Gyomaendrőd

magyarországi város Békés megyében

Gyomaendrőd város Békés megyében, a Gyomaendrődi járás székhelye.

Gyomaendrőd
Városháza és járási hivatal
Városháza és járási hivatal
Gyomaendrőd címere
Gyomaendrőd címere
Gyomaendrőd zászlaja
Gyomaendrőd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásGyomaendrődi
Jogállás város
Polgármester Toldi Balázs (független)[1]
Irányítószám 5500
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség12 784 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség43,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság136 m
Terület303,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyomaendrőd (Magyarország)
Gyomaendrőd
Gyomaendrőd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 56′ 11″, k. h. 20° 49′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 56′ 11″, k. h. 20° 49′ 24″
Gyomaendrőd (Békés megye)
Gyomaendrőd
Gyomaendrőd
Pozíció Békés megye térképén
Gyomaendrőd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyomaendrőd témájú médiaállományokat.
A gyomai református templom tornya

FekvéseSzerkesztés

A város Békés megye északi részén, a Békési-sík északi peremén, a Hármas-Körös bal partján, a Szolnok–Túri-sík és a Körös menti sík szomszédságában fekszik.[3]

A szomszédos települések: észak felől Túrkeve, északkelet felől Dévaványa, kelet felől Körösladány, délkelet felől Csárdaszállás és Mezőberény, dél felől Hunya, délnyugat felől Örménykút és Szarvas, északnyugat felől pedig Mezőtúr.

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton Békéscsaba vagy Szolnok felől a 46-os, Szarvas felől a 443-as főútról érhető el. Dévaványa irányából a 4231-es, Körösladány felől a 4232-es út vezet a városba; Kondorossal és Szentessel a 4642-es út köti össze. Déli határszélét érinti még a Mezőberény-Szarvas közti 4641-es út is.

Vonattal a MÁV 120-as számú (Budapest–)Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán, illetve a 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonalon érhető el. Gyoma vasútállomás a 120-as vonalon Nagylapos megállóhely és Csárdaszállás vasútállomás között, a 127-esen pedig Dévaványa vasútállomás - Kősziget után található.

2014. október 22-én átadták a 46-os főút és korszerűsített 120-as vasútvonal közúti aluljáróját.[4]

TörténeteSzerkesztés

A település 1982-ben jött létre Gyoma és Endrőd települések egyesülésével. A városi rangot 1989-ben kapta meg.

Helyi mondákSzerkesztés

Szájról szájra terjed, sokaknak ismerős a gyomaiak karórágó és az endrődiek vacer csúfneve. Eredetükről azonban kevesen tudnak. A két városrész lakosai, a gyomaiak és az endrődiek, mindig is nagy ellentétben álltak egymással. Határaik jóval egybeolvasztásuk előtt közvetlenül összeértek ami már önmagában ellenségeskedésre ad okot, nem csoda hát hogy csúfnevet adtak egymásnak.

A karórágók: Úgy mesélik hogy se a gyomaiak, se az endrődiek nem elégedtek meg a területeikkel és a faluhatárokat jelző karókat mindig ki-ki saját javára arrébb helyezte. Egyszer azonban az endrődiek kitalálták hogy a karókat bekenik trágyával. Így aztán mikor a gyomaiak arrébb tették a kezük nyoma rajtamaradt a karón, és úgy nézett ki mintha beleharaptak volna a karóba. Így lett a nevük karórágó.[forrás?]

A vacerok: Gyomaendrőd területét rendkívül erős gátak védik. Szükség is van rá mert a Hármas-Körös árvíz idején igencsak megárad. Régen azonban nem voltak jó gátak, így a víz gyakran komoly károkat okozott a házakban. Egyszer ezekben az időkben, mikor még osztrák fennhatóság alá tartozott az ország, az árvízkárok miatt az endrődiek segélyt kértek, és a következőt mondták "Kiöntött a Vacer" (Wasser - víz(német)) A gyomaiak ezért hívják őket ma is vacernak.[forrás?]

Helyi elbeszélések szerint az ellentétek olyan mérvűek voltak, hogy időszakonként, amikor a két település legényei átjártak udvarolni a másik helység lányaihoz, a helyi fiatal férfiak, érdekeik védelmében esetenként bicskázásig is elmentek. Szintén autentikus forrás szerint a gyomai emberekre aggatott "karórágó" gúnynév - mint másik magyarázat - onnan ered, hogy a két falu határába szomorúfűzfa-sort telepítetek elválasztás érdekében. Mivel minden megművelhető terület számított, ezért a gyomaiak, egyik este lenyesték az ő oldalukon lévő terebélyes fűzfaágakat, így egy keskeny, de hosszan elnyúló, ezáltal viszonylag nagy, megmunkálható területet szereztek. Ezt a leleményességet az endrődiek rossz szemmel nézték és a "karórágó" gúnynévvel igyekeztek kompenzálni. (saját gyomai nagyszülői forrás)

A "vacer" kifejezés a elődökre jellemző kiejtéskönnyítés, egyszerűsítés eredménye is lehet - mondja a szóbeszéd. Endrőd lakossága ugyanis jellemzően betelepült szerbek leszármazottjaiból állt, akiket "vad szerbek"-nek neveztek el. Az egyszerűsítés elve mentén a könnyebb és gyorsabb kiejtés miatt az egyben kimondott "vadszerb" kifejezés rövidült. A "dsz"-t könnyebb volt c-vel helyettesíteni, a rag miatt a szó végi "b"-t elhagyni, így keletkezett a "vacer" vagy "vacerek". (saját endrődi nagyszülői forrás)

GyomaSzerkesztés

Gyoma nevét 1332-ben említették először az oklevelek Gama néven.

1332-ben Gyoma papja a pápai tizedjegyzék szerint 5 garas pápai tizedet fizetett.

1338-ban Gyuma-nak írták nevét, ekkor Gyomai Bethlen fiainak az iktári Bethlen-ek őseinek birtoka volt. Egy ekkor kelt oklevélben Tamás erdélyi vajda utasította őket, hogy ne zavarják a szomszédos Ege helységbe települőket. (Ege ma puszta Gyomától délkeletre)

Gyoma már a XIV. század elején falu volt és plébániával bírt. 1421-ben Zsigmond király Neczpáli Györgynek és iktári Bethlen Miklósnak és Péternek adományozta a huszita háborúkban szerzett érdemeikért; a XV. században a Dóczyak lettek Gyoma urai. A XVI. században a vármegye legnépesebb falui közé tartozott. A XVII. században nagy határán még 3 helység volt: Ege, Pó és Nyárszeg, ezek azonban 1682-ben egészen elpusztultak s ma csak a hasonnevű pusztákban maradt fenn nevük. 1705-ben a rácok egészen elpusztították, lakói elszéledtek és csak 1719-ben szállingóztak vissza. 1830-ban mezőváros lett.[5]

Leírás a településről a 18. század végén:

"GYOMA: Magyar falu Békés Vármegyében, földes Ura B. Harukker, és G. Teleky Uraságok, lakosai leginkább reformátusok, fekszik Körös vize mellett, Endréddel által ellenben, Szarvashoz egy jó mértföldnyire, legelője száraz időben minden marháinak elég, szántó földgyei termékenyek, réttyei többnyire jók, szőleji számossak, valami kevés nádgya is van, vízi malma nintsen, és fája sints, piazozása meszsze, mind azon által határjának termékeny voltához képest, első Osztálybéli." 		
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

Gyoma 1891-ben nagyközség volt Békés vármegye gyomai járásában, az egyesült Körös mellett, 10867 magyar és 596 német lakossal, melyek közül 9038 református vallású volt. Gyoma a járási szolgabírói hivatal székhelye volt ekkor; járásbírósággal és adóhivatallal, takarékpénztárral, alsófokú ipariskolával, Wodianer-féle árvaházzal, könyvnyomdával, két tégla- és cserépgyárral, három gőzmalommal, vasúti állomással, posta- és távíróhivatallal és postatakarékpénztárral rendelkezett. Itt jelent meg a Gyakorlati Bibliamagyarázatok című lap (XIII. évf., szerk. Garzó Gyula). Lakói ekkoriban leginkább földművelők voltak, akik sok jó gabonát, gyümölcsöt termeltek és állattenyésztéssel foglalkoztak. Kereskedelme is élénk volt a XIX. század végén. Termékeny határa 22399 ha-ra rúgott.

EndrődSzerkesztés

A legrégibb községek közé tartozik, lakosai ezelőtt mind nemesi kiváltsággal bírtak. A XVIII. század elején a rácok feldúlták és csak 1718-ban kezdett újraépülni; később Detváról, Zsaluzsánból, Csabáról és Nógrád némely vidékéről számos tót települt be, akik azonban még a XVIII. században elmagyarosodtak.

Nemes családok:

Gácsi, Pohorelecz, Uhrin (Magyar), Timár

Leírás a településről a 18. század végén:

"ENDRŐD: Magyar falu Békés Vármegyében, földes Ura Báró Harucher Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Gyoma, és Ötsödhöz nem meszsze, ’s a’ Gyulai Uradalomhoz tartozik, szántó földgyei többnyire jók, réttyei hasonlóképen, legelője számos gulyabéli marháiknak alkalmatos, szántó földgyeinek némelly része ugyan az áradások alá vagyon vertetve, és néhol salétromos, fája, nádgya sem sok, malma tsekély, piatzozása pedig távol lévén, második Osztálybéli." 		
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

Endrőd 1891-ben csinos, tiszta nagyközség volt Békés vármegye gyomai járásában, 1807 házzal és 10898 magyar lakossal, 2 gőzmalommal, postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Endrődön történt 1935. március 20-án a 8 halálos áldozatot követelő endrődi sortűz.

2014. decemberében 1200 darab repeszbombát találtak fémkeresős civil személyek Gyomaendrőd határában a Torzsási-holtágnál, melyek SD-1 típusú robbanóanyagot tartalmaztak. A robbanószereket a Magyar Honvédség tűzszerészei elszállították a helyszínről.[6]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Dr. Frankó Károly (nem ismert)[7]
  • 1994–1998: Dr. Frankó Károly (MSZP-MDF-KDNP-BVT-GAZDK.-GYEIP)[8]
  • 1998–2002: Dr. Dávid Imre (független)[9]
  • 2002–2006: Dr. Dávid Imre (független)[10]
  • 2006–2010: Várfi András (Fidesz-KDNP-Gazdakörök)[11]
  • 2010–2014: Várfi András (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2014–2019: Toldi Balázs (Körösök Vidékéért Egyesület)[13]
  • 2019-től: Toldi Balázs (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,3%, református 10,8%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 35,2% (26,3% nem nyilatkozott).[15]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Természetvédelmi területek: Torzsás-zug, Népliget
  • Kner Nyomdaipari Múzeum (az egykori Kner-házban)
  • Városi Múzeum helytörténeti gyűjteménnyel
  • Városi Képtár
  • Tájház (egykori Gazdaház)
  • Római katolikus templom az egykori Endrőd területén (copf stílusú)
  • Református templom az egykori Gyoma területén (copf stílusú)
  • Liget Fürdő (Termálfürdő az Erzsébet ligetben)
  • Gettó-emléktábla, az egykori Árvaház falán
  • Gyomai zsidó temető és holokauszt-emlékmű a vasút mellett (2003)
  • Endrődi zsidó temető, Dobó utca (rossz állapotban)

A város híres szülötteiSzerkesztés

 
A Körös Gyománál
Gyomaendrőd híres emberei
Balog Tamás

Gyoma 1975

író

Műve: Egy füzet magánélete (1993). Szakdolgozatát Ilia Mihály témavezetésével írta. Sajtó alá rendezte Kosztolányi Dezső Aranysárkányának ifjúság számára átdolgozott kiadását (2004), Schöpflin Aladár levelezését (2004) és Nemes Nagy Ágnes Az öt fenyő című regényét (2005). Jelenleg Kosztolányi teljes levelezését készíti a kritikai kiadás számára.

