Győry Sándor

(1795-1870) mérnök

Győry Sándor (Tarján, 1795.április 15.Pest, 1870. március 9.) építőmérnök, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1832).

Győry Sándor
Győry Sándor
Győry Sándor
Született 1795. április 15.
Tarján
Elhunyt 1870. március 9. (74 évesen)
Pest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása mérnök, matematikus
Iskolái Pesti Királyi Tudományegyetem (–1825)
A Wikimédia Commons tartalmaz Győry Sándor témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Iskoláit Pozsonyban, Nagykőrösön és Debrecenben (1810) végezte. A pesti egyetemen 1825-ben kapott mérnöki diplomát, utána a Duna felmérési munkálataiban vett részt, majd országos építészeti igazgatóként működött. A Magyar Tudós Társaság – a Magyar Tudományos Akadémia elődje – matematikai osztályába 1832. március 9-én levelező, szeptember 1-jén rendes taggá választotta. Megválasztása után rendszeres fizetéssel és nyugdíjjal járó hivataláról lemondott, egyéb mérnöki munkáit is abbahagyta, hogy egészen a tudománynak élhessen.

Fontos szerepet töltött be a matematika eredményeinek meghonosításában és a magyar tudományos nyelv kialakulásában. A matematikai fogalmak magyarra átültetése nagy nehézséggel járt, újonnan alkotott szakkifejezései nehézkesnek, többnyire használhatatlannak bizonyultak. Később, az 1850-es évek elején Győry Sándor érdeklődése fokozatosan a közgazdaság és a zeneelmélet kérdései felé fordult.

PublikációiSzerkesztés

Cikkei többek között az alábbi lapokban, kiadványokban jelentek meg:

  • Magyar Tudományos Társaság Évkönyve (II. 1832-34. A mathematikai tudományoknak az elme kifejtésére és köztársaságok virágoztatására befolyásáról (székfoglaló); A Duna regulázásáról, III. 1834-36. Báró Zach Ferencz, Végh István, Horváth József Elek, Humboldt Vilmos és Klaproth Gyuláról, V. 1838-40. A fel- és visszatorlásról, VI. 1840-42. A számbeli felsőbb egyenletek egyenes valós gyökerekben, VIII. 1845-47. Emlékbeszéd Vásárhelyi Pál felett),
  • Tudománytár (1834. Az erőművek alkalmazásáról s munkatéleléről, Az architekturai szépségről, Észrevételek, Igaz-e azon panasz, hogy erőművek alkalmazása, és mind a száraz, mind a vizi közlekedés könnyebb helyre állítása által a dolgozó nép és kézi munkájok napi béréből élők, élelem s keresetmódjoktól megfosztatnak? Zamboni örökmozgója, Babbage számoló mozdonya, 1835. A közlekedés rendszeréről, 1842. Közgazdaság fogalma és elvei, 1843. Nemzetviszonyok: 1. Erő elemei, 2. Munkásság foganata, 3. Pénzviszonyok, 1844. Népnevelés, realismus és a tudományok befolyása, terjesztése és alkalmazása)
  • Magyar Akadémia Értesítője (1847. Az egyenletek alábbszállításáról, A felsőbb egyenletek megfejtéséről, 1848. A negyedik fokú egyenletek fölfejtéséről, 1850-51. A gyökérhúzások egy új módja. I852. A cubik gyökerekről, Emlékbeszéd Beszédes József felett, 1853. A hanglépték, öszhangzatok és mérséklet számviszonyairól, Az asztalmozgatás tüneményéről, 1854. A közelitő törekek közbeiktatásáról, A láncztörekekről, 1856. A bűvös négyszögekről, A hanglépték kiszámításáról, 1858. Egy nehéz feladat megoldásáról, 1859. Armellino hangolási módszeréről, 1860. Egy nehéz feladat megoldásáról, Némely kéteseknek vitatott mathematikai elvek igazolása, 1861. A háromszög határozatlan területéről, A külpontiszegletek középponti viteléről vagy középpontosításáról, Cardan szabályáról s az egyenletek általános feloldásáról, 1862-63. A műnyelvről és műszavak alkotásáról, Az egyenletek általános megoldásáról és határ-értékeiről, 1865. A régi római font súlymértékéről, 1867. Az egyenletek gyökereinek határairól, A felsőbb egyenletek gyökereiről mint első fokú szorzókról, 1868. Az egyenletek megoldásáról és szorzókra osztásáról, 1869. A mathematikai műszavakról és fogalmakról).

Szerkesztette a Magyar Akadémiai Értesítőt (A mathematikai és természettudományi osztályok közlönyét) 1860–1865 között hat kötetet.

MunkáiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés