Gyarmati Dezső (vízilabdázó)
Gyarmati Dezső (Miskolc, 1927. október 23. – Budapest, 2013. augusztus 18.[1]) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett magyar vízilabdázó, szakedző, országgyűlési képviselő.
Gyarmati Dezső | ||||||||||||||||||||||||||||
2012-ben | ||||||||||||||||||||||||||||
Személyes adatok | ||||||||||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1927. október 23. | |||||||||||||||||||||||||||
Születési hely | Miskolc, Magyarország | |||||||||||||||||||||||||||
Halálozási dátum | 2013. augusztus 18. (85 évesen) | |||||||||||||||||||||||||||
Halálozási hely | Budapest, Magyarország | |||||||||||||||||||||||||||
Sírhely | Farkasréti temető | |||||||||||||||||||||||||||
Szülei | Gyarmati Béla | |||||||||||||||||||||||||||
Házastársa | ||||||||||||||||||||||||||||
Gyermekei | Gyarmati Andrea (1954) Gyarmati Eszter (1968) | |||||||||||||||||||||||||||
Állampolgárság | magyar | |||||||||||||||||||||||||||
Magasság | 186 cm | |||||||||||||||||||||||||||
Testtömeg | 83 kg | |||||||||||||||||||||||||||
Becenév | Suta | |||||||||||||||||||||||||||
Profi klubok1 | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Válogatottság | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
Edzőség | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyarmati Dezső témájú médiaállományokat. |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Sportolóként
szerkesztésFiatalon Miskolcon kezdett el sportolni ökölvívóként és kézilabdázóként. 1940-ben[2] a középiskolai pólóbajnokságban az Óbudai Árpád Gimnázium játékosa. Vízilabdázóként majd a Gamma játékosa lett 1941-ben. Az első osztályban 1944-ben jutott játéklehetőséghez, kezdetben kapusként. 1945-től a Csepeli MTK, 1947-től az Újpest, 1960-tól 1966-ig a Ferencvárosi TC pólósa. 1947-ben a párizsi főiskolai világbajnokságon győztes, ahol a 36 magyar gólból 28-at ő szerzett;[3] 1948-ban a londoni olimpián pedig ezüstérmes.
1951-ben, Berlinben a főiskolai világbajnokságot nyert csapat tagja. 1952-ben Helsinkiben az olimpiai bajnok csapat tagja volt. 1954-ben a torinói Európa-bajnokságon az első helyezett csapat tagja. 1956-ban Melbourne-ben az olimpiai bajnokságot nyert csapat tagja volt. 1956-ban Melbourne-ben a magyar küldöttség Forradalmi Bizottságának elnöke volt. A forradalom után az Amerikai Egyesült Államokban élt, majd Európában trénerkedett. 1958-ban hazatért, de az amnesztia ellenére két év eltiltást kapott. Ebben az időszakban segédmunkásként dolgozott. Ezután a Ferencvárosi Torna Club játékosaként 1960-ban a római olimpián bronzérmes, 1962-ben a lipcsei Európa-bajnokságon a győztes csapat tagja. 1964-ben Tokióban az olimpiai bajnok csapat tagja volt. 1964-ig 108-szoros válogatott.
Sportvezetőként
szerkesztés1963-tól a Központi Sportiskola (KSI), 1966-tól a Ferencvárosi Torna Club edzője volt. 1966-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán művészettörténész, a Testnevelési Főiskolán szakedzői diplomát szerzett. 1970-től Kolumbiában szövetségi kapitány. 1971-től a Vasas SC edzője. 1972-től a magyar válogatott másodedzője, 1973-tól 1980-ig szövetségi kapitánya. 1981-től a Budapesti Vasutas SC (BVSC-Zugló), 1985-től 1988-ig ismét a válogatott vezetőedzője volt. 1988 februárjában, a bajnokság közben távozott a BVSC-től és a Vasashoz szerződött, de szeptemberben lemondott az edzői posztról. 1988-ban Németországban, 1989-ben Bolognában egy alacsonyabb osztályú csapatnál volt szaktanácsadó. 1989 júliusában hazatért, és 1990-ig az Orvosegyetem SC (OSC) szaktanácsadója volt.
Irányítása alatt a válogatott 1973-ban világbajnok, 1974-ben Európa-bajnok, 1975-ben világbajnoki második helyezett, 1976-ban olimpiai bajnok, 1977-ben Európa-bajnok, 1978-ban világbajnoki második helyezett, 1980-ban olimpiai harmadik helyezett volt.