Részletesen
Bánfi Zsigmond

1857-1894

irodalomtörténész, fordító

Szarvason járt gimnáziumba, Pesten és Párizsban bölcsészhallgató volt, tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Lefordította Lessing - Lakon (1877) és Lindau – Moliere c. munkáját

Részletesen
Benkőné Nagy Margit

Gyoma 1928

Művészettörténész

Fő műve: Reneszánsz és barokk Erdélyben (Bukarest, 1970)

Részletesen
Dávidházi Bekes Sámuel

1789-1862 református lelkipásztor Gyoma első történetírója

Részletesen
Debreceni Béláné Egri Katalin

Gyoma, 1932.

agrokémikus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa

1968-1980 a GATE adjunktusa, 1980-1983 a GATE, 1983-1990 a PATE docense, 1990-től egyetemi tanár, 1990-1997 agrokémiai tanszékvezető, 1992-1997 az Agrokémiai Intézet igazgatója. 1999. Széchenyi prof. ösztöndíjas, Szent-Györgyi Albert-díjas.

Részletesen
Dinya László

Endrőd, 1949

Agrárközgazdász

1983-1987 a GATE mezőtúri Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolán tanár. 1987-től a szegedi Élelmiszeripari Főiskola tanára. 1997-től a JATE egyetemi tanára. 1996-1998 a MKM felsőoktatási helyettes államtitkár. Kutatási területe: stratégiai menedzsment, közszolgáltatási menedzsment, vezetéstudomány.

Részletesen
Endrődi Szabó Ernő

1948-1977

költő

1966 és 1988 között kétkezi munkás, népművelő, tanár, könyvtáros, újságíró volt. A Stádium szerkesztője 1988-tól 1989-ig. Lelet c. kötete jelent meg.

Részletesen
Endrődi Szabó Zoltán

1939-festő

Így vall hovatartozásáról: “Bár Gyulán születtem 1939-ben, s jelenleg Békéscsabán élek, szülőhelyemnek Endrődöt tartom. Édesapám előbb Polyákhalmon, majd Öregszőlöben, később Endrődön tanított. Itt voltam gyerek, itt jártam általános iskolába, itt csodálkoztam először a világra, itt eszméltem, innen indultam.”A gimnáziumot Szeghalmon, a tanítóképzőt Szarvason végezte. Szegeden előbb rajz-ének szakos tanári oklevelet, majd pedagógiai szakon egyetemi diplomát szerzett. Az ELTE BTK-on doktorált logikából, majd Ph.D fokozatot is megszerezte. Több mint negyven éve a pedagógusképzésben dolgozik Jelenleg a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Tanszékének tanszékvezetője.

Részletesen
Fenákel Judit

1936-író, újságíró

Gyermekkorát Endrődön töltötte, ezért nagy kötődést érez a településhez.A Nők Lapja főmunkatársa, majd a Családi Lapnál olvasószerkesztő. Fő műfaja a novella. Figyelmét elsősorban a kisemberek hétköznapjai, a kisvárosi lét világa kötötte le.

Részletesen
Gellai Imre

Endrőd, 1932

Közgazdász

1965-1970 az É-Budai Vendéglátó Vállalat termelési osztályvezetője, 1970-1976 igazgatója. 1976-1983 a BKM vezetője, 1983-1989 a Danubius vezérigazgatója. 1989-1990 kereskedelmi miniszterhelyettes, 1991 az első Magyar Játékkaszinó KFT vezérigazgatója. A Gazdasági Minisztérium turisztikai államtitkárságának szaktanácsadója. 1996 az Országos Idegenforgalmi Bizottság tagja.

Részletesen
Gergely Ágnes

1933-

Költő

Általános és középiskolai tanár, a Magyar Rádió munkatársa, majd az Élt és Irodalom szerkesztője 1971 és 1974 között. József Attila-díjas (1977, 1987), Déry Tibor-díjas (1985), 1988-ban elnyerte az Év Könyve jutalmat. Modern költők fordításaival is foglalkozik.

Részletesen
Gyomai (Weinberger) Imre

Gyoma, 1894 – Párizs 1962

író, újságíró

A franciaországi követség sajtóattaséja volt. Főbb művei: Haláltábor, Az új kenyér 1928.

Részletesen
Gyomai Zsigmond

Gyoma, 1861. Budapest, 1923

jogi író

1890-ben a Békés Megyei Közlöny főmunkatársa. A Grill-féle Döntvénytár szerkesztője.

Részletesen
Haiman György

1914-1996

nyomdász, tipográfus, egyetemi tanár az irodalomtudomány kandidátusa

Kner Izidor elsőszülött unokája, tovább folytatja a Kner család magas színvonalú nyomdaművészetét. 1946-1967 között a Kner Nyomda vezetője, alkalmazott grafikus és könyvtervező. Az Iparművészeti Főiskola tanáraként nyomdaművészeti kutatásokat folytat. Feldolgozza a Kner és a Nagyszombati Nyomda történetét, valamint Tótfalusi Kis Miklós munkásságát. 1995-ben a Szép magyar könyv verseny életműdíjasa.

