A gyapjaslepke (Lymantria dispar) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül az Erebidae családjába tartozó faj.

Gyapjaslepke
A gyapjaslepke hímje
A gyapjaslepke hímje
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Cossina
Altagozat: Bombycina
Csoport: Macrolepidoptera
Öregcsalád: Bagolylepkeszerűek (Noctuoidea)
Család: Erebidae
Alcsalád: Lymantriinae
Nemzetség: Lymantriini
Nem: Lymantria
Hübner, 1819
Faj: L. dispar
Tudományos név
Lymantria dispar
Linnaeus, 1758
Szinonimák
  • Phalaena dispar Linnaeus, 1758
  • Ocneria dispar (Linnaeus, 1758)
  • Porthetria dispar (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyapjaslepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyapjaslepke témájú médiaállományokat és Gyapjaslepke témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

Eurázsiai eredetű faj, amely Észak-Amerikában is elterjedt.

Megjelenése szerkesztés

18–35 mm hosszú. A nőstény tora és első szárnya fehéres, barnásszürke harántsávos rajzolattal. Potrohvégi szőrzete barna, csápja fekete, fésűsen fogas. A nőstény - bár jól fejlett szárnyakkal rendelkezik - röpképtelen.

A hím első szárnya sötét szürkés, a nőstényéhez hasonló, de erőteljesebb harántsávos fűrészfogas rajzolattal, szárnyanként egy-egy nyílhegy alakú, fekete szegélyű rajzolattal. A hím csápja nagy, barna, fésűsen elágazó.

Életmódja szerkesztés

A nőstény petéit 50-150 darabos csoportokban fák, sziklák, esetleg épületek oldalára rakja, váladékával összeragasztja és hasalji, potrohvégi szőrzetével beborítja. Pete alakban telel. A lárvák áprilisban kelnek ki. A kikelést követően selyemszálat bocsátanak ki, aminek segítségével nagy területre elvitorlázhatnak. A hernyó alapszíne barnásszürke vagy sárgásbarna, a hátán két sorban elhelyezkedő pontsor található. Ezek közül az első öt pár kék, az utolsó hat pár piros. A hernyó egész teste szőrökkel fedett. Bábozódása előtt hossza eléri az 50–60 mm-t. Bábozódni laza szövedékben, fal- vagy kéregrepedésekben szokott, június-júliusban. Az imágók július-augusztusban kelnek ki. Ekkor kerül sor a párzásra, amelynek során a hímek szexferomon kibocsátásuk alapján találják meg a fák törzsén várakozó nőstényeket.[1]

Növényvédelmi jelentősége szerkesztés

A gyapjaslepke hernyója polifág, néhány kivételtől eltekintve (fagyal, kőris) gyakorlatilag bármelyik fás szárú növény lombját fogyaszthatja, beleértve a tűlevelűeket is. Kártétele azért jelentős, mert tömeges megjelenése esetén képes a tápnövényét tarrá rágni, és bár ez nem vezet a növény pusztulásához, a fejlődését hátráltatja.

Az eddigi tapasztalatok szerint gradációjára mintegy tízévente kerül sor. A gradáció (tömegrajzás), a természetes ellenségek hatására magától összeomlik, egyes esetekben azonban indokolt lehet a kémiai védekezés is. Ilyen esetben azonban kizárólag a környezetet kevésbé terhelő kitinszintézis-gátló vagy BT-készítmények (Bacillus thuringiensis (BT) hatóanyagú) használata javasolt.

Visszaszorításukban jelentős lehet a természetes ellenségek szerepe. Ilyenek az aranyos bábrabló, illetve egyes fürkészdarázs, fürkészlégy fajok.[2]

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. http://www.lepidoptera.pl/show.php?ID=248&country=UK[halott link]
  2. Archivált másolat. [2010. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 3.)

További információk szerkesztés