Wikipédia

Hármashatár-hegy

hegy a Budai-hegységben
Nem tévesztendő össze a következővel: Hármashatárhegy.

A Hármashatár-hegy a Budai-hegység északi-északkeleti részében az Ördög-árok, a Duna völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence között elhelyezkedő rögcsoport központi, 495 méter magas orma. A hasonló nevű városrész, Hármashatárhegy Budapest III. kerületének része.

Hármashatár-hegy
A Duna látképe a Hármashatár-hegyről
A Duna látképe a Hármashatár-hegyről
Magasság495 m
Hely  Magyarország, Budapest
Hegység Budai-hegység
Elhelyezkedése
Hármashatár-hegy (Budai-hegység)
Hármashatár-hegy
Hármashatár-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
é. sz. 47° 33′ 19″, k. h. 18° 59′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 19″, k. h. 18° 59′ 57″
Hármashatár-hegy (Budapest)
Hármashatár-hegy
Hármashatár-hegy
Pozíció Budapest térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Hármashatár-hegy témájú médiaállományokat.

Geológia szerkesztés

A Hármashatár-hegy nummuliteszes mészkővel borított, zömében dolomitból felépült, féloldalasan kiemelt sasbérc. Északkeleti részén csaknem egybeforr vele a Vihar-hegy. A hegyet szerkezeti mozgások emelték ki, és helyenként lépcsős, erdős lejtők határolják. Különösen meredek a hegynek a Duna felé leszakadó keleti lejtője. Ezen a részen 2 km távolságon belül a 400 métert is meghaladó szintkülönbség van, mely a legnagyobb a hegységben. Ennek a meredek lejtőnek az alsó részén a Solymári-völgy és a Kiscelli-fennsík között húzódó, a Duna felé lejtő, lösszel és lejtőtörmelékkel fedett kiscelli agyagból felépült teraszszerű fennsík helyezkedik el.

Domborzat szerkesztés

A hegycsoport többi tagjától nyergek választják el. Északon a Virágos-nyereg határolja el a Csúcs-hegytől, délen pedig a Felső-Szépvölgy, illetve a Farkas-torok völgye a Tábor-hegytől, az Újlaki-hegytől és a Kecske-hegycsoporttól (Felső-Kecske-hegy, Alsó-Kecske-hegy, Kecske-hegy).

A hegy lábánál található a Hármashatárhegyi repülőtér. A hegy keleti oldalából kimagasló, 394 m magas hármas dolomitrög a Tábor-hegy. A hegy nevének eredetét többféleképp magyarázzák. Van, aki szerint a közeli római légióstábor adta a nevet, mások viszont azt állítják, hogy a Buda visszafoglalásakor itt felállított katonai tábor (Lagerberg) a névadó. Oldalában nyílik a 162 méter hosszú Tábor-hegyi-barlang, amely előtt kilátóteraszt képeztek ki.

Történelem szerkesztés

A név eredete szerkesztés

Egy 1212. évi határjárás Belitzky János által magyarázott oklevele Magas-hegynek (Mons Excelsus) nevezi, az ott található nagy követ pedig Szamár-kőnek. A Hármashatár-hegy alatti területet Monyorósnak (Mogyorósnak) nevezték (más vélemények szerint viszont a hegyet magát nevezték így). Az 1847. évi dűlőkeresztelőkor Árpád orma lett a neve, de ez nem ment át a köztudatba. A névadás oka, hegy tövében sejtették Árpád fejedelem sírját.

A Hármashatár-hegy jelenlegi nevét a 19. században kapta, mert 1873-ig éppen a hegycsúcson volt Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös hármas határa. A csúcs ma Budapest II. és III. kerületének határvonalán fekszik.[1]

A rendszerváltás után szerkesztés

A magyar állam 1994-ben a hegytetőn található, 146 hektáros ingatlant apportként, elidegeníthetetlen törzsvagyonként beemelte a Pilisi Parkerdő Rt-be a részvénytársasággá alakulás során. Az erdőgadaság ez alapján kérte a földhivataltól a tulajdonjog bejegyzését a felépítményekre és az alatta található földterületre,a melyet azonban csak 2004-ben kapott meg. 1996-ban az állam ideiglenes vagyonkezelési szerződést kötött az ingatlanra az erdőgazdasággal. 2007-ben – tévesen – kis arányban a Fővárosi Önkormányzat résztulajdonát is bejegyezték, de ezt 2008-ban korrigálták. 2012-ben kilakoltatták a terület korábbi bérlőjét, a Pilótacentrumot. Később azonban a földhivatal törölte a Pilisi Parkerdő tulajdonjogát a 2004-es bejegyzés tévességére hivatkozva, amit az erdőgazdaság bíróságon támadott meg, de a pert elvesztette. A Parkerdő és a Pilótacentrum között azóta is perek maradtak folyamatban.[2]