Részletesen
Határ GyőzőSzületett: Gyoma, 1914-2009

író, költő, filozófus 1956 végén Nyugatra menekült, Londonban telepedett le. 1957 és 1976 között a BBC magyar osztályának belső munkatársa volt. Versei, prózai írásai és műbírálatai főleg az Új Látóhatárban, az Irodalmi Újságban, a Szivárványban, a Nemzetőrben és a Magyar Műhelyben jelentek meg. 1991-ben Kossuth-díjat, 1994-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztjét kapta.[1]

Részletes [2] en
[3] Honti Antal

1921-20 [4] 08 [5] grafikusművész

Saját lakásához épített galériája az 1980-as évektől a kortárs művészet bemutatását szolgálta. Sok érdekes ember, költő, író is bemutatkozott, sőt kamarazenéléssel tette hangulatossá a találkozásokat. Képein megörökítette a hatvanas évek jellegzetes gyomai hangulatát, épületeit, amiket már csak grafikái őriznek.

Részletesen
Hunya István

1894-1987

író

Mezőgazdasági munkás volt. Az I. világháborús hadifogság után a földmunkásmozgalom egyik vezetője. Több évi Börtön után a Szovjetunióba emigrált. Az Új Hang és a Dózsa Népe szerkesztője volt. Hét évig könyvtáros, majd a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

Részletesen
Iványi Miklós

Endrőd, 1940

Mérnök

1982-1988 a BME rektorh. 1986-1999 hidak és szerkezetek tanszék egyetemi tanára. 1999 Széchenyi prof. ösztöndíjas. 1994-1997 a MTA közgyűlés képviselője. Elmélet és Alkalmazott Mechanikai Bizottság tagja. A műszaki tudományok kandidátusa (1973), műszaki tud. doktora (1983). 80 tudományos közleménye jelent meg.

Részletesen
Izsó Lajos

Gyoma, 1947

Pszichológus

Fő műve: Developing Evaluation Methodologies for Human-Computer Interaction (2001)

Részletesen
Kállai Ferenc

Született: Gyoma, 1925-2010

Színművész

1948-tól a Nemzeti Színház tagja, tanított a Színművészeti Akadémián. Országgyűlési képviselő 1985-től négy éven át. Filmszínészként is jelentős (pl. Bacsó Péter Tanú c. filmjében Pelikán gátőr megformálásával egy korszak jelképévé vált.) Jászai Mari-díjas (1956), Kossuth-díjas (1973), érdemes és kiváló művész.

Részletesen
Kálmán Farkas

1838-1906 zenetörténész

Református lelkész, legtöbb régi református énekeskönyvünket ő ismertette először, zeneszerzéssel is foglalkozott. (Kuruc világ, dalok)

Részletesen
Kató József

Gyoma, 1879- Gyoma, 1926

Költő, műfordító, szerkesztő.Négy évig szerkesztette a Békés Megyei közlönyt. Versei és műfordításai ismertek.

Versek 1902, Költemények 1906, Életbarázdák 1918.

Lefordította Slovacki – Mazeppa c. verses tragédiáját.

Részletesen
Keserű Jánosné Bérci Etelka

Gyoma, 1925

Közgazdász

1967-1971 belkereskedelmi miniszterhelyettes, 1971-1980 könnyűipari miniszter, 1981-1986 az MKK társelnöke.

Részletesen
Kiss Lajos

Gyoma, 1888 – Szovjetunió 1943 ?

Szolnokon könyvkötő mesterséget tanult, majd Aradon, Budapesten, Egerben, Komáromban, Tatán és a székesfehérvári Számmer- nyomdában dolgozott. 1882-ben alapította gyomai műhelyét, melyben kezdetben egyetlen kézisajtó volt csak. Először a kor ízlését tükröző báli meghívók tették ismertté (Röpke Lapok címen jelent meg e meghívókat tartalmazó mintakönyv). A nyomda az ő vezetése idején emellett a közigazgatási nyomtatványok terén is kitűnt (1898-tól kiadta a Közigazgatási Mintatárat). Az 1914-i lipcsei kiállításon aranyérmet nyert. A művész könyvtervezés és könyvnyomás úttörője Mo.-on. 1932-ben céhmesteri címet és oklevelet kapott. Szakcikkei a Graphicában, majd a Graphicai Szemlében, valamint a Vidéki Nyomdászok Országos Szövetségének hivatalos lapjában jelentek meg; ismertek voltak önéletrajzi írásai is. Anekdota- és aforizmagyűjteményt is állított össze.

Részletesen
Kner Imre

1890-1945 nyomdász

A nyomdaalapító Kner Izidor első szülött gyermeke lipcsei tanulmányai után 17 évesen lett a nyomda műszaki vezetője. A kor tipográfiai gyakorlatával szakítva megalkotta a barokk tipográfiát. Grafikus munkatársa Kozma Lajos volt, aki megalkotta-megrajzolta a könyvdíszeket, iniciálékat és körzeteket. E díszek felhasználásával készültek a barokk tipográfiájú könyvek, melyekkel az országhatáron túl is ismerté tették a Kner nevet. Később, a Bodoni betű alkalmazásával a klasszicista tipográfia felé fordultak, s a harmincas évek könyvkiadására e stílus volt a jellemző.

Részletesen
Kner Izidor

1860-1935 nyomdász

1882-ben alapította nyomdáját. Igényes, színvonalas munkáival hamarosan kitűnt a többi nyomda közül. A közgazdasági nyomtatványok készítése és forgalmazása jelentette számára a gazdasági alapot, ez tette lehetővé a könyvkiadást és a művészi báli meghívók forgalmazását.

Részletesen
Koloh Elek

Gyoma, 1955

író, újságíró

1979-től a Petőfi Népe munkatársa. 1990-től a Kecskeméti Lapok főszerkesztője.

