Synallaxis hellmayri
A Synallaxis hellmayri a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a fazekasmadár-félék (Furnariidae) családjába tartozó faj.[1]
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Synallaxis hellmayri Reiser, 1905 | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
|
Gyalophylax hellmayri | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Synallaxis hellmayri témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Synallaxis hellmayri témájú kategóriát. |
Rendszerezése szerkesztés
A fajt Othmar Reiser osztrák ornitológus írta le 1905-ben.[2] Egyes szervezetek szerint a Gyalophylax nem egyetlen faja Gyalophylax hellmayri néven.[3]
Előfordulása szerkesztés
Dél-Amerika északkeleti részén, Brazília területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi száraz szavannák. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 19 centiméter, testtömege 25–26 gramm.[5]
Életmódja szerkesztés
Főleg ízeltlábúakkal táplálkozik, de magvakat is fogyaszt.
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. október 23.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
Források szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
