Wikipédia

Gyulai várkastély

Gyula város központjában, a vár szomszédságában található a Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély. A dél-alföldi régión belül ez a legrégebbi főúri rezidencia, egyben a térség legjelentősebb barokk kori építménye. Az első kastély az 1720-as években épült az egykori huszárvárban, majd a mai helyén álló barokk stílusú építmény az 1740-es években épült és 1902-ig folyamatosan bővült újabb díszítőelemekkel, illetve helységekkel. A kastély egykori birtokosai között találhatjuk a Harruckern, Wenckheim és az Almásy család híresebb tagjait. A 20. század második felétől romlott a kastély állapota. Végül a 2010-es évek közepén egy pályázat keretén belül rekonstruálták a kastély épületét és kialakítottak benne egy látogatóközpontot.

Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély
(Gyulai várkastély)
A kastély főépülete a felújítást követően (2016)
A kastély főépülete a felújítást követően (2016)
Ország Magyarország
TelepülésGyula, Békés vármegye
Épült1745 előtt, 1798, 1803, 1902-1905
ÉpítészHarruckern János György
id. Czigler Antal
Sztarill Ferenc
Stílusbarokk,klasszicizmus, romantika
CsaládHarruckern család
Wenckheim család
Almásy család
Rekonstrukciók évei1888, ill. 2014-2016
Állapotafelújítva
Védettségműemlék
Jelenlegi funkciólátogatóközpont
Tulajdoni helyzetGyula Város Önkormányzata
Cím5700, Gyula, Kossuth Lajos u. 15.
Elhelyezkedése
Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély (Gyula (Magyarország))
Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély
Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély
Pozíció Gyula (Magyarország) térképén
é. sz. 46° 39′, k. h. 21° 17′Koordináták: é. sz. 46° 39′, k. h. 21° 17′
Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély weboldala

Története szerkesztés

Előtörténet szerkesztés

 Bővebben: Gyulai vár

A gyulai vár és várkastély története szorosan összefonódik egymással. A vár mai is ismert legnagyobb kiterjedését a 16. században érte el. A kastély mai helyén állt az egykori huszárvár, később a török hódoltság idején a környékén kisebb lakóépületek és boltok helyezkedtek el.

Ennek az időszaknak az emlékét őrzi a kastély területén található Török torony.[1] A torony elődje egy egyszintes, boltozatos, vakolt felületű téglaépítmény volt, amely a palánkerődítés kaputornyaként funkcionált. Az 1566-os ostromot követően a törökök lebontották a kaputornyot és a palánk délnyugati oldalán építették fel újból.[2]

A Harruckern család uradalma idején (1720–1798) szerkesztés

Gyula 1695-ben szabadult fel a törökök uralma alól. A gyulai uradalom területet báró Harruckern János György kapta meg katonai szolgálatért cserében III. Károlytól. Az akkori huszárvár területén kezdte meg az építkezést. Leopold Franz von Rosenfeld 1722-ben épített térképének tanúsága szerint már állt a kastély elődje. A család a kastélykertben álló várépületet gazdasági célokra használta fel (mivel már ekkor felépült a hadászati célokat betöltő aradi erőd), pálinka- és sörfőzőt létesítettek.[3]

Fia, Harruckern Ferenc Domonkos az 1740-es években bővítette az épületet, az egykori kaputornyot barokk stílusban alakította át. 1746-ban az országban elsőként színjátékot adtak elő a kastélyban. A kastély előtt pedig egy parkot létesített. 1775-ös halálát követően a női leszármazottai (Mária Anna, Jozefa) örökölték a kastélyt egészen 1798-ig. 1795 során a kastélyban tűz ütött ki, amelynek következtében a főfal és egyes boltozati helyiségek maradtak csak meg.

A Wenckheim család uradalma idején (1798–1869) szerkesztés

Az 1798-as birtokfelosztás során Wenckheim József Ágostont osztatlanul illette meg a birtok a Harruckern Gruber Mária Teréziával kötött házassága. A kastély bővítése esett át ismét. De 1801-ben ismét tűzvész pusztította el az épületet. Ennek következtében került Gyulára Wenckheim Ferenc hívására id. Czigler Antal építész. Ettől kezdve 60 éven át urasági építőmesterként szolgálta a családot. 1802 és 1803 között zajlott le az újjáépítés.[4] A kastély késő barokk, copf stílusban épült újjá. Az épület nemesi rezidenciává épült ki, a főépület mellé ekkor került lovarda (1832-ben) és cselédszárny, ekkor létesítettek télikertet. A Török Torony ekkortól lett a kastély része és ezzel átellenben építettek a főépület, illetve a cselédszárny közé egy Víztornyot.[5] Az építkezés során eltűnt az egykori huszárvár, a palánkfalakat és bástyákat lebontották, a várárkot pedig betömték.[6] Wenckheim Ferenc Szerafin Lipót 1838-as halála után Wenckheim Ferenc kapta meg a gyulai uradalmat. Az 1849. augusztus 13-ai világosi fegyverletételt követően az orosz vezérkar főhadiszállásává vált.