Közlekedés szerkesztés

  • Közösségi közlekedéssel:

A BKV 65-ös jelzésű viszonylata a Kolosy tértől a Szépvölgyi dűlői buszfordulóig, sűrűbb betétjárata a 65A csak a Fenyőgyöngye végállomásig közlekedik. Ezektől gyalog érhető el a Hármashatár-hegy. Régebben autóbusz is közlekedett a Fenyőgyöngyétől ide (H jelzésű).

  • Gyalog vagy személygépkocsival:

Az óbudai Kolosy térről indulva a Szépvölgyi úton a Fenyőgyöngye Vendéglőig kell elmenni. A busz végállomásánál jobbra le kell térni, onnan már csak egy út vezet a csúcs alatti parkolóba személygépkocsival. Gyalog az Országos Kéktúra útvonalán a legcélszerűbb a Fenyőgyöngyétől megközelíteni.

Élővilág szerkesztés

A hegy élővilága a Budai-hegységhez kapcsolódik, területén endemikus fajok is megtalálhatóak.

A viszonylag nagy magasság miatt a gyertyános–tölgyes a meghatározó erdőtípus, a hegyoldalon a dolomitos talaj miatt a cserszömörcés karsztbokorerdő mutatkozik, az aljnövényzetet pedig a dolomit sziklagyepek határozzák meg.

A fák közül a tölgy és a gyertyán a leggyakoribb, a karsztbokorerdő jellemző cserjéi a sárga cserszömörce, a szirtes gyöngyvessző, a fekete madárbirs, a vadkörte, a házi berkenye, vagy a ligeti szőlő. A gyepben olyan ritkaságok is fellelhetőek, mint a budai nyúlfarkfű, a piros kígyószisz, a bangófélék közül pl. a légybangó, a szarvas bangó, illetve a sallangvirág.

A rovarvilág ritkasága a fűrészeslábú szöcske, illetve a rablópillék.

A hüllők közül akár a ritka pannon gyík is szemünk elé kerülhet.


  •  

    A gyertyán jellegzetes levele

  •  

    Vadkörte

  •  

    Budai nyúlfarkfű

  •  

    Fűrészlábú szöcske

Turizmus szerkesztés

A budapestiek körében a Normafa és a János-hegy pároshoz hasonlóan a Hármashatár-hegy szintén népszerű kirándulóhely. A főleg dél-délkelet felé lépcsőzött gerincein, tölgyesekben és ültetett fenyvesekben árnyas sétautak találhatóak. Részben kopár, dolomitsziklás csúcsáról látványos panoráma nyílik Budapestre, jó látási viszonyok esetén látható a Cserhát, a Mátra és a Pilis is. A hegy csúcsán keresztül vezet az Országos Kéktúra útvonala.[3] Itt működött a Hármashatár-hegyi turistaház, helyén ma étterem várja a vendégeket.[4]

A Pilisi Parkerdő Zrt. működteti a Hármashatár-hegyi Erdei Iskolát, a ZöldBázis Turistaközpontot és a HangÁr Bistrót. 2016. július 14-én nyílt meg (bár valójában már április óta látogatható) az erdőgazdaság 31 millió forintos költségű beruházásában megépült Guckler Károly-kilátó, amely teljes körpanorámát biztosít Budapestre és a Dunára, továbbá a környező hegységekre is. Ugyanaznap adták át a 120 millió forintos beruházással épült új Hármashatár-hegyi turistaházat is a csúcs közelében.[5][6][7] A 2020-as látogatószám a 2019-eshez képest megduplázódott, megközelítve a 100 000-et.[8] A több hegyből álló vonulat III. kerület felöli, meredekebb oldalán, a Tábor-hegy és a Virágos-nyereg között 1917-1918 között építették ki a 3,5 km hosszú sétautat. A turisták és a tájfutók körében kedvelt sétányt a centenáriumának évében, 2018-ban a Pilisi Parkerdő Zrt. az interaktív tájékoztató táblák telepítésével Guckler Károly Tanösvényre átnevezte, továbbá két kilátóterasszal és öt darab, padokkal berendezett pihenőhellyel ellátva újította fel. A projekt részeként sor került a sétány mentén található Tábor-hegyi-barlang bejáratának és a Guckler-szikla rekonstrukciójára is.[9]

