Gyűrűs kéreghangya

A gyűrűs kéreghangya (Temnothorax unifasciatus) a bütyköshangyaformák (Myrmicinae) alcsaládba sorolt szívhangyarokonúak (Crematogastrini) nemzetségben a kéreghangya (Temnothorax) nem egyik, Magyarországon is honos faja.

Gyűrűs kéreghangya
Dolgozója oldalnézetben
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) Rend: Hártyásszárnyúak (Hymenoptera) Alrend: Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) Alrendág: Fullánkosok (Aculeata) Öregcsalád: Hangyaszerűek (Formicoidea) Család: Hangyák (Formicidae) Alcsalád: Bütyköshangyaformák (Myrmicinae) Nemzetség: Szívhangya-rokonúak (Crematogastrini) Nem: Kéreghangya (Temnothorax) Faj: Temnothorax unifasciatus Latreille, 1798
Alnemek
Temnothorax unifasciatus obenbergeri Temnothorax unifasciatus rougeti Temnothorax unifasciatus staegeri Temnothorax unifasciatus ucrainicus Temnothorax unifasciatus unifasciatonigriceps Temnothorax unifasciatus unifasciatus
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Gyűrűs kéreghangya témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Gyűrűs kéreghangya témájú kategóriát.

Dolgozója fölülnézetben

Származása, elterjedése

Euro-kaukázusi faj, amely Európában az 52. szélességi foktól délre, valamint Gotland szigetén terjedt el, keleten egészen az Urál hegységig, valamint a Kaukázusban, Kis-Ázsiában és a Kopet-dag hegységben. A Földközi-tenger déli partvidékén Marokkóban fordul elő, az Atlanti-óceánban pedig Madeirán és az Azori-szigeteken

Megjelenése, felépítése

Apró.

Életmódja, élőhelye

Túlnyomórészt ragadozó. Félfedelesszárnyúakat (Hemiptera) nem látogat, legfeljebb a róluk lecsepegett mézharmatot nyalogatja fel (Lőrinczi).

Meleg- és szárazságkedvelő fajként leginkább a xeroterm erdőkben és gyepekben gyakori, de városok kevésbé zavart részein (például temetőkben, régi városfalak környékén) is megél. Korhadt faágakban, növények üreges száraiban, kéreg alatt, sziklák repedéseiben, kövek alatt, zuzmó alatt rendezi be egykirálynős bolyait, amelyek igen sűrűn helyezkedhetnek el (megfigyel legnagyobb sűrűsége 120 fészek/100 m²). Ezek a kéreghangyák közt szokatlanul népesnek számítanak, egy-egy fészekben esetenként 200-nál is több dolgozóval.

Nemének több más tagjához hasonlóan szezonálisan többfészkű: nyárra az egyes kolóniák néhány tucat dolgozóból álló kisebb egységekre bomlanak fel. Az egységek külön-külön fészkelőhelyet foglalnak el, ezek egyikében a királynővel. Június közepe és augusztus vége között, napkelte tájékán repül úgy, hogy az új bolyok alapítása pleometrikus (Lőrinczi) — tehát azt több királynő együttműködve alapítja, de az első dolgozók megjelenése után riválisokká válnak, és a küzdelem végén csak egyikük marad életben.

Források

• Foitzik–Fritsche: Susanne Foitzik, Olaf Fritsche: Hangyák. Világbirodalom a lábunk alatt. Rohwolt, Hamburg, 2019. Magyarul: Park Kiadó, 2021. ISBN 978-963-355-717-4. 307 old.
• Lőrinczi: Lőrinczi Gábor: Szubmediterrán erdei hangyaközösségek (Hymenoptera: Formicidae) tér- és időbeli szerveződése