomásokra is.

Közúti közlekedésSzerkesztés

Győr belvárosából Győrszentiván városrészbe 10-15 perc alatt érhetünk ki gépkocsival a Mártírok útja és a 19-es számú út igénybevételével, vagy Gyárváros városrész érintésével a Kandó Kálmán utca és a Hűtőházi út használatával valamint az Mártírok útja Audi Hungaria felől a Vonal utca érintésével. Kerékpárosok számára külön, a forgalom veszélyeivel nem járó kerékpárút vezet, amely a Hűtőházi út és a Hecsei út kereszteződésénél indul.

KözművekSzerkesztés

Győrszentiván kiválóan ellátott közművekkel. Szinte minden utcában elérhető: a villamos hálózat, vezetékes víz, vezetékes gáz, szennyvíz elvezető csatornarendszer, csillagpont rendszerű kábeltelevíziós és kábeles internetszolgáltatás, vezetékes telefon és ADSL internetszolgáltatás.

Munkavállalási lehetőségekSzerkesztés

Győrszentiván a győri ipari park tőszomszédjában van. Az ipari park közelsége megtámogatva a kiváló vasúti- és autóbusz-közlekedéssel elfogadható lehetőségeket nyújt a munkakeresők számára.

LátnivalóiSzerkesztés

  • Római katolikus templom
  • Kincsesház

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

  • Szelényi Imre Rudolf (Győrszentiván, 1906. december 12. – Róma, 1964. május 17.) lelkész, teológiatanár.
  • Éltes Mátyás (Győrszentiván, 1873. február 26. - Budapesten, 1936. október 17.) gyógypedagógus, az első magyar kisegítő iskola igazgatója.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 10.)