Részletesen
Kozma László

Született: Gyoma 1933

Fizikus

1984 és 1989 között a Janus Pannonius Tudományegyetem dékánja, majd a fizika tanszék vezetője. A Pécsi Akadémiai Bizottság matematikai, számítási és fizikai tudományos szakbizottság elnöke. Az MTA Fizikai Bizottság tagja, a fizikai tudományok doktora. Kutatási területe: impulzus gázlézerek – behatóan vizsgálta a lézerek orvosi alkalmazásánál lejátszódó folyamatokat. Több mint 200 publikáció szerzője. Schmidt Rezső-díjas (1971)

Részletesen
Kunkovács László

Endrőd, 1942

Etnofotográfus

A néprajzi gyűjtés vizuál-antropológiai módszerét fejlesztette magas szintre és elismert nemzetközi hírű kutatóvá vált. A fotótechnikával való gyűjtést Magyarországtól Belső-Ázsiáig folytatja. Etnofotó tárlatai 120 helyen fordultak meg idehaza és további 10 országban. Tagja: a Magyar Újságírók Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Szövetségének és a Magyar Földrajzi Társaságnak.Elismerések: Magyar Művészetért díj (1989), Balogh Rudolf díj (1996), a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje (2000)

Részletesen
Latorcai János1944-gépészmérnök
Szülei endrődiek, gyermekkorát Endrődön töltötte. 1976 a Munkaügyi Minisztérium osztályvezető helyettese. 1976-1988-ig a BME Gépészmérnöki Karán adjunktus. 1990-91-ig a FÉG vezérigazgatója. 1991-1992-ig ipari- és kereskedelmi miniszter. 1994 és 1998-ban budapesti főpolgármester jelölt. Eötvös Loránd-díjas, 13 könyv, jegyzet szerzője-társszerzője. Gyomaendrőd Város díszpolgára 2000.
Részletesen
Mágori (Varga) Erzsébet

Gyoma, 1911

író, kritikus, műfordító

A Filmvilág, az Élet és Irodalom munkatársa volt, részt vett a rádiókabarék szerkesztésében.

Részletesen
Mányi Gyuláné Prigl Olga

1876-1957

óvónő

1893. november 1-től községi óvónő Gyomán. Írói munkássága: Apró novellák (1897), Szeniczei famillia és egyéb történetek (1910.) Mindkettőt a Kner Nyomdában készítették. Írásai még számos folyóiratban jelent meg.

Részletesen
Márton Klára

Született: Gyoma, 1936

Író

Szabolcs megyében, majd Budapesten tanított. Ifjúsági regényeket írt. (pl.: Elment a vonat, A kerítésen túl, Tessék engem elrabolni)

Részletesen
Pál Lénárd

Született: Gyoma, 1925., elhunyt 2019.

Fizikus

A MTA tagja, egyetemi tanár. 1962-ben Kossuth-díjat, 1975-ben Akadémiai Aranyérmet kapott. A szilárd testek mágneses sajátosságainak a kutatásában és a reaktorok elméletében ért el jelentős eredményeket.

Részletesen
Papp Zsigmond

1888-1961

gazdálkodó, feltaláló, őstehetség a szobrászat terén

A református temetőben jó néhány síron láthatjuk szobrait. A gyomai református templom orgonáját, az országzászló talpazata is keze munkáját őrzi.

Részletesen
Pásztor János

1881-1945

szobrász

Gyomán született, Hódmezővásárhelyen nevelkedett. Tizenöt évesen az Iparrajz Iskola szobrászati szakára kerül, ahol tehetségével fiatal kora ellenére tekintélyt vív ki idősebb társai előtt. A főiskola után állami ösztöndíjjal Párizsba utazik a híres Julian Akadémián tanul. Különösen nagy hatással volt az ifjú szobrászra Rodin művészete. Olaszországi utazásai során még inkább megerősödött benne a rodini elvek, mely szerint a test és a lélek egységet képez, s nemcsak az arcnak, de a testnek is tükröznie kell a lelkiállapotot. Ennek az elvnek az érvényesítésétől olyan hitelesek Pásztor parasztzsánerei.Köztéri szobrai közül a legismertebb a parlament előtt álló monumentális II. Rákóczi Ferenc lovas szobra. 1931-ben munkásságát Corvin-koszorúval jutalmazzák. Kisfaludi Stróbl mellet az egyik legismertebb, legkeresettebb szobrász.

Részletesen
Patkó Imre

1922-1983

újságíró

A Magyar Rádió külföldi adások szerkesztőségének főosztályvezetője 1956-tól, az MTI főosztályvezető-helyettese, a Népszabadság londoni tudósítója, majd a Nemzetközi Szemle főszerkesztője 1976-tól. Öt évig a párizsi magyar nagykövetségen dolgozott.

Részletesen
Rácz Béla

1946-

fizikus

A JATE optikai és kvantummechanikai tanszékén tudományos főmunkatárs, 1994-túl egyetemi tanár, rektor-helyettes. 1998-tól a Szegedi Felsőoktatási Szövetség Elnöke. 1998 Széchenyi prof. ösztöndíjas. 1994-2000 az MTA közgyűlés képviselője. A fizika tudomány kandidátusa, Schmidt Rezső díjas, MTA Fizika díjas. 89 tudományos közlemény szerzője és négy szabadalom társszerzője.

Részletesen
Rózsahegyi Kálmán

Született: Endrőd, 1873. Október 6.-án, meghalt: 1961-ben

Színművész

A Nemzeti Színház örökös tagja. Színi-iskola alapítója, kiváló művész. Endrőd díszpolgára.