1992-től a Magyar Vízilabda-szövetség (MVLSZ) alelnöke, 1996-tól társelnöke volt. 1998-ban lemondott elnökségi tagságáról, majd később újra betöltötte ezt a posztot. 1994-től 2005-ig a Minden Idők Legjobb Magyar Sportolói Egyesület (Halhatatlanok Klubja) elnöke volt. 1996-tól a Ferencvárosi TC vízilabda-szakosztályának társelnöke majd 1998-tól szaktanácsadója is lett. 2004-ben a Magyar Vízilabda Szövetség örökös tiszteletbeli elnökének választották, valamint az Újpesti TE vízilabda-szakosztályának szaktanácsadójaként dolgozott. 2005-ben a Nemzet Sportolóinak képviseletében a Magyar Olimpiai Bizottság tagja lett. Ugyanettől az évtől a kecskeméti vízilabdaélet fellendítésében is részt vett.
Emlékét róla elnevezett egészség-megőrzést biztosító kültéri sportolási lehetőségeket biztosító óbudai park[4], valamint egy hódmezővásárhelyi sportuszoda őrzi.[5]
Eredményei
szerkesztés- Játékosként
- Olimpiai játékok
- Európa-bajnokság
- Főiskolás világbajnokság
- bajnok (1947, 1951)
- Magyar bajnokság
- Magyar kupa
Politikusként
szerkesztés1990 és 1994 között a Magyar Demokrata Fórum (MDF) listán bejutott országgyűlési képviselője volt. Az országgyűlési választásokon 1994-ben az MDF listáján 39., 1998-ban 20. volt, de nem szerzett mandátumot. 2003-ban a Fidesz kulturális tagozata sportszekciójának elnökévé választották. 1999-ben az 56-os Magyarok Világtanácsának elnökségi tagja lett.
Magánélete
szerkesztésApai nagyszülei Streisinger Simon (1863–1912)[6] gépész és Klein Hilda.[7] Szülei Gyarmati (Streisinger) Béla (1898 k.–1952)[8] adventista lelkész, lapszerkesztő és Gál (Gaál) Kornélia (1901–1998) iparművész, női szabó, akik 1922 novemberében Miskolcon kötöttek házasságot.[9]
Gimnáziumi tanulmányait az Óbudai Árpád Gimnáziumban végezte.[10] Később az ELTE bölcsészkarán művészettörténész, majd a Testnevelési Főiskolán vízilabda szakedzői diplomát szerzett.[11]
Első felesége Székely Éva olimpiai bajnok (1952, Helsinki) úszónő. Lányuk, Gyarmati Andrea a magyar úszósport egyik meghatározó egyénisége lett. 1964-ben Gyarmati Dezső feleségül vette Bara Margit színésznőt, akitől 4 évvel később lánya született, Terézia Eszter. Unokái Hesz Máté vízilabdázó valamint Szilágyi Liliána és Szilágyi Gerda válogatott úszók.
2013. augusztus 18-án hunyt el Budapesten, daganat következtében.[12] Szeptember 4-én helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. A szertartáson több százan vettek részt, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is.[13][14]
Könyvei
szerkesztésSzerzőként
szerkesztés- Aranykor – A magyar vízilabdázás története (Herodotosz, 2002, ISBN 9630068281)
- Csurka Gergely–Gyarmati Dezső: 1956 – ahol mi győztünk. 1956. december 6. Magyarország – Szovjetunió 4:0. A "melbourne-i vérfürdő" igaz története; Aréna 2000, Bp., 2006 ISBN 9799637046932
Róla
szerkesztés- Lepies György: Gyarmati Dezső kapitányságának története; Népszava, Bp., 1985, ISBN 9633221560
- Peterdi Pál: Gyarmati sors – avagy egy bal kéz története (Históriás, 1996, ISBN 9637908714)
- Jocha Károly: Ötkarikás beszélgetések – Athén előtt (Geo-Sport, 2003, ISBN 9632127684)
- Peterdi Pál: Gyarmati sors avagy Egy bal kéz története; 4. bőv. kiad.; Antológia, Lakitelek, 2007
- Szilágyi Sándor, Papp Lajos: Elárvult szabadság – A diktatúrát követő két évtized, hatvan magyar kiválóság szemével (Kecskeméti Lapok, 2008, ISBN 9789637813900)
- Alexander Brody: Barátaim könyve (Kalligram, 2010, ISBN 9788081013331)
- Szigorúan bizalmas? Gyarmati Dezső titkosszolgálati anyagaiból; szerk. Kozma Huba; Antológia, Lakitelek, 2013
- Gyarmati Dezső 1997-ben készült portréfilm Sipos István rendezésében
Díjai, elismerései
szerkesztés- A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)[15]
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955)[16]
- A Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója (1962)[17]
- Mesteredző (1973)
- Az úszósport hírességeinek csarnoka (1976)
- NOB Olimpiai Érdemrend ezüst fokozata (1993)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
- Az aranydiplomája (1997)
- Az évszázad magyar vízilabda szövetségi kapitánya (2000)
- Magyar Örökség díj (2002)
- Bay Béla-díj (2002)
- MOB érdemérem (2002)
- A Nemzet Sportolója (2004)
- MOB-médiadíj (2007)
- Magyar fair play díj (életmű) (2008)
- Budapest díszpolgára (2008)
- Prima díj (2008)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2010)[18]
- II. kerület díszpolgára (2011)
- Pesti Srác díj (2012)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Origo: Meghalt Gyarmati Dezső, 2013. augusztus 18. [2013. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 18.)
