Gyergyói-medence
A Gyergyói-medence (románul: Depresiunea Giurgeului) Romániában, Erdélyben, Hargita megyében, a Görgényi-havasok és a Gyergyói-havasok között, a Maros felső folyásánál fekszik. A Marosfői-hágó (891 m) köti össze a Csíki-medencével, a Pongrác-tető (1256 m) a Békás-patak völgyével, a Ditrói-hágó (1225) a Kis-Beszterce völgyével, a Borszéki-hágó (1102 m) a Borszéki-medencével, a Bucsin-tető (1273 m) a Kis-Küküllő völgyével és a Libán-tető (1000 m) a Nagy-Küküllő völgyével.
| Gyergyói-medence | |
 | |
| A Gyergyói-medence Ditrónál és Gyergyóremeténél | |
| Ország |  Románia |
| Elhelyezkedése | |
 Gyergyói-medence
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 45′, k. h. 25° 28′Koordináták: é. sz. 46° 45′, k. h. 25° 28′ | |
Népessége szerkesztés
A Gyergyói-medencét már a 13. század óta székelyek lakják. Települések a Gyergyói-medencében: Gyergyószentmiklós (21 245 lakos 1999-ben), Gyergyóditró, Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Gyergyóalfalu, Borzont, Gyergyócsomafalva, Gyergyóújfalu, Vasláb, Kilyénfalva, Tekerőpatak, Marosfő.
Éghajlata szerkesztés
A Gyergyói-medence az egyik leghidegebb hely Erdélyben, a januári átlaghőmérséklet -9 °C-re is lesüllyed. Szinte állandóak a hőinverziók, gyakori a köd, a korai jégképződés és késői tavaszodás. A hideg éghajlatra utal, hogy a fenyvesek a hegyekről egészen a medence aljáig leereszkednek. Az éghajlatra döntő befolyást gyakorol a zárt jelleg és a tengerszint feletti magasság.
Vízrajza szerkesztés
A medence vizei a Maros vízgyűjtő területéhez tartoznak. A Maros Marosfő határában ered, a Fekete-rez hegy oldalából. A medencében a Maros erősen meanderező árteret alakított ki, ami az alsó-szakasz jellegnek felel meg. A medencét észak-dél irányban szeli át, közben számos bővízű patakot fogad magába.
.svg){kind=small}