Gyukár Tibor

Gyukár Tibor (Budapest, 1940. december 17.) magyar színművész. A színészetet a Rózsahegyi Kálmán Színészképző Iskolában tanulta, olyan osztálytársakkal, mint Hofi Géza, Mécs Károly, Koncz Gábor, Sztankay István, Sas József.

Gyukár Tibor
Született	1940. december 17. (83 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	színész
Iskolái	Rózsahegyi Kálmán Színészképző Stúdió (1957–1958)
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1958 –
Tevékenység	színész
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyukár Tibor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Az iskola elvégzése után játszott a Magyar Néphadsereg Színházában, a Déryné Színházban, a Győri Kisfaludy Színházban, a Karinthy Színházban és a Vidám Színpadon. Láthattuk számos színdarabban, filmben, tévéfilmben, valamint sok nagyszerű szinkronalakítás fűződik nevéhez. Színpadon főleg zenés, táncos, ill. humoros jellegű darabokban szerepelt, de láthattuk filmekben és tvj.-okban is. Szinkronszínészként Gyuki volt a Derrickben az egyik rendőrfelügyelő hangja, a Petrocelliben pedig a néger rendőr magyar hangja.

1978-ban találkozott feleségével, Évával, aki akkoriban a Vidám Színpad nézőtéri büféjét vezette. A színészek az előadás kezdete előtt nem mehettek ki a nézőtéri büfébe, Gyuki mégis kiment, mire Éva megkérdezte, hogy miért lógatja az orrát. Gyuki elmondta, hogy szomorú, mert el kell adnia szülei zuglói lakását. Éva válaszolt neki, hogy ő megveszi. Ez volt az első pillanat, amikor találkozott a tekintetünk. Gyuki hirtelen fölnézett, és látta, hogy egy új büfés áll előtte, akinek jó a kávéja... Öt év múlva összeházasodtak és beköltöztek abba a lakásba, amit el akart adni. Kabos Laci volt a tanújuk, akit mindketten nagyon szerettek, és aki az első pillanattól kezdve támogatta a házasságukat.

Gyukár Tibor és Kabos László

„	Tibor saját szavaival: 1972-ben, amikor a Vidám Színpadhoz kerültem, akkor ismerkedtünk meg. A kalóz kisasszony című darabban játszottunk először együtt. Urbán Erika, Kabos László, Kazal László, Kibédi Ervin és én, aki akkor fotóriportert játszottam. Aztán lementem Győrbe játszani, majd 1976. augusztus 1-től ismét tagja lettem a Vidám Színpadnak. Ekkoriban színészkedtem, szinkronizálni jártam, epizódszerepeket vállaltam. Kabos Lacival az első közös kabaréban összebarátkoztunk. 1984-ben több mint ötszázszor, telt ház előtt játszottam vele a Kabos-Show-ban. A Két Kabos című jelenet volt nekem a legemlékezetesebb. Kabos Lacinak öltözve bejöttem a színpadra, táncoltam, énekeltem, majd a végén bejön a valódi Kabos, levettem a maszkot, és Laci gratulált nekem. Óriási egyéniség volt, olyan emberekkel vette magát körül, akiket szeretett, akikkel tudott együtt komédiázni. Szerette a krimiket, a keresztrejtvényeket, a természetfilmeket, szeretett olvasni, volt egy uszkár kutyája. A haláláig jó barátságban voltunk. Éppen egy kazettát akartam neki visszavinni. Hívtam a feleségét, de nem vette föl senki a telefont. Visszamentem a tetőre dolgozni, amikor bemondta a rádió, hogy Kabos László meghalt. A 81 születésnapja előtt két nappal. A születésnapján temették el. Még aznap írtam hozzá egy verset. A címe: Cserepek – Elvesztettem egy tanút. A magam előtt feltolt cserepekkel próbálom elérni a tető legmagasabb pontját. Elhatároztam, hogy megtisztítom a szélkakasaimat az idő marta rozsdától. Döbbenten vettem tudomásul, hogy még mindig elérhetetlenek. Ha a tetőn mászkálsz, soha ne nézz vissza.« – szólt a gyermekkori intelem. A kis Kabos hirtelen halála és az eső újra a földre teremtett. Nem adom föl. Holnap újrakezdem. Milyen furcsa, hogy a mások halála mutatja meg a jövőt. Kukanapok! A házam elé kitolom a szemetet. 2004. október 28. Én nem temetem el kis Kabost… Ő, csak énutánam.	”

Paradicsombohóc

Harminc évig ő bújt meg ennek a harsány, kedves, szomorédes figurának a sokszor kinőtt ruhájában. Rajta és érte nevettünk kölyökként az ország különböző pontjain éppúgy, mint a Fővárosi Nagycirkusz porondján, ahol előadásaik során Rodolfóval, Széky Józseffel, Mikolay Lászlóval beutazta a fél világot. Ötvenedik születésnapjára megkapta a szakmától a Fehér Holló díjat, amire nagyon büszke a mai napig.

Önéletrajz

• 1958 Rózsahegyi Kálmán Színészképző Iskolája
• 1958 Magyar Néphadsereg Színház (ma Vígszínház)
• 1959 Állami Déryné Színház
• 1972 Vidám Színpad
• 1973 Győri Kisfaludy Színház
• 1976 Vidám Színpad

Szerepei

Főbb színpadi szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 65; ugyanitt három színházi felvételen is látható.

• Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (Csónakos)
• Dickens: Twist Olivér (Lógós)
• Vörösmarty: Csongor és Tünde (Duzzog)
• Tamási Áron: Énekes madár (Kömény Móka)
• Csokonai: Özvegy Karnyóné (Samuka)
• Shakespeare: Ahogy tetszik (Silvius)
• Sánta Ferenc: Húsz óra (Kocsis Béni) /Alakítás Nívódíj / Miniszteri kitüntetés.
• Nestroy: Talizmán (Titusz)
• Joachim Bréhmer: Az a lány (a fiú)
• Vaszary Gábor: Bubus (Lukács)
• Vaszary Gábor: Az ördög nem alszik (Alen)
• Fazekas Mihály: Ludas Matyi (Ludas Matyi)
• Jakoby: Sybill (Poire)
• Fényes Szabolcs: Maya (Rudi)
• Dunajevszkij: Szabad Szél (Miky Stan)
• Jean Poiret: Őrült nők ketrece (Zorba)
• Peter Stonr: Van aki forrón szereti (Ököl Norton)
• Vinkó: Justitia kombinéban (János)
• Maugham:: Imádok férjhez menni (Clarence)
• Szenes Andor: Weekend (portás)
• Flers és Caillanet: Egy király Párizsban (Corneau)
• Alfonso Paso: Ön is lehet gyilkos (Fernandez)
• Vaszary János – Szántó Armand: A hölgy vetkőzik (Gérard)
• Deval: A potyautas (Ivan)
• Brandon Thomas: A Charly Nénje (Brasett)
• / Több, mint harminc évig PARADICSOMBOHÓC-ként gyerekeknek/

Főbb tévés szerepei

• Idefigyeljenek emberek (Alfonzó)
• Nyomjuk a sódert (Ifjúsági Kabaré)
• Kabos Show ( A két Kabos)
• Gálvölgyi Show
• Valami Amerika
• Mindenki mondjon le

Főbb filmszerepei

• Nyitott Ablak
• Makra
• Árvácska
• Cserepek
• Kínai kancsó
• Fürdés
• A szabadság katonái (Kallai Gyula)
• Hatholdas Rózsakert
• Tilos a szerelem
• Peer Gynt
• Kadfaeld Atya (13 részes angol film)
• Cselkas (Párizs: A legjobb epizódalakítás)
• Az idők kezdetén
• Zöldár
• Szigorú Idők

Irodalom

• Ez is szerelem / Írók, Sorsok, Európa/1966/
• Ilku Pál /Miniszteri kitüntetés /
• Nestroy: Talizmán / Pálkovics /
• Negyedszázad a pályán /Esti Hírlap /
• Gyuki: hatvanéves / a mi múzeumunk /Dézsi Lajos /
• Kétszeres Szocialista Művész kitüntetés / Ha még érvényes a szocialista /
• Folytassa epizodista /Színes Rádió és TV újság /Ligeti László /
• A jó barát / Juhász István /Új Tükör /
• Kabos Show / Barabás Tamás /Új Tükör /
• Görgey Gábor Szexbogyója a várszínházban / Békésmegyei Népújság
• Színészek csillagfényben / Interjú portré XIII. kerületi művészekről /

Források

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

További információk

• Gyukár Tibor a PORT.hu-n (magyarul)
• Gyukár Tibor az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Gyukár Tibor az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Gyukár Tibor weblapja
• Index Kultúr
• Filmtörténet On-Line