Részletesen
Sóczó Elek

1942-

bognármester

1982-ben kezdett el régi motorkerékpárokat gyűjteni hobbiból, szórakozásból. Később amikor felismerte, hogy ezek a “motormatuzsálemek” pótolhatatlan technikatörténeti értéket képviselnek, fiával együtt elhatározták, megmentik ezeket az utókor számára. Ez a “soha meg nem térülő vállalkozás” rengeteg munkával és anyagi áldozattal járt, hiszen saját költségen, korabeli dokumentumok és szakkönyvek segítségével állítják helyre a gépeket. A Magyarországon, sőt Európában is egyedülálló kiállítás anyagát 165 motorkerékpár, 87 motormárka, 10 oldalkocsi, 25 stabil motor, és egy német katonai társzekér alkotja, melynek nagy része már restaurálva van. A legrégebbi motorkerékpár 1922-ből való, a legfiatalabb 1989-ben készült. Van itt 1941-ben gyártott sivatagi BNW, a 30-as évekből való Harley Davidson, belga Sarolea, NSU és Norton motor.

Részletesen
Szabó Ferenc

1926-?

Villamosmérnök

Az Országos Atomenergia Bizottság titkára, 1972 és 1978 között az Atomenergiai Kutatóintézet igazgatója, majd a Központi Fizikai Kutatóintézet főigazgatója. Egyetemi tanár, a fizika tudományok doktora, a MTA levelező tagja. Akadémiai Díjjal (1974) és Állami Díjjal (1978, 1986) tüntették ki.

Részletesen
Szilágyi Ferenc

Született: Gyoma, 1928

nyelvész, irodalomtörténész, író

A Nyelvtudományi Intézet, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa volt, 1993-tól a Károli Gáspár Református Egyetem dékánja, Körösi Csoma Sándor- és Csokonai kutató. Több mint harminc nyelv- és irodalomtörténeti munkája jelent meg: Így élt Körösi Csoma Sándor (1977), Sokféle neveknek magyarázata (1987), Világ csodája – versek 1956-ról (1994), Az ész világa mellett – tanulmányok (1998) stb.

Részletesen
Szilágyi István

Gyoma, 1937. december 7.

Színművész

A Színművészeti akadémia elvégzése után – többek között – az Irodalmi Színpad, a Vidám Színpad, a Vígszínház és a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt. A hatvanas évek óta tévéjátékok, filmek állandóan foglalkoztatott epizódszereplője.

Részletesen
Sztanyik B László

1926-sugárbiológus

1957-1966-ig az Országos Sugárbiológia és Sugár-egészségügyi Kutatóintézet munkatársa, majd igazgatója és főigazgató főorvosa. 1982-től az Orvosok az Atomháború Elhárításáért Nemzetközi Mozgalom magyar tagozatának alelnöke. A MTA Környezet és Egészség Bizottságának tagja. 1980-0984 címzetes egyetemi tanár, az orvostudomány kandidátusa. Purkine Emlékérem, Hevesy György Emlékérem tulajdonosa. Gyomaendrőd Város díszpolgára 1989.

Részletesen
Tímár Máté

1922-1999

író, költő

Elemi és polgári iskolai tanulmányai után a szeghalmi Péter András Gimnáziumban érettségizett. Az ott töltött évek emlékeit eleveníti fel “…és a Berettyó folyik tovább” c. könyvében. A második világháború félbeszakítja egyetemi tanulmányait, orosz fogságba kerül, mely az egészségét megviseli. A fogságból hazatérve szókimondó írásai miatt egyetemi tanulmányait nem folytathatja. Az ötvenhatos forradalom idején szoros kapcsolatot tart Békés megye forradalmi vezetővel. A forradalom letörése után letartóztatják.1960 után az irodalomnak él. Műveiben a szülőföld Endrőd közismert alakjai, eseményei kelnek életre. Csodálatos, ízes nyelvére felfigyel Lőrincze Lajos professzor, nagy elismeréssel nyilatkozik Tímár Mátéról. “Tímár Máté irodalmi szintre emelte Endrőd nyelvjárását, szókincsét, országnak-világnak megmutatta annak szépségét.”Sikeres irodalmi munkássága elismeréseként József Attila- és SZOT-díjat kapott, s a Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjét. Gyomaendrőd díszpolgára.

Részletesen
Túri–Kovács Béla

Endrőd, 1935

Ügyvéd

1963-tól Szentendrén ügyvéd, 1998-2000-ig a Környezetvédelmi Bizottság alelnöke. 2000-től környezetvédelmi miniszter, 1998-2000 az Alkotmány és Igazságügyi Bizottság tagja, általános frakcióvezető helyettes.

Részletesen
Varga Lajos

1933-2006

1933-ban a Békés megyei Gyomán született és ott kezdte sportpályafutását. Később ő is a híres Kiskunfélegyházi Testnevelési Gimnáziumban tanult, ahol Tulit Péter tanítványa volt. 1957-ben Pécsről került az Újpesti Dózsa Sport Clubba és 1965-ig számos kiemelkedő hazai és nemzetközi eredményt ért el. 1959-ben a magyar tornász válogatott keret tagjaként részt vett élete első Európa Bajnokságán, majd egy évvel később olimpiai induló lett.1960 Rómában csapatunk a 12. 1964 Tokióban a 9.helyezést szerezte meg. Varga Lajos mindkét olimpián meghatározó szerepet vállalt.

1959-től 1964-ig egyik legeredményesebb tagja volt a magyar tornász válogatott keretnek. Sportpályafutása során több mint tíz országos bajnoki címet nyert.

Részletesen
Varjú Vilmos

1934-1994

súlylökő

1969 és 1975 között az Újpesti Dózsa súlylökője. Tizenháromszoros magyar bajnok, háromszoros Európa-csúcstartó. 1962-ben és 1966-ban Európa-bajnok, 1964-ben olimpiai bronzérmes. Később nyomozó lett.