Az Almásy család uradalma idején (1869–1945) szerkesztés

Wenckheim József 1869-ben bekövetkezett halálát követően két örököse maradt: Gyula és Stefánia Mária. Mivel Gyulának nem született utódja, ezért Wenckheim Stefánia Mária örökölte a kastélyt az Almásy Kálmánnal 1855-ben kötött házassága révén.[7] Később fiuk, Almásy Dénes örökölte a kastélyt. 1888-ban költözött be az addig lakatlanná váló kastélyba feleségével, Károlyi Gabriellával. A kastély felújításon és bővítésen esett át. Majd 1902 és 1905 között Sztarill Ferenc építész újabb bővítést hajtott végre. A korábbi újítások mellett (szárnyépületek emeletessé tétele[6], angolkert és halastó létesítése) az udvar homlokzata átalakításon, a Török Torony födémezésen esett át, és az emelet bővítése is megtörtént.

1932 után Almásy Dénes feleségével és Gabriella lányával együtt kiköltözött a cselédszárnyba, a főépületet (fűtési gondok miatt) pedig csak különleges alkalmakkor nyitották ki a családtagok számára. 1942-ben a kastélypark felparcellázásra került. Az utolsó Almásy-örökös, Alajos 1945 novemberében öngyilkos lett, testvére, Kálmán pedig a második világháború kitörése óta Angliában tartózkodott és ott is maradt.[8]

A kastély sorsa 1945 után szerkesztés

A kastély a szovjet megszállást követően államosították, a kastély berendezéseit elhordták, kifosztották. Az épületben szakmunkásképző iskolát, ápolónőképző iskolát és kollégiumot, 1955-től csecsemőotthont alakítottak ki. A Gyulai Termálfürdő az 1960-as években a kastélypark területén gyógyfürdőt alakított ki. 1950-ben az épület Víztornyát elbontották, de később 1985-ben betonból újra felépítették. Az 1990-es években a kastély fokozatosan kiürült, majd 2002-ben a csecsemőotthon is bezárta kapuit. 2011-ben a kastély állami tulajdonból visszakerült Gyula város önkormányzatának tulajdonába.[9]

 
Harruckern Ferenc (1696–1775), Harruckern János György fia. Apja egykori uradalmi házát kastéllyá átépítette az 1740-es években.

A felújítás (2014–2016) szerkesztés

2012-ben a város önkormányzata "Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban - A gyulai Almásy-kastély évszázadai" címmel nyert kastélyfelújítási projekt keretén belül két milliárd forintos európai uniós támogatást. A kastély hasznosítására három pilléren nyugodott: egy látogatóközpont létesítésén, egy közösségi tér kialakításán és a kastélypark revitalizációján.[10] A régészeti és falkutatásokat követően 2014 februárjában elindultak a kivitelezési munkák. 2016 márciusában Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere jelenlétében átadták a felújított Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontot.[11] 2021 októberében pedig átadták a kastélyban található, felújított Stefánia-szárnyat.[12]

Látnivalók szerkesztés

Állandó kiállítás szerkesztés

A kastély területén 36 interaktív felület és 48 installáció enged a látogatók számára betekintést nyújtani a kastély történetébe, a főurak és a kiszolgáló személyzet mindennapjaiba. A kastély eredeti tárgyait másolatokkal, interaktív eszközökkel pótolták.[13]

Toronykilátó szerkesztés

Az egykori Víztorony 13,5 méteres magasságban egy járószintről gyönyörű kilátást mutat a Szigeterődről, a várról és a kastélyparkról.

Török Torony szerkesztés

A torony legtöbb esetben időszaki, kézműves tárlatoknak biztosít helyet. A kamarakiállítás a torony történetét és ábrázolását ismerteti, illetve a korabeli Gyula építészeti és tárgyi emlékeit mutatják be.

 
gróf Almásy Dénes (1863–1940), a kastély tulajdonosa volt 1888 és 1933 között.