- ↑ Magyar Olimpiai Lexikon 1896-2012. Ötkarikás érmeseink (Budapest, 2012) | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 14.)
- ↑ Lepies, György. 1. Kezdetek, Gyarmati Dezső kapitányságának története.... Budapest: Népszava, 12. o. (1985). ISBN 9633221560
- ↑ óbuda.hu: Iskolakörzeti változások. [2021. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
- ↑ Kft, Hód-Fürdő: Főoldal - Török Sándor Strandfürdő és Gyarmati Dezső Sportuszoda hivatalos weboldala. Főoldal - Török Sándor Strandfürdő és Gyarmati Dezső Sportuszoda hivatalos weboldala. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
- ↑ Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 1446/1912.
- ↑ Streisinger Simon és Klein Hilda házasságkötése Balassagyarmat, 1896. október 29., 56/1896.
- ↑ Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1013/1952. folyószám.
- ↑ Erdélyi László: Megtalálni helyemet Isten nagy világrendjében. Életrajz Gyarmati Béláné Gál Kornéliáról Boldog Élet Alapítvány, Budapest, 2004. 9., 20., 48., 55., 69. old.
- ↑ Melinda, Zsohár: Százéves az Árpád Gimnázium (magyar nyelven). Százéves az Árpád Gimnázium, 2002. április 22. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
- ↑ György, Szidor: 90 éve született Gyarmati Dezső (magyar nyelven). M4 Sport, 2017. október 23. (Hozzáférés: 2022. november 17.)
- ↑ Gyarmati Andrea: Gyarmati Andrea: Azt mondtad, élni nagyon jó. 24.hu. 24.hu, 2016. október 23. (Hozzáférés: 2022. január 4.)
- ↑ MTI: Eltemették Gyarmati Dezsőt. Origo, 2013. szeptember 4. [2013. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.)
- ↑ MTI: Gyász: örök nyugalomra helyezték Gyarmati Dezsőt. Nemzeti Sport Online, 2013. szeptember 4. (Hozzáférés: 2013. szeptember 5.)
- ↑ Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. április 27.) 1–2. o.
- ↑ Kik lettek újabban érdemes sportolók? Népsport, (1955. március 25.)
- ↑ Kitüntetések. Népsport, XVIII. évf. 197. sz. (1962. október 7.) 1. o.
- ↑ hirszerzo.hu: Demjén Rózsitól a Mol-vezérig - ők kaptak kitüntetést Schmitt-től, 2010. október 22. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 23.)
Források
szerkesztés- Gyarmati Dezső profilja a Magyar Olimpiai Bizottság oldalán
- Gyarmati Dezső profilja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság oldalán (angolul)
- Gyarmati Dezső profilja az Olympedia oldalán (angolul)
- ujpestlexikon.hu: Újpest lexikon. [2008. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 23.)
- Ki kicsoda a magyar sportéletben?: I. kötet (A–H). Szekszárd: Babits. 1994. 414. o. ISBN 963-495-008-6
- Profilja az Olimpiai adatbázisban (angolul)
További információk
szerkesztésKapcsolódó szócikkek
szerkesztésA magyar vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya | ||
Előző kapitány: Rajki Béla |
Gyarmati Dezső |
Következő kapitány: Mayer Mihály |
Előző kapitány: Rusorán Péter |
Következő kapitány: Kásás Zoltán |