Részletesen
Vidovszky Béla

1883-1973

festőművész

Édesapja Munkácsy Mihály jó barátja volt Békéscsabán. Középiskolai tanulmányait a Rudolf Főgimnáziumban végezte. (Rajztanára Zvarinyi Lajos, aki a gimnázium első rajztanára volt.) Első olajképét iskolatársáról, Gyóni Gézáról festette 1902-ben. Ugyanebben az évben iratkozott be a budapesti Mintarajziskolába, ahol Révész Imre, Edvi Illés Aladár voltak mesterei. 1906-ban megszerezte a rajztanári oklevelet, de mint állami ösztöndíjas továbbképzős folytatta tanulmányait Ferenczy Károlynál. Előbb Münchenbe, majd 1908 decemberében Párizsba ment. 1911-ben, hazatérése után a Szolnoki Művésztelepen dolgozott. Itt és a környéken festett tájképei országszerte ismertté tették a nevét. 1913-ban elnyerte az Országos Képzőművészeti Tanács Wahrmann-díját Vacsora után című képével. 1914 tavaszán Herman Lipóttal és Kléh Jánossal Torinóban járt. 1920-ban a Szinyei Társaság alapító tagjai között szerepelt, 1924-ben Budapestre költözött. Műveit a barbizoniak és a nagybányaiak hagyományainak folytatása jellemzi, mindenekelőtt tájképeket és enteriőröket festett. Munkáiból 1933-ban a Fränkel Szalonban, 1938-ban a békéscsabai Auróra Körben és 1961-ben a Csók Galériában nyílt gyűjteményes kiállítás. A két világháború közti magyar képzőművészet ismert és kedvelt festője lett. Közel kétezer képet festett, ezekből húsz a Magyar Nemzeti Galériában, öt az Országházban található.

TestvérvárosaiSzerkesztés

SportSzerkesztés

  • Gyomaendrődi USE

A gyomaendrődi RUMBA TáncSport Egyesület táncklub őse 1972 tavaszán a gyomai Katona József Művelődési Ház egyik műkedvelő művészeti csoportjaként jött létre. A lelkes és vállalkozó szellemű fiatalokból álló klub a társastáncoknak egy külföldön már évek óta ismert és divatos, de itthon még nem igazán elterjedt formáját, a kifinomult versenystílus megismerését vállalta fel. Az elmúlt évtizedek alatt a klub működése Gyomaendrődön és környékén is népszerűvé tette a társastáncokat, hagyományt teremtett a társastáncok tanulásának, hangulatot adott a táncos estélyeknek és országos ismertséget szerzett a városnak is.

A művelődési ház fenntartásában töltött húsz év után az 1993-ban létrehozott Gyomaendrőd Társastánc Mozgalmáért Alapítvány keretében működött 2001 tavaszáig. A Magyar TáncSport Szakszövetség sportági szakszövetséggé alakulását követően a táncklub is önálló táncsport egyesületté vált. A nyolcvanas években felvett Rumba nevet megtartva Rumba Táncsport Egyesület néven működik.

A klub alapító tanára Zsoldos Ildikó volt, akit rövidesen Nyíri Lajos követett s tíz évig vezette eredményesen a klubot. 1982-től Megyeri László és Megyeriné Csapó Ildikó látja el a klub művészeti vezetői munkáját és klubmenedzseri feladatait.

A hetvenes évek a társastánc klub hőskora volt, azonban hamar meghozta a sikereket is. Az első országos bajnok Megyeri László és Csapó Ildikó lett. Ők képviselték Magyarországot a litvániai Kaunasban megrendezett nemzetközi táncversenyen.

A nyolcvanas évekre megváltozott a társastánc társadalmi fogadtatása és növekedett a népszerűsége is. Egyre több és fiatalabb gyermek iratkozott be a tánciskolákba. A tánciskola a nyolcvanas évek közepére már nem a felnőtté válás szimbóluma lett, hanem a gyermekek hasznos szabadidő eltöltésének egyik formája. Ebben az időben újabb bajnoki érmek születtek B osztályban Megyeri László, Csapó Ildikó, Nyíri Zoltán és Szendrei Éva jóvoltából.

Ennek az évtizednek az elején a klub tevékenységének a középpontjába - egy Nívó Díjat is eredményező - formációs táncok kerültek. Létrejött és az évtized végéig fennállt az NDK-beli TSC Blau-Silber Leuna-Merseburg e.V. táncklubbal egy szakmai cserekapcsolat is. A klub az elsők között csatlakozott az 1985-ben megalakult Magyar Táncsport Szövetséghez és aktívan vett részt annak versenyrendszerében. A számos klubközi versenyeredmény mellett Kis István és Rudner Anett országos bajnoki döntős helyezést ért el a következő évben. 1983-tól az utánpótlás nevelést Megyeriné Csapó Ildikó, majd 1986 őszétől a klub valamennyi csoportjának a szakmai vezetését Megyeri László vette át és hozzálátott egy módszerében és szemléletében új irányvonalú klub felépítéséhez, amelynek eredményei a kilencvenes évek közepére értek be.

Az 1990-es rendszerváltással együtt a klub életében is eljött a valódi önállóság és szabadság kora. Az önállóság azonban együtt járt azzal is, hogy maguknak kellett megoldaniuk az önfenntartással járó minden feladatot. A formációs táncok repertoáron tartása mellett a táncklub életében egyre nagyobb hangsúlyt kapott a verseny- és kűr tánc. Az évtized végére évente félszáz versenyen vettek részt a táncosok egyre jobb eredményeket érve el. Az évtized elején az országos bajnokságok döntősei között Kulik Béla és Vaszkó Csilla nevét olvashatjuk, akik a D junior osztályú Országos Bajnokság latin amerikai versenyének ötödik helyezettei lettek. Az évtized végén már három országos bajnoki döntőst is köszönthettek. 1999-ben Megyeri Csaba és Tímár Anita az ifjúsági C Osztályos Országos Bajnokságon negyedik, Tóth Imre és Rácz Rita az ifjúsági D és C Osztályos Országos Bajnokságon hatodik illetve ötödik helyezést ért el.

