Hármasbelű örvényféregalakúak

A hármasbelű örvényféregalakúak (hármasbelűek, planáriák, Tricladida) a laposférgek (Platyhelminthes) közé sorolt örvényférgek (Turbellaria) altörzsében a valódi örvényférgek (Rhabditophora) osztályának egyik rendje, amelyek közül a tengeri planáriák (Maricola) különültek el elsőként. Az alrendek neve arra utal, hogy a hagyományos koncepció értelmében ezeket nemcsak testük felépítése, de élőhelyük is jól megkülönbözteti egymástól.

Infobox info icon.svg
Hármasbelű örvényféregalakúak
Platyhelminthes, Tricladida, Terricola, Atlantic forest, northern littoral of Bahia, Brazil (14617707721).jpg
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: ParaHoxozoa
Alországág: Valódi szövetesek (Eumetazoa)
Csoport: Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria)
Csoport: Eubilateria
Főtörzs: Ősszájúak (Protostomia)
Csoport: Spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia)
Csoport: Platytrochozoa
Csoport: Rouphozoa
Törzs: Laposférgek (Platyhelminthes)
Altörzs: Örvényférgek (Turbellaria)
Osztály: Valódi örvényférgek (Rhabditophora)
Rend: Tricladida
Lang, 1884
Alrendek
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Hármasbelű örvényféregalakúak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hármasbelű örvényféregalakúak témájú kategóriát.

Ezt a nézetet a molekuláris genetikai vizsgálatok részben felülírták, és emiatt az desvízi planáriák (korábban: Paludicola) egyes taxonjait a szárazföldi planáriák (korábban: Terricola) közé kellett átsorolni.[1]

Ez az örvényférgek legjobban megismert csoportja (Urania).

Sluys et al (2009)[2] a rend tagjainak leszármazási törzsfáját az alábbiak szerint rekonstruálta:

Tricladida

Maricola




Cavernicola


Continenticola
Planarioidea

Planariidae




Kenkiidae



Dendrocoelidae




Geoplanoidea

Dugesiidae



Geoplanidae






A Planarioidea öregcsalád holarktikus.

Származásuk, elterjedésükSzerkesztés

Hosszú evolúciós idejük alatt sokféle környezethez alkalmazkodtak. A tengerekben viszonylag kevés fajuk él. Az édesvizekben a hideg és a mérsékelt égövben fordulnak elő, és megtalálhatók (az Antarktisz kivételével) a szárazföldeken is (Urania).

Hazai vizeinkben él a Dugesiidae család névadó nemzetségéből a füles planária (Dugesia gonocephala) és a Dendrocoelidae család névadó nemzetségéből a tejfehér planária (Dendrocoelum lacteum) — előbbi a gyors, utóbbi az álló vagy lassan folyó vizekben.

A szárazföldi planáriák közül a trópusokon és a szubtrópusokon jellemzően a Geoplanidae család (Bipalium nem) fajai élnek. A Dugesiidae család fajai édesvíziek, az Antarktisz kivételével minden kontinensen.

Megjelenésük, felépítésükSzerkesztés

Az ágasbelű örvényférgekhez (Polycladida) hasonlóan viszonylag nagyok. Testük erősen lapított. Főleg a szárazföldi planáriák (Geoplanidae) sok faja élénken színezett. A vízben élő fajok erősen lapítottak; a szárazföldiek teste közel hengeres. Csillóik többnyire csak a hasukon vannak (Urania).

Szájuk a has közepe táján helyezkedik el. Garatjuk kiölthető. Sok faj fejének két oldalán mechano- és kemoreceptorokat hordozó, fülszerű tapogatók (auricula) nőnek. Testük elülső részén többnyire egy, de időnként több pár szemet találunk; utóbbi esetben ezek a test peremén, kétoldalt sorakozhatnak (Urania).

Garatjuk összetett (pharynx compositus) és redőzött (plicatus) típusú. A taxon neve (a latin tri-, azaz ‛három’ és a görög kladosz, azaz ‛ág’ összetételéből) arra utal, hogy középbelük három nagy ágra válik szét; ezek közül egy előre néz, kettő pedig a garat mellett hátra. Mindháromból divertikulumok sokasága ágazik ki. (Állatrendszertan).

A Bipalium nem fajai viszonylag nagyok. Fejük kétoldalt baltaszerűen kiszélesedik. Többük:

tetrodotoxint termel, ami feltehetőleg egyszerre szolgálja a védekezést és zsákmányszerzést.

Petesejtjeik ektolecitálisak, Ennek megfelelően a szikanyagot termelő mirigyeik a petefészken kívül foglalnak helyet (Urania).

A Dendrocoelidae családban a garat hosszanti és körkörös izomrostjai nem különülnek el két rétegre. A Planariidae család tagjainak nincs tapadószerve. A Dugesiidae család apomorf bélyege a női ivarszerv ultrastruktúrája. Szemük mindig több fotoreceptor sejtből álló pigmentserleg szem.[3]

Életmódjuk, élőhelyükSzerkesztés

Lehetnek kommenzalisták vagy paraziták. Igen jól regenerálódnak (Állatrendszertan). Szárazföldi fajaik jellemzően nyirkos helyeken élnek (Urania). Egyedfejlődésük közvetlen.

Hírhedt inváziós, az endemikus csigafajokat veszélyeztető szárazföldi planária az Új-Guineából kirajzott Platydemus manokwari, amely mára már a teljes csendes-óceáni térségben, Európában, a Karib-térségben és az Egyesült Államokban is megtelepedett (Állatrendszertan).

Az atlanti tőrfarkú rák (Limulus polyphemus) kopoltyúin és végtagjain élő ektokommenzalista faj a Bdelloura candida (a Bdellouridae családból).

SzaporodásukSzerkesztés

Hímnősek. A kölcsönös megtermékenyítés után mindkét fél egy-egy több száz petét tartalmazó kokont rak le; ezeket (rendszerint rövid nyéllel) kövekre, vízinövényekre vagy más tárgyakra ragasztják. A kicsiny planáriák bő két hét múlva bújnak elő (Urania).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Farkas János, Szővényi Gergely, Török János, Török Júlia Katalin (2013): Állatrendszertani gyakorlatok. 5. fejezet - Törzs: Platyhelminthes
  2. Sluys, R.; Kawakatsu, M.; Riutort, M.; Baguñà, J. (2009). "A new higher classification of planarian flatworms (Platyhelminthes, Tricladida)". Journal of Natural History. 43 (29–30): 1763–1777. doi:10.1080/00222930902741669
  3. Farkas János, Szővényi Gergely, Török János, Török Júlia Katalin (2013): Állatrendszertani gyakorlatok. 5. fejezet - Törzs: Platyhelminthes

ForrásokSzerkesztés