Gyalóka

magyarországi község Győr-Moson-Sopron megyében

Gyalóka község Győr-Moson-Sopron megyében, a Soproni járásban.

Gyalóka
Templom
Templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásSoproni
Jogállás község
Polgármester Varga Tamás
Irányítószám 9474
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség68 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség15,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3,93 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyalóka (Magyarország)
Gyalóka
Gyalóka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 26′ 35″, k. h. 16° 41′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 35″, k. h. 16° 41′ 47″
Gyalóka (Győr-Moson-Sopron megye)
Gyalóka
Gyalóka
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Gyalóka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyalóka témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

 
Végig a Fő utcán

A megye délnyugati részén, Sopron és Kőszeg között, Győrtől 100 km-re fekszik. 1991-től önálló önkormányzata van, a szakonyi körjegyzőséghez tartozik. Éghajlata mérsékelt, az Alpok közelsége miatt hűvösebb, szelesebb és csapadékosabb az országos átlagnál.

TörténeteSzerkesztés

Első írásos említése 1308-ból való. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott családok és a Kanizsayak. 1544 táján még jobbágyközség, Koroknay Péter és Ládonyi Lászlóné szül. Gyalókay Dóra tulajdonában. Jobbágylakossága mindössze 3 porta volt, ez is fizetésképtelen szegény, így 1549-re a község a jobbágytalan nemesi falvak sorába süllyedt. 1549-ben 2 nemesi kúriát írtak össze. A község birtokos családjai közül az említett Gyalókay Dóra után a Ládonyiak, Garázdák, Gergóczok, Polányiak és Akácsok következtek. A gyalókai Dukkon-malom élénk üzlet tárgyát képezte: 1580 körül Gongol, alias Molnár Jánostól vette meg Podgorszky János pannonhalmi kapitány. 1585-ben az ő fia adta el pécsi Bornemissza Jánosnak és nejének, Patyi Annának, továbbá Polányi Gáspárnak és Farkasnak, Garázda Benedeknek, akik elzálogosították a csapodi Kálmán Barnabásnak. A 17. században a szomszédos Salamonfán birtokos Rátkayak vásároltak Gyalókán birtokot, így a község nagy része átment azoknak a Rátkayaknak a tulajdonába, akik a 18. század elején Zichy Ádám, Kéry László és Jely Pál mellett újból földesurak, vagyis telkesjobbágyok urai. Gyalóka a Rátkayak kezében újból betelepült telkesjobbágyokkal.

 
Majorság kft.

A 18. század közepén – valószínűleg zálog gyanánt – a Kamalduli rend birtokában volt. Az 1780-as évektől kezdve, a Rátkay család kihaltával, a Meskó család lett a birtokos. A 19. század első felében a község Molnár Lajos megyei tiszti főügyész tulajdonát képezte. A paraszti birtokállomány 250 kishold szántóból állott, telkesjobbágyainak száma 20 körül mozgott. Lélekszáma 1787-től 1930-ig 223-ról 317-re nőtt. A gróf Meskó család birtokában álló urasági major az összevásárolt kisnemesi telkekből alakult ki, 1790-ben 73 kh. szántó és 34 kh. rét tartozott hozzá. A Dömötör, Tóth és Varga nevű jobbágycsaládokkal 1671-ben, a Kóczán, Pusztai és Németh nevűekkel 1728-ban találkozunk először. Gyalókai születésű volt Kóczán Ferenc kegyesrendi tanár és író (1801-1867).

Az I. világháborúban 14 fő, a II. világháborúban 8 fő halt hősi halált. A két vh. között a falu birtokosa, az Újhelyi család volt. A falu munkára fogható lakosságának a 10%-a volt zsellér 1-5 kh-on, 10%-a pedig cseléd az újhelyi birtokon. Sem kiemelkedően gazdag, sem kirívóan szegény család nem volt ebben az időben. A falu nagy része a földművelésből élt, az iparosok kisebbségben voltak: kovács, cipész, asztalos, ács, kőműves. Volt még kocsmáros és vegyesboltos. A falu határát érintő Répce 3 malmot hajtott.
A II. világháború idején a falu népe az Újhelyi-kastély pincéjébe bújt, amíg a szovjet csapatok átvonultak. 1946-ban a gazdák többsége belépett a Kisgazdapártba. 1959-ben termelőszövetkezetet alakítottak. Az 1980-as évek második felében korszerűsítették a villanyvilágítást, ravatalozót építettek, orvosi rendelőt alakítottak ki. Napjainkban nincs intézmény a településen. Művelődési, sportolási lehetőség a szomszédos településeken, orvosi ellátás Zsira községben van.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Ifj. Farkas János (független)[2]
  • 1994–1998: Tóth János (független)[3]
  • 1998–2002: Tóth János (független)[4]
  • 2002–2006: Tóth Jánosné (független)[5]
  • 2006–2010: Tóth Jánosné (független)[6]
  • 2010–2014: Kincse Attila (független)[7]
  • 2014–2019: Kincse Attila (független)[8]
  • 2019–2020: Kincse Attila (független)[9]
  • 2020–: Varga Tamás (független)[10]

A településen 2020. szeptember 6-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a 2019 októberében megválasztott előző polgármester lemondott posztjáról.[11]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 12,5% cigánynak mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,8%, evangélikus 4,7%, felekezeten kívüli 1,6% (10,9% nem nyilatkozott).[12]

NevezetességeiSzerkesztés

Műemlék jellegű a homlokzati tornyos, egyhajós barokk, 1761-ben épült rk. Keresztelő Szent János templom. Eredeti népies barokk berendezése nagyrészt megmaradt, elsősorban a szobrokkal díszített oltár és a rokokó díszes orgona érdemel figyelmet. A templom melletti Nepomuki Szent János szobor a 18. század második feléből való. A temetőben régi sírkövek láthatók.

ForrásokSzerkesztés

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Kelemen Endréné írása átdolgozva.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  3. Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  4. Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  5. Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  6. Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  8. Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. Gyalóka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. Többnyire a járvány miatt elmaradt időközi önkormányzati voksolásokat tartottak vasárnap országszerte. nepszava.hu (2020. szept. 6.) (Hozzáférés: 2020. szept. 7.)
  11. Polgármestert választanak vasárnap Gyalókán. Kisalföld.hu, 2020. szeptember 1. (Hozzáférés: 2020. szeptember 6.)
  12. Gyalóka Helységnévtár

További információkSzerkesztés