Főmenü megnyitása

Hámori Ottó (Budapest, 1928. október 21.Budapest, 1983. december 13.) Rózsa Ferenc-díjas magyar újságíró, író.

Hámori Ottó
Élete
Született 1928. október 21.
Budapest
Elhunyt 1983. december 13. (55 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) ifjúsági regény, riport
Első műve Én, Károlyi Gábor fogadom (ifjúsági regény, 1951)
Irodalmi díjai Rózsa Ferenc-díj (1962)

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem magyar-történelem szakán végezte el. Ezután a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán tanult. 1945 után főszerkesztőként dolgozott a Szikránál, a szociáldemokrata ifjúsági mozgalom lapjánál. 1947-től a Kossuth Népe, 1950-től a Világosság című napilap, 1952-1954 között a Magyar Nemzet munkatársa volt. 1954-1956 között az Új Hang szerkesztőbizottságának tagja volt. 1957-től a Film Színház Muzsika színikritikusa, 1962-től főszerkesztője volt.

MűveiSzerkesztés

  • Én, Károlyi Gábor fogadom (ifjúsági regény, 1951)
  • A vasbeton szobor (Bagi Ilona életregénye, 1957)
  • Endri (Történetek Ságvári Endre életéből, 1957)
  • Pesti fiatalok (riportok, 1958)
  • Házasság, család, boldogság (1960)
  • Meredek utca (kisregény és elbeszélés, 1962)
  • Utak (forgatókönyvíró, 1964)
  • Megmérettél (egyfelvonásos, 1965)
  • A második reggel (regény, 1965)
  • Fiúk a térről (forgatókönyvíró, 1967)
  • Ráktérítő (regény, 1967)
  • Fogd kézzel a halat! (regény, 1975)
  • Egy kardforgató élete. Filmnovella Petschauer Attiláról (filmnovella, 1983)

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés