Gyapjas gyűszűvirág
A gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett növényfaj. Minden része mérgező!
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Magyarországon fokozottan védett Természetvédelmi érték: 100 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Digitalis lanata Ehrh. | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gyapjas gyűszűvirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gyapjas gyűszűvirág témájú médiaállományokat és Gyapjas gyűszűvirág témájú kategóriát. |
Rendszertani helyzete szerkesztés
Korábban a tátogatófélék (Scrophulariaceae) családjába sorolták, azonban kiderült, hogy az útifűfélék közé tartozik.[1]
Megjelenése szerkesztés
Virágzati tengelye és csészelevelei szőrösek, gyapjas-molyhosak. Kétéves növény, első évben tőrózsát alkotótő leveleket fejleszt, dús füzért alkotó virágait a második évben hozza. A virágok pártája fehér vagy sárgásfehér színű, vörösbarnán erezett. Magassága kb. 50–130 cm, a szár alján nagy, hosszú nyelű, lándzsa alakú tőlevelei vannak. Erősen mérgező növény, levelei gyógyhatású anyagokat tartalmaznak, ezért a növényt gyógyszeripari felhasználás végett termesztik is.
Élőhelye, elterjedése szerkesztés
A gyapjas gyűszűvirág Délkelet-Európából származó, a világon sokfelé elterjedt növényfaj. Leginkább száraz sztyeppréteken, sziklagyepeken, pusztafüves lejtőkön, karsztbokorerdőkben terjedt el, a világ szinte minden kontinensén (az Antarktiszt kivéve). Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él.[2]
Felhasználása szerkesztés
- Bár mérgező növény, leveleinek gyógyhatása miatt termesztik. Szárított levelét használják fel szívelégtelenség kezeléséhez fontos gyógyszeralapanyag, hatóanyagai pl: Digoxin, Isolanid, Neoadigan.
- Márk Gergely sikerrel nemesítette, ez volt az első magyar növényi találmány.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Richard G. Olmstead, Claude W. dePamphilis, Andrea D. Wolfe, Nelson D. Young, Wayne J. Elisons, Patrick A. Reeves (2001. February). Disintegration of the Scrophulariaceae. American Journal of Botany 88 (2), 348–361. o. (Hozzáférés: 2016. július 18.)
- ↑ Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