Adótorony szerkesztés

A hegy tetején a ORFK tulajdonában lévő telephelyen adótorony üzemel. A rendőrség ügyeleti- és mozgószolgálati rádiórendszerének üzemeltetését az ORFK Híradástechnikai Szolgálata végzi. Rádiótávközlési főközpontjának tornya a Felső-Kecske-hegy leglátványosabb építménye. A 2013-as digitális televíziós átállás óta gerincadóként földfelszíni sugárzású, analóg és digitális rádió (T-DAB+), valamint digitális televízió-csatornák műsorait is továbbítja. (DVB-T szabványú MinDig TV és a mobiltelefonon fogható DVB-H). Az adótorony a Széchenyi-hegyi adótoronnyal együtt jellegzetes építménye a Budai-hegység budapesti részének.

Képek szerkesztés

Légi felvételek és egy XX. század elejei festmény a Hármashatár-hegyről szerkesztés

  •  

    A Hármashatár-hegy légi felvételen

  •  

    A Hármashatár-hegy légi fotón

  •  

    Derkovits Gyula: A Hármashatár-hegy (1922) - e festményen az adótorony természetesen még nem látható

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ A II. kerület határa: a Duna budai ágának középvonalától halad a Szépvölgyi útig, a Szépvölgyi úton a Guckler Károly útig, ezen a menedékházig - azt területével a III. kerületnél hagyva -, innen a Hármashatár-hegy csúcsáig, Budapest és Pesthidegkút határáig, innen a főváros és Pesthidegkút régi közös határvonalán, majd ezek elválása után Pesthidegkút határvonalát követve vissza Adyliget (volt Tisza István kertváros) északnyugati települési határáig, a település határvonalán a budapesti határig, majd ennek mentén a Budakeszi útig, a Budakeszi úton a Szilágyi Erzsébet fasorig, a Szilágyi Erzsébet fasoron át a Moszkva térig, innen a II. kerület régi határvonalán a tér délnyugati szélén, majd a Krisztina körúton a Csaba utcáig, a Csaba utcán a Várfok utcáig, ezen, majd a Vérmező utcán és a Széna tér délkeleti szélén a Csalogány utcáig, a Csalogány utcán kelet felé a Duna középvonaláig, az egyesült, majd a budai Duna-ág középvonalán a kiindulási pontig. A III. kerület határa: a Duna szentendrei ágának középvonalától a régi békásmegyeri határ mentén halad a Budapest-Üröm-Békásmegyer hármas határpontig, innen a főváros határvonalát követve a főváros és Pesthidegkút régi határának találkozási pontjáig, majd a főváros és Pesthidegkút régi közös határvonalán a Hármashatár-hegy csúcsáig, innen a menedékházig - azt területével a kerületnél hagyva -, majd a Guckler Károly úton a Szépvölgyi útig, ezen, majd ennek folytatásában a Duna budai ágának középvonaláig, a budai, majd a főág középvonalán a Népszigettől nyugatra a Szentendrei-Duna-ágig, a Szentendrei-Duna-ág középvonalán a kiindulási pontig. (1. számú melléklet az 1994. évi XLIII. törvényhez Budapest főváros I-XIX. és XXI., XXII. kerületeinek határa)
  2. ↑ Tenczer Gábor: Felpörgött a harc a Hármashatár-hegy tetején (magyar nyelven). Index.hu, 2016. július 31. (Hozzáférés: 2016. szeptember 10.)
  3. ↑ 14. számú túra: Hűvösvölgy – Rozália téglagyár (Bécsi út)[halott link]
  4. ↑ Régi Turistaházak III. - A Hármashatárhegyi turistaház (magyar nyelven). GPSGames.hu, 2009. február 3. (Hozzáférés: 2012. december 20.)
  5. ↑ Történelem (magyar nyelven). Hármashatár-hegyi kirándulóközpont, 2018. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  6. ↑ Átadták a Hármashatár-hegyi Turistaházat (magyar nyelven). Pilisi Parkerdő Zrt., 2016. július 14. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  7. ↑ Átadták a Guckler Károly-kilátóközpontot és a Hármashatár-hegyi turistaházat. Híradó.hu, 2016. július 14. (Hozzáférés: 2016. július 14.)
  8. ↑ Idén csúcsot döntött a Pilisi Parkerdő látogatottsága (magyar nyelven). Pilisi Parkerdő, 2020. december 7. (Hozzáférés: 2020. december 29.)
  9. ↑ https://parkerdo.hu/seta-a-guckler-karoly-tanosvenyen

Irodalom szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hármashatár-hegy&oldid=26563628”