A kastélyhoz köthető híres személyek szerkesztés

  • A kastély épületében három alkalommal is járt magyar uralkodó. I. Ferenc és lánya, Mária Ludovika 1807-ben tettek látogatást. Ferenc József császár és felesége, Erzsébet királyné 1857-ben, addig később 1876-ban maga a császár jelent meg újból egy hadgyakorlat során.[14]
  • Az aradi vértanúk közül tíz fő 1849. augusztus 23-án az épületben tették le oldalfegyverüket, majd innen indultak Arad irányába.[15]
  • 1861 és 1863 között itt tanult festeni Munkácsy Mihály festő Szamossy Elek pártfogása alatt.[16]
  • A kastélyban sűrűn tartózkodott Erkel Ferenc zeneszerző, akinek nagyapja kulturális udvarmesterként dolgozott a kastélyban. Több műve is a kastélyparkban keletkezett (pl. a Bánk bán opera). Egy anekdota alapján a kastély park legidősebb fáját a zeneszerzőről nevezték el.[17]

Díjak, elismerések szerkesztés

  • ICOMOS-díj (2017)
  • A Beton Fesztivál II. helyezettje (a betonépítész-tervező kategóriában) (2017)
  • Az Év Európai Múzeum díj jelöltje (2018)
  • A Szállás.hu Év Turisztikai Attrakciója[18] (2022)

Érdekességek szerkesztés

A kastély felkerült az Euro Souvenir nulla eurós bankjegyére.[19]

Képek szerkesztés

  •  
    A kastély főépülete az 1890-es években
  •  
    A kastély főépülete, mint csecsemőotthon az 1960-as években
  •  
    A kastély épülete madártávlatból, a felújítást megelőzően (2009)
  •  
    A kastély főépülete este, díszkivilágítással
  •  
    A kastély egykori lovardája
  •  
    A kastélypark
  •  
    A Toronykilátó (az egykori Víztorony)
  •  
    A Török Torony. A mai Magyarországon az egyetlen olyan ma is álló török kori épülete, amely nem vallási célokat szolgált.
  •  
    Állandó kiállítás: a nemesi kúria
  •  
    Állandó kiállítás: az étkező
  •  
    A kastély kávézója
  •  
    Az aradi vértanúk emléktáblája
  •  
    Az Erkel fa emléktáblája a kastélyparkban

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Megjegyzések szerkesztés

  1. ↑ TÖRÖK TORONY (hu-HU nyelven). Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  2. ↑ www.gyulaihirlap.hu, Gyulai Hírlap Online: Gyula török kori emlékei az Almásy-kastély Török tornyában (magyar nyelven). www.gyulaihirlap.hu. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  3. ↑ Gyula várának története a XVI. század közepétől napjainkig. Kirándulás a történelembe. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  4. ↑ Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély, Gyula (magyar nyelven). www.muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  5. ↑ TORONYKILÁTÓ (hu-HU nyelven). Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  6. ↑ a b Wenckheim-kastélyok. www.wenckheim.hu. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  7. ↑ Gyula, Almásy-kastély » KirándulásTippek. kirandulastippek.hu. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  8. ↑ Gyulai Almásy-kastély. Kirándulás a történelembe. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  9. ↑ Láthatatlan fogaskerekek a gyulai Almásy-kastélyban (magyar nyelven). MTSZ, 2022. június 15. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  10. ↑ Megújul a gyulai Almásy kastély (magyar nyelven). Termalfurdo.hu. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  11. ↑ Diána, Varga: Megnyitották az Almásy-kastélyt Gyulán (magyar nyelven). behir.hu. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  12. ↑ G, P.: BEOL - Egyre többen fedezik fel a gyulai Almásy-kastély Stefánia-szárnyát – videóval. BEOL - Egyre többen fedezik fel a gyulai Almásy-kastély Stefánia-szárnyát – videóval, 2023. február 22. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  13. ↑ ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS (hu-HU nyelven). Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  14. ↑ KASTÉLYTÖRTÉNET (hu-HU nyelven). Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  15. ↑ Bálint, Somkuti: Történetek a Gyulán fogva tartott aradi hősökről (magyar nyelven). index.hu, 2020. október 6. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  16. ↑ Koszecz: Mi köze Békéscsabához Munkácsy Mihálynak, a világhírű festőnek? (hu-HU nyelven). KOLLABOR, 2020. július 10. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  17. ↑ A kastély, ahová Erkel Ferencet mindig visszahúzta a szíve (magyar nyelven). hír6.hu. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  18. ↑ behir.hu: Újabb díjat nyert az Almásy-kastély (magyar nyelven). behir.hu. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
  19. ↑ Nulla eurós bankjegyre kerül a gyulai Almásy-kastély (magyar nyelven). Sokszínű vidék, 2022. június 23. (Hozzáférés: 2023. február 22.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyulai_várkastély&oldid=26973319”