Gyapju

falu Romániában, Bihar megyében

Gyapju (románul Gepiu) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Gyapju (Gepiu)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségGyapju
Rangközségközpont
Irányítószám417149
SIRUTA-kód28291
Népesség
Népesség1604 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság13 [1]
Népsűrűség35,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület45,71 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 56′ 10″, k. h. 21° 47′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 10″, k. h. 21° 47′ 19″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Nagyváradtól délnyugatra, az Inándi patak mellett, a Nagyvárad–Nagyszalonta vasútvonal mentén, Váradles alatt fekvő település.

Története szerkesztés

A falu neve már 1332-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyháza is volt.

1398-ban a település a Csanád nemzetségből származó Thelegdy Miklós főajtónállómester fiának Jánosnak a birtokosa volt, akinek leányait Zsigmond király ez évben fiúsította az itteni, továbbá az őrvéndi, jenei, bottyáni, szabolcsi, gálospetri és csekei birtokrészekben is.

1503-ban István kincstartó kap a birtokra új adományt. Ekkor a település mint vámszedő hely is fel van tüntetve. A későbbi időkben azután a Csáky család birtokába jut, aki itt szép kúriát is épített. A 19. század elején a Pálinkás családnak is volt itt birtoka, később pedig Blaskovics Sándornak, József főhercegnek, majd báró Königswarter Hermannak is volt itt birtoka.

A településhez tartozott Pankota, Nagy-Méhes, Kis-Méhes kés Kis-Oroszi puszta is.

1910-ben 1621 lakosából 407 magyar, 29 szlovák, 1149 román, 35 cigány volt. Ebből 132 római katolikus, 89 református, 1262 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 1130 lakója közül 920 fő (81,4%) román nemzetiségű, 191 fő (16,9%) cigány etnikumú, 18 fő (1,6%) magyar, 1 fő (0,1%) pedig ismeretlen nemzetiségű volt.[2]

Nevezetességek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.