Főmenü megnyitása

Házi Árpád

szabómunkás, politikus, miniszter

Házi Árpád (Komádi, 1908. szeptember 20.Budapest, 1970. november 13.) szabómunkás, politikus, miniszter.

Házi Árpád
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő
1951. április 20. 1952. november 14.
Előd Zöld Sándor
Utód Györe József

Született 1908. szeptember 20.[1]
Komádi
Elhunyt1970. november 13. (62 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Párt Magyar Kommunista Párt

Foglalkozás politikus

Díjak Kossuth-díj (1948)

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Az öt elemi után szabósegédnek állt, de kubikolással is foglalkozott. Az 1920-as évek második felétől Budapesten élt és dolgozott. Részt vett a Magyarországi Szabómunkások és Munkásnők Szakegyesületének munkájában, valamint a 100% munkáskórusának tevékenységében, ahol sztrájkokat és tüntetéseket szervezett. A Magyarországi Vörös Segély munkájába Martos Flóra vonta be. 1929-ben lett tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának. 1931-től a FECSKE (Ferencváros, Csepel, Kispest, Erzsébetváros) kommunista sejtnek volt a titkára. 1933-ban pártmunkája miatt kizárták a szabók szakegyesületéből.

19341935-ben a Szabó Ellenzék, 1935-től a KMP féllegális szervezetének, az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék vezetőségének volt tagja. 1936-ban letartóztatták. Szabadulása tán, 1937-ben a párt utasítására belépett az KMP kispesti szervezetébe, 1941-ben a végrehajtó bizottság tagja lett. A külső, dél-pesti területek kommunista szervezeteit irányította. A háború alatt Rózsa Ferenc megbízásából megszervezte a KMP kispesti illegális csoportját. Többszöri lebukásokat követően 1942 májusától bujkálni kényszerült, illegalitásba vonult, üzemi ellenállási csoportok szervezésében vett részt. 1944 őszén háromfős csoportja a kispesti repülőgépgyárban sikeres szabotázsakciókat hajtott végre. 1945-ben részt vett az MKP pestlőrinci szervezetének létrehozásában, s párttitkára, valamint a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Nemzeti Bizottság elnökségi tagja lett. 1945 áprilisától a vármegye alispánjává nevezték ki, majd nemsokára rá, április 2-án Budapest képviseletében az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe delegálták. 1946-ban bekerült az MKP KV tagjai közé. 1949. szeptember 16-án leváltották alispáni tisztségéből és kinevezték az Állami Ellenőrzési Központ élére, amelynek elnöke volt 1951. május 4-ig. 1951 májusában az MDP KEB és a KV Titkárságágának tagjává választották.

1950. május 8-ától 1951. április 20-áig, illetve 1953. július 4-től 1955. augusztus 26-áig az Elnöki Tanács tagja, 1951. április 20-tól 1952. november 14-éig belügyminiszter, 1952. november 14-től 1953. július 4-ig a minisztertanács elnökhelyettese, 1953. július 24-től 1955. augusztus 26-ig ismét az Állami Ellenőrzési Központ elnöke, 1955. augusztus 26-tól 1956. október 24-ig az állami ellenőrzés minisztere volt.

1956–1957-ben az MDP Pest megyei pártbizottságának titkára. 1957–1963-ban az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezetője, majd 1963-tól – nyugdíjba vonulásáig – 1964-ig a Kereskedelmi, Asztalos- és Lakatosipari Vállalat igazgatója lett. 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

A Kerepesi temető Munkásmozgalmi Panteonában találhatók hamvai.

MűveiSzerkesztés

  • Népgazdaságunk fejlődése a felszabadulástól az ötéves terv megindulásáig; / kidolg. MDP. Központi Előadói Iroda politikai gazdaságtani munkaközössége, vezető Friss István, előadó Házi Árpád, László Andor, Szalai Béla; Magyar Dolgozók Pártja Központi Előadói Iroda, Bp., 1950 (Magyar Dolgozók Pártja Központi Előadói Irodájának előadásai)
  • A helyi tanácsok és a tömegek kapcsolata...; Jogi, Bp., 1952

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés


Előző miniszter
Zöld Sándor
1950. június 23.1951. április 20.

Belügyminiszter
 

1951. április 20.1952. november 14.

Következő miniszter
Györe József
1952. november 14.1953. július 4.

Előző miniszter
új minisztérium létrehozása

Az állami ellenőrzés minisztere
 

1955. augusztus 26.1956. október 24.

Következő miniszter
betöltetlen
1956. október 24.1956. december 31.