Wikipédia

Gyoma (település)

Gyomaendrőd városrésze

Gyoma ma Gyomaendrőd városrésze Békés vármegye Gyomaendrődi járásában, 1982 előtt önálló nagyközség volt.

Gyoma
Közigazgatás
TelepülésGyomaendrőd
Városhoz csatolás1982
Korábbi rangjanagyközség
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Gyoma (Békés vármegye)
Gyoma
Gyoma
Pozíció Békés vármegye térképén
é. sz. 46° 56′ 01″, k. h. 20° 49′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 01″, k. h. 20° 49′ 39″
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyoma témájú médiaállományokat.

Elhelyezkedése szerkesztés

A Hármas-Körös bal partján elhelyezkedő településen áthalad a 46-os főút. Gyoma vasútállomás a Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal és a Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonal csatlakozó vasútállomása.

Története szerkesztés

A Kner családról ismert települést először 1332-ben említik meg, ekkor Gama a neve. 1444-ben már Gyomának hívják. Az iktári Bethlenek tulajdonába került falu a török hódoltság alatt sokat szenvedett, időnként teljesen lakatlanná is vált. A szatmári béke után kezdtek visszaszállingózni a lakosok a faluba, amely hivatalosan 1717-ben települt újra. Harruckern János György reformátusokat telepített a faluba. Csepcsányi Tamás földesúr 1830-ban vásártartási jogú mezővárossá nyilvánította Gyomát és németeket telepített be. A 19. században községi intézmények épültek: Wodiáner Albert földesúr jóvoltából templom, óvoda, iskola épült. A század második felében megerősödött a faluban az élelmiszeripar (malmok), könnyűipar (Kner nyomda), iparostanonc-iskola létesült. 1877-ben a mindössze két falut (Endrőd és Gyoma) magába foglaló Gyomai járás székhelye lett. A második világháború után újból föllendült a település, a mezőgazdaság megerősödött, nagyobb iparvállalatok fióktelepeket nyitottak, megalakult a Kner Imre Gimnázium.

Nevezetes gyomaiak szerkesztés

Források szerkesztés


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyoma_(település)&oldid=25883077”