Gyulakeszi
Gyulakeszi község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban. A település eredetileg Szent István magyar király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott.
| Gyulakeszi | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Tapolcai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Orbán József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8286 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 639 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 71,98 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,67 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Gyulakeszi
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 51′ 59″, k. h. 17° 28′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 51′ 59″, k. h. 17° 28′ 55″ | |||
Gyulakeszi
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Gyulakeszi weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulakeszi témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
A község a Balaton-felvidéken, Tapolcától alig 4 kilométerre, a Csobánc hegy nyugati lábánál fekszik, a Badacsonytomajt Tapolcával összekötő 7316-os úton. A település déli szélén ér véget az előbbi útba csatlakozva, közel 20 kilométer után a Zánkától induló és a Káli-medence területén kelet-nyugati irányban végighúzódó 7313-as út is.
Élővilága szerkesztés
A posta melletti épület kéményén gólyafészek található.
Története szerkesztés
Az ősrégi településen minden kor nyomai megtalálhatók. Először 1180-ban említi oklevél Kesző néven, 1522-től Gyulakeszi. 1678-tól a herceg Esterházy család volt a település földesura. 1869-ben nagy tragédia érte a községet: egy tűzvészben az egész falu leégett templomostól. A tragédia után csak lassan épült fel újra.
Csobánc vára szerkesztés
A vár építését feltehetően az 1250-es években kezdték el (1255-ben tesznek először említést a korabeli feljegyzések), de az 1270-es években már mint elkészült várról tesz említést egy korabeli oklevél. Építtetői a diszeli nemesek voltak, azonban az 1300-as években már a dél-itáliai eredetű Rátót nembeli Gyulaffy-család tulajdona, egészen a 17. század második feléig.
A hadas idők első szele 1490-ben érte a várat, mikor Mátyás király halála után Habsburg Miksa csapatai élén betört Magyarországra. Csobáncot, mint veszélyeztetett várat, Kinizsi Pál utasítására erődíteni kezdték.
Az 1550-es-'60-as évek Csobánc ura és kapitánya rátóti Gyulaffy László, aki korának ismert végvidéki lovastisztje, győzhetetlen bajvívója, Veszprém vára 1566. évi ostromának hőse volt.
Ezekben az években Csobáncot több alkalommal is ostromolták a törökök, de elfoglalni sohasem tudták.
Az 1600-as évek sem voltak kevésbé mozgalmasak. 1664-ben a vár alatt vonult el a Szentgotthárdnál vesztes csatát vívó török haderő, soraiban Evlija Cselebi történetíró-világutazóval, aki műveiben meg is említi Csobáncot.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Ifj. Tóth József (független)[3]
- 1994–1998: Tóth József (független)[4]
- 1998–2002: Pappné Ruska Éva (független)[5]
- 2002–2006: Tóth József (független)[6]
- 2006–2010: Tóth József (független)[7]
- 2010–2014: Tóth József (független)[8]
- 2014–2019: Szennyainé Kovács Veronika (független)[9]
- 2019-től: Orbán József (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 710 | 703 | 695 | 686 | 628 | 639 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,3%-a magyarnak, 1,7% németnek, 2,4% cigánynak mondta magát (16,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,6%, református 2,4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 5,3% (23,6% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei szerkesztés
- Csobánc vára
- A felfelé vezető út mellett az elpusztult Csobáncszögi község templomának falai omladoznak. A 13. század elejéről származó román kori épületet a környékbeli nép „Rossz-templomnak” nevezte el.
- A Szent Márton püspök római katolikus templom eredetijét valószínűleg az Esterházyak építtették a 18. században. 1869-ben leégett, és az Esterházy család újjáépítette.
- Mögötte található Merencsics Tibor alkotása, Gyulaffy László bronz mellszobra. A „magyar Achilles”, Csobánc várának védője innen őrzi a síkságból kiemelkedő szépséges bazalthegyet, a Csobáncot.
- Szent Donát kápolna a szőlőhegyen
- Esterházy-kastély (18. század)
- Csigó-kastély (18. század)
Képgaléria szerkesztés
-
Szent Márton püspök római katolikus templom
-
A Szentháromság-szobor
-
Kereszt 1853-ból
-
A Csobánc látképe
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Gyulakeszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Gyulakeszi Helységnévtár
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
