Győzteskompenzáció

A győzteskompenzáció az egyéni választókerület győztesének járó töredékszavazat a magyar országgyűlési választási rendszerben[1], 2011 óta.

A győzteskompenzáció ma más országokban nem létezik olyan formában, mint Magyarországon, azonban egyes nyugat-német államokban használták a 20. század közepén.[2] Olaszországban 1993 és 2005 között létezett a magyar verzióval ellentétes előjellel. Itt nem a vesztesek és a győztesek többletszavazatait adták hozzá a listás szavazatokhoz, hanem a győztesek nem többletszavazatnak minősülő szavazatait vonták le a listás szavazatokból.

A győzteskompenzációt gyakran összekeverik a többségi bónusz, illetve többletmandátum kifejezésekkel, amik nem ugyanazok, bár a magyarországi formájában a győzteskompenzáció idáig mindig többségi bónuszként hatott (ez azonban nem szükségszerű).[1]

A győzteskompenzáció a magyar rendszertől eltérően, egyes arányos rendszereknek szükségszerű eleme, például az egyéni átruházható szavazat esetében. Itt azonban fontos kiemelni, hogy ugyanabban a választókerületben több képviselőt választanak egyszerre, így a győztes (akinek szavazóit "kompenzálják") nem nyerte meg a teljes választókerületet, csupán egy mandátumot, ami közben többletszavazatai keletkezhettek.

A magyar választási rendszer

szerkesztés

Az országgyűlési választáson mindenkinek két szavazata van:[3]

  • egy egyéni
  • egy listás.[4]

A listás szavazás arányos (lásd alább), az egyéni aránytalan. Az arányos választás azt jelenti, hogy a parlamenti mandátumok pártaránya megegyezik a pártokra leadott szavazatok arányával. Országos szinten az arányos rendszer az igazságos: minden párt a kapott szavazatok arányában vehet részt parlamenti döntésekben.

Az egyéni rendszer aránytalan, hiszen egy jelölt nyeri el a mandátumot, a többiekre leadott szavazatok elvesznek. A magyar választási rendszer ezt az aránytalanságot a töredékszavazatokkal csökkenti.

Töredékszavazatok

szerkesztés

2011 óta a magyar országgyűlési választásokon a töredékszavazatoknak két fajtája van, mindkettő az egyéni választáson keletkezik:

  • az egyéni választáson mandátumot nem nyert összes szavazat
  • a választókerület első és második helyezettjének szavazatkülönbsége − 1. Ez a győzteskompenzáció.

A töredékszavazatokat hozzáadják a párt listán kapott szavazataihoz. Független jelölteknél, vagy ha a párt nem állíthatott listát, vagy ha a párt listája nem érte el az 5%-ot, a töredékszavazat elvész.

A listás szavazatokat arányosan osztják el (lásd alább). A vesztett szavazatok listára kerülése valamivel arányosabbá teszi a választási rendszert. A győzteskompenzáció viszont általában rontja a töredékszavazatok arányosító hatását, hiszen az egyéni mandátumon túl hatása van egy listás mandátum megszerzésére is.

A listás szavazatok kiosztása

szerkesztés

Az első lépés a töredékszavazatok számának a megállapítása pártlistánként. A választás hivatalos eredménye csak a pártok összes töredékszavazatát közli (lásd az alábbi táblázat fejlécében levő lábjegyzeteket), és nem választja szét a vesztes és a győzteskompenzációs töredékszavazatokat sem, az egyéni választókerületek hivatalos eredményében viszont minden adat megvan a Nemzeti Választási Bizottság által elvégzett számítások megismétléséhez.

Az E sorból a D’Hondt-módszerrel lehet kiszámítani a listák által elnyert mandátumok számát (F sor).

2022. évi országgyűlési választás
DK-Jobbik-
Momentum-MSZP-
LMP-Párbeszéd[5]
Mi Hazánk[6] FIDESZ-KDNP[7] Összesen
Darab % Darab % Darab % Darab
A Listára leadott szavazat[8] 1,947,331 34.62 332,487 5.91 3,060,706 54.42 5,624,225
B Vesztes töredékszavazat 1,493,076 307,064 404,540
C Győzteskompenzáció 86,073 0 925,716
D (B+C) Összes töredékszavazat 1,579,149 307,064 1,330,256
E (A+D) Összes listára kerülő szavazat 3,526,480 41,21 639,551 7,47 4,390,962 51,31 8,556,993
F Listás mandátum[8] 38 41.30 6 6.52 48 52.17 92
G Egyéni szavazat[9] 1,983,708 36.90 307,064 5.71 2,823,419 52.52 5,375,688
H Egyéni mandátum 19 17.92 0 0.00 87 82.08 106
I (A+G) Összes szavazat 3,931,039 35.74 639,551 5.81 5,884,125 53.49 10,999,913
J (F+H) Összes mandátum 57 28.79 6 3.03 135 68.18 198[10]

Észrevételek:

  • I és J sor: a Fidesz-KDNP a szavazatok 53.49%-ával szerezte meg a mandátumok 68.18%-át.
  • G és H sor: a Fidesz-KDNP az egyéni szavazatok 52.52%-ával szerezte meg az egyéni mandátumok 82.08%-át.
  • E és F sor: a D’Hondt-módszer arányosan osztja ki a listás mandátumokat.
  • A és F sor: a listás választási részrendszer aránytalanításával lesz az egész arányosabb.

A győzteskompenzáció hatása

szerkesztés

A győzteskompenzáció hatását úgy tudjuk felmérni, ha anélkül is végigszámoljuk a választás eredményét. Vagyis a C sor eltűnik, következésképp a B és a D azonos lesz, az E sor pedig módosul.

A győzteskompenzáció csak a listás mandátumokra van hatással, ezért az egyéni sorokat kihagyjuk a fenti táblázatból. (A sorok betűjelét meghagyjuk.)

2022. évi országgyűlési választás győzteskompenzáció nélkül
DK-Jobbik-
Momentum-MSZP-
LMP-Párbeszéd[5]
Mi Hazánk[6] FIDESZ-KDNP[7] Összesen
Darab % Darab % Darab % Darab
A. Listára leadott szavazat[8] 1,947,331 34.62 332,487 5.91 3,060,706 54.42 5,624,225
D. (Vesztes) töredékszavazat 1,493,076 307,064 404,540
E. Összes listára kerülő szavazat 3,440,407 45,60 639,551 8,48 3,465,246 45,93 7,545,204
F. Listás mandátum győzteskompenzáció nélkül 42 45.65 7 7,61 43 46,74 92
Listás mandátum győzteskompenzációval[8] 38 41.30 6 6.52 48 52.17 92
I. Összes szavazat 3,931,039 35.74 639,551 5.81 5,884,125 53.49 10,999,913
J. Összes mandátum győzteskompenzáció nélkül 61 30.81 7 3.54 130 65,66 198[10]
Összes mandátum győzteskompenzációval 57 28.79 6 3.03 135 68.18 198[10]

Látható, hogy győzteskompenzáció nélkül a választási rendszer arányosabb lenne: a győzteskompenzáció nélküli J sor %-értékei közelebb vannak az I-éihez, mint győzteskompenzációval. Ennél sokkal fontosabb, hogy győzteskompenzáció nélkül nem lenne meg a Fidesz-KDNP 133 mandátuma, ami a ⅔-hoz kell.

2018-ban a győzteskompenzáció ugyancsak 5, 2014-ben 6 mandátumot[11] hozott a Fidesz-KDNP-nek. Vagyis 2014 óta a győzteskompenzációval van a Fidesz-KDNP-nek ⅔-os parlamenti többsége. Ezt kifogásolta a magyar jogállamiságról szóló Delbos-Corfield-jelentés T. pontja.

  1. a b A győzteskompenzáció alkotmányosságáról. arsboni.hu (2015. október 13.)
  2. Massicotte, Louis (2003. április 1.). „To create or to copy? electoral systems in the German Länder” (angol nyelven). German Politics 12 (1), 1–22. o. DOI:10.1080/09644000412331307494. ISSN 0964-4008.  
  3. A határon túliaknak csak egy: pártlistás.
  4. A belföldi állampolgárok választhatnak, hogy párt- vagy nemzetiségi listára szavaznak-e. A határon túliak csak pártlistára szavazhatnak. E szócikkben csak a pártlistákról lesz szó.
  5. a b DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ 2022. április 16.
  6. a b MI HAZÁNK MOZGALOM 2022. április 16.
  7. a b FIDESZ - MAGYAR POLGÁRI SZÖVETSÉG 2022. április 16.
  8. a b c d Országos listák: ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSA 2022. vtr.valasztas.hu (2022. április 16.)
  9. Az összes egyéni szavazat nincs meg a hivatalos választási oldalon, az egyéni választókerületek összegzésével lehet kiszámítani.
  10. a b c A 199. mandátumon a német nemzetiségi lista kapta más szabályok alapján. A 198-as értéket tekintjük 100%-nak a mandátumarányok számításakor.
  11. Döntött a töredék. ideaintezet.blog.hu (2014. április 13.)

Kapcsolódó lapok

szerkesztés