Gyűrűsfarkú maki

emlősfaj

A gyűrűsfarkú maki vagy más néven katta (Lemur catta) az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és a makifélék (Lemuridae) családjába tartozó faj.

Gyűrűsfarkú maki
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükrösök (Strepsirrhini)
Alrendág: Makialakúak (Lemuriformes)
Öregcsalád: Lemuroidea
Család: Makifélék (Lemuridae)
Nem: Lemur
(Linnaeus, 1758)
Faj: L. catta
Tudományos név
Lemur catta
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A gyűrűsfarkú maki elterjedése
A gyűrűsfarkú maki elterjedése
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyűrűsfarkú maki témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyűrűsfarkú maki témájú médiaállományokat és Gyűrűsfarkú maki témájú kategóriát.

Gyűrűsfarkú maki táplálkozás közben

Elterjedése szerkesztés

Madagaszkár déli, délnyugati és délkeleti területein él. Változatos élőhelyeken fordul elő, előnyben részesíti a galériaerdőket, a száraz, lombhullató erdőket és bozótosokat.

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 38,5–45,5 cm, farka ennél hosszabb, 56–62,5 cm. Testtömege 2-3,5 kg. Dús szőrzetének alapszíne szürke, a háton barnás, a hasoldalon pedig fehér. Arca szintén fehér, de orra és szemkörnyéke fekete. Legfeltűnőbb rajta a hosszú, fekete-fehéren gyűrűzött farok – a nevét is erről kapta. A két nem nem különbözik feltűnően. Alsó fogsorának metsző- és szemfogai úgynevezett fogfésűt alkotnak, és ezt szőrzetük ápolására használják.

Életmódja, élőhelye szerkesztés

A katták csoportokban élnek, egy csoportot átlagosan 12-24 egyed alkot, melyben a nőstények a dominánsak. Más lemurfajokhoz képest kevésbé territoriálisak, többnyire csak a szaporodási időben őrzik területüket. A csoport nőstényei egymással rokonságban állnak, mivel a nőstény utódok a szülői csoportban maradnak. A hímek azonban 3-5 éves korukban elhagyják a csoportot, melyben a világra jöttek. A hímek a szaporodási időn kívül gyakran fiúcsapatokat alkotnak.

Az egyedek közötti kommunikációban a vizuális, a hanggal és a szaggal történő kommunikációnak is fontos szerepe van. 28 különböző hangjelzésük különböztethető meg. A vizuális kommunikációnak a csoporton belüli kapcsolatokban van jelentős szerepe. Illatmirigyeik - melyek a nemi szervek környékén, a csuklón, valamint a hímek esetében a felkaron helyezkednek el - váladékát a csoporton belüli kommunikáción kívül a területjelzésre használják. Utóbbi esetben illatmirigyeiket különböző tereptárgyakhoz, például faágakhoz dörzsölik, míg előbbi esetben mirigyeik váladékával farkukat kenik be, majd farkukat a magasba emelik. Ragadozóik a fosszák, a ragadozó madarak, de veszélyesek lehetnek rájuk a kutyák is. A katták különféle növényi részekkel, levelekkel, virágokkal, gyümölcsökkel, fakéreggel és növényi nedvekkel táplálkoznak. Alkalmanként ízeltlábúakat is fogyasztanak.

Szaporodása szerkesztés

A gyűrűsfarkú maki párzási ideje áprilistól júniusig tart. A szaporodási időben a nőstények a táplálékért versengenek egymással, a hímek pedig a nőstényekért küzdenek. A nőstények 4-4,5 hónapos vemhesség után hozzák világra kölyküket - általában egy utód születik, ám nem ritka az ikerszülés sem. Az újszülöttek többnyire anyjuk hasán kapaszkodnak, majd ahogy nőnek, egyre több időt töltenek a nőstény hátán lovagolva. A kölykök 5 hónapos korukig szopnak, azonban már 2 hónapos koruktól kezdve fogyasztanak szilárd táplálékot is. A felnőtt hímek nem vesznek részt az utódnevelésben. Ivarérettségüket a hímek 2,5, a nőstények 3 éves korukra érik el. Élettartamuk a természetben átlagosan 15-16 év, fogságban azonban elérhetik a 33 évet is.

Intelligenciája szerkesztés

A Duke Egyetem Főemlős Központjában Elizabeth Brannon tanulmányozta a fajt, és az állatok meglepően jól oldották meg a számítógépes feladványokat. Megállapította, hogy a majmok és a félmajmok különbözősége nem annyira értelmi, mint inkább motivációs. A makik egy érintőképernyős monitoron egymás után különböző képeket láttak, és a megjelenés szerinti sorrendbe kellett őket rendezniük. A feladatot ügyesen végrehajtották, de csak akkor, ha valamilyen édességet remélhettek a jó megoldásért. A majmok szórakozásból is megoldanak ilyen feladványokat, és nem várnak jutalmat. A makik viszont igen, sőt, odáig mentek, hogy egymás orra elől happolták el a nyereményt: az a maki, amelyik hamarabb elkészült, odament a társa számítógépéhez, és befejezte annak megkezdett megoldását, hogy ő kaphassa meg a nyereményt.[1]

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Bár vadon élő létszáma nem ismert, azonban - mint Madagaszkár teljes élővilágát - élőhelyének elvesztése veszélyezteti. Élőhelyük feldarabolódása miatt az egyes populációk elszigetelődnek egymástól, így genetikai állományuk erőteljesen lecsökkenhet, valamint nőhet a beltenyészet mértéke is. Emellett egyes területeken a vadászat is csökkenti állományát, valamint gyakran fogják be őket, és tartják őket házi kedvencként.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a "veszélyeztetett" kategóriába sorolta a fajt.

A gyűrűsfarkú makik csoportos állatok, nappal aktívak, emellett külsejük révén is mindig elnyerik a látogatók rokonszenvét. Állatkertekben nagyon gyakori fajnak tekinthető. Magyarországon Budapesten, Debrecenben, Jászberényben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Veszprémben, Szegeden és Gyöngyösön mutatnak be gyűrűsfarkú makikat.

Képek szerkesztés

 
Gyűrűs farkú maki nőstény és iker kölykei
 
Gyűrűs farkú maki szobra a Fővárosi Állat- és Növénykertben, Braille-írásos tájékoztatóval
 
Portré

Jegyzetek szerkesztés

  1. Bíró Zsuzsa: A makik okosabbak és ravaszabbak, mint hittük. National Geographic Magyarország, 2004. május 17. (Hozzáférés: 2010. december 4.)

Források szerkesztés

  • Thomas Geissmann: Vergleichende Primatologie. Berlin u.a.: Springer, 2003, ISBN 3-540-43645-6.
  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Baltimore u.a.: Johns Hopkins University Press, 1999, ISBN 0-8018-5789-9.
  • Alison Jolly: "Ringtailed lemur biology -lemur catta in madagascar", Springer-Verlag, 2006, ISBN 0-387-32669-3
  • Groves, Colin (16 November 2005). in Wilson, D. E., and Reeder, D. M. (eds): Mammal Species of the World, 3rd edition, Johns Hopkins University Press, 117. ISBN 0-8018-8221-4.
  • Padilla, Howie. "Child Injured at New Zoo Exhibit." Star Tribune 12 Oct. 2001, sec. B: 1+.

További információk szerkesztés