Az ezredfordulót követően nemcsak a világ változott meg, hanem a klub irányvonala valamint táncos ars poetica-ja és világszemlélete is. 2002-ben a harmincéves évfordulón a sportcsarnok forró hangulatú táncestélyén a kilencvenes évek vége sikercsapatának remek formációjával búcsúzott a régmúlt és jött el egy új korszak a klub életében. A figyelem középpontjába végleg a minőségi versenytánc került. Ebben az is közrejátszott, hogy a versenytánc sportággá vált és a táncklub is sportegyesületté alakult át. A klub vezetői és táncosai számára a világ kitágult és közelebb került. A kihívást már nemcsak a hazai bajnokságok, hanem a nemzetközi kihívások jelentették.

Az elmúlt fél évtizedben a Nemzetközi Táncsport Szövetség, az International DanceSpor Federation (IDSF) hivatalos nemzetközi versenyein hetvenhétszer jutottak döntőbe a gyomaendrődi Rumba TSE párosai és onnan elhoztak huszonhét arany, tizenhat ezüst és hat bronzérmet. A nemzetközi versenyek között olyan rangos, nagy múltú versenyek is megtalálhatók voltak, mint az angliai United Kingdom Championships vagy a németországi German Open Championships. Közülük is kiemelkedik azonban a fél évszázados múltú s ma már legendás táncverseny, a Blackpool Junior Dance Festival. 2008 tavaszán hazai tánctörténetet írva Deák András és Andor Barbara volt az első magyar pár, aki ennek a magas színvonalú világversenynek a döntőjébe jutottak.

A klub párosai sportági hivatalos világbajnokságokon is képviselték hazánkat. 2006-ban a barcelonai IDSF Junior Latin Világbajnokságon Molnár Ádám és Paróczai Rebeka, míg 2007-ben a finnországi IDSF Ifjúsági Latin Világbajnokságon Perei Péter és Sárközi Noémi. Az ezredforduló utáni évtized második felének nagyon kiváló eredményei elérésében nagy érdemei voltak a korszerű ismeretek megszerzésében és továbbadásában közreműködő új táncos generációnak, közöttük egy fiatal táncos-trénernek, Megyeri Csabának.

A 2000-es évek első évtizedének országos bajnoki dobogósai a Rumba TSE-ből.

2001

  • D ifjúsági standard - Megyeri Csaba és Varga Patrícia (aranyérem)

2002

  • C felnőtt standard - Megyeri Csaba és Varga Patrícia (ezüstérem)
  • D ifjúsági standard - Gombkötő Imre és Kozma Edina (bronzérem)
  • C ifjúsági standard - Gombkötő Imre - Kozma Edina (bronzérem)

2004

  • B felnőtt standard - Gombkötő Imre és Malina Andrea (aranyérem)
  • B ifjúsági latin - Kovács László és Kelemen Erika (ezüstérem)

2005

  • Gyermek latin - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)

2006

  • D gyermek standard - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)
  • D gyermek latin - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)
  • C gyermek latin - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)
  • B junior latin - Molnár Ádám és Paróczai Rebeka (aranyérem)
  • C gyermek latin - Kulik Andor és Paróczai Zsófia (ezüstérem)
  • A ifjúsági latin - Perei Péter és Sárközi Noémi (bronzérem)
  • C gyermek standard - Deák András és Andor Barbara (bronzérem)

2007

  • C gyermek latin - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)
  • C gyermek standard - Deák András és Andor Barbara (aranyérem)
  • B felnőtt latin - Mészáros András és Oláh Dorottya (ezüstérem)
  • B junior latin - Kulik Andor és Paróczai Zsófia (ezüstérem)
  • C junior tíztánc - Deák András és Andor Barbara (bronzérem)
  • C gyermek latin - Kéri Miklós és Sztankó Nanetta (bronzérem)
  • A felnőtt standard - Gombkötő Imre és Malina Andrea (bronzérem)

2008

  • B junior latin - Kulik Andor - Paróczai Zsófia (aranyérem)
  • C junior standard - Deák András - Andor Barbara (ezüstérem)
  • B felnőtt latin - Mészáros András - Oláh Dorottya (ezüstérem)
  • D gyermek latin - Szendrei Balázs - Suha Vanda (bronzérem)
  • C ifjúsági standard - Czeglédi Dávid - Andor Nikola (bronzérem)

2009

  • B junior latin - Deák András - Paróczai Zsófia (aranyérem)

2010

  • D gyermek nyolctánc - Szendrei Balázs - Czeglédi Renáta (aranyérem)

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Gyomaendrőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 14.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 282. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Ma 14 órától megindul a forgalom az új gyomaendrődi közúti aluljáróban. [2014. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 28.)
  5. V. ö. Haan Lajos, Békésvármegye hajdana (Pest, 1870).
  6. 1200 bombát találtak Gyomaendrődnél. Index. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  7. Gyomaendrőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Gyomaendrőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  9. Gyomaendrőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. Gyomaendrőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  11. Gyomaendrőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  12. Gyomaendrőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  13. Gyomaendrőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  14. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. Gyomaendrőd Helységnévtár
  16. Nagyenyed :: Gyomaendrőd.hu. (Hozzáférés: 2020. július 23.)
  17. Schöneck :: Gyomaendrőd.hu. (Hozzáférés: 2020. július 23.)
  18. Pilzno :: Gyomaendrőd.hu. (Hozzáférés: 2020. július 23.)
  19. Vrútky :: Gyomaendrőd.hu. (Hozzáférés: 2020. július 23.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés