Héberek evangéliuma
A Héberek evangéliuma, más nevein Héberek szerinti evangélium, vagy a Zsidók evangéliuma (ógörögül: τὸ καθ' Ἑβραίους εὐαγγέλιον) egy újszövetségi apokrif irat, egy elveszett zsidókeresztény evangélium, amely ma csak töredékekben és az egyházatyák írásaiban található hivatkozásokban ismert.[1]
| Héberek evangéliuma | |
| Szerző | nem ismert |
| Megírásának időpontja | 2. század ? |
| Nyelv | arám–szír |
| Témakör | Jézus tettei |
| Műfaj | evangélium |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | pl. Héberek szerint evangélium (ford. Vanyó László) IN: Apokrifek (szerk. Vanyó László), Bp., Szent István Társulat, 1980, ISBN 963-360-110-X, 284–293. o. |
Nevét arról kapta, hogy a zsidókból lett korai keresztények között volt elterjedt olvasmány, ezekben a gyülekezetekben használták.[1]
Jeromos szerint a művet a bereai zsidó-keresztények olvasták.[2] Mivel úgy tűnik, hogy több írás is ismert volt a Héberek evangéliuma címmel, nehéz megbizonyosodni arról, hogy ezek közül melyikre hivatkoznak vagy melyikből idéznek az egyházatyák a különféle hivatkozásaiban.[1]
Keletkezése
szerkesztésKeltezése és szerzője bizonytalan, de a keletkezési idejét a 2. századra teszik, nyelve arám–szír dialektus.
A művet már Hégészipposz és Antiochiai Ignác is ismerte. A későbbi időkben Alexandriai Szent Kelemen, Órigenész, Kaiszareiai Euszebiosz, Jeruzsálemi Cirill, Sztikometriai Niképhorosz, Szidei Fülöp, Theodorétosz emlékezik meg az írásról.
Evangéliumukat Máté evangélistáig és Hierapoliszi Papiasz Logionjára vezették vissza.[3]
Tartalma
szerkesztésA mű valójában egy ortodox tanításokat nyújtó evangélium és az azt követő gnosztikus színezetű írás.[3]
Egyes patrisztikus írók Máté evangéliumának judaizált változataként említették, bár az általuk közölt kivonatok egyike sem mutat kapcsolatot azzal a művel.[1]
A mű nagy része elveszett. A következő töredékek különböző egyházatyák írásainak idézeteiből származnak. Számos forrás alapján a mű nagyon hasonlít Máté evangéliumához.[1] Mivel azonban a „Héberek evangéliuma” kifejezés több írásra is utalhat, nem állítható biztosan, hogy ezek a töredékek mindegyike ugyanabból az eredeti forrásból származik.[1]
A szöveg egyik egyedi jellemzője a Szentlélekre, mint Jézus anyjára való hivatkozás.[1] Egyes kommentátorok úgy vélik, hogy ez az utalás abból ered, hogy a héber „szellem” szó nőnemű.[1] Ezenkívül a Shekinah (Isten „jelenléte”), amely a felhőben, Mózes idejében leszállt a Tabernákulumra, női szó, úgy gondolják, hogy Jahve női aspektusa.[1] Másrészt egyesek azt sugallják, hogy ez a rész Szűz Máriát a Szentlélek megtestesüléseként azonosíthatja.[1] Egy másik lehetőség az, hogy a szövegrész a Szentlélek nőiségének gnosztikus hagyományát tükrözi.[1]
A Héberek evangéliumának egy másik érdekes aspektusa, hogy különös hangsúlyt fektet Jézus megjelenésére Szt Jakab előtt, esetleg rámutatva, mint a jeruzsálemi gyülekezet fejére.[1]
Egyes tudósok abban egyetértenek az egyházatyákkal, akik a kanonikus Máté evangéliumát tartják az első műnek, a Héberek evangéliumát pedig annak „díszítésének” vagy kivonatának. Azonban Jeromos jelentése, aki lefordította a művet görögre és latinra is, bizonyíték arra, hogy ez az evangélium lényegesen különbözik is Máté evangéliumától.[1]
Magyar nyelvű fordítások
szerkesztésA mű két magyar nyelvű is fordítással rendelkezik:
- Héberek szerint evangélium (ford. Vanyó László) IN: Apokrifek (szerk. Vanyó László), Bp., Szent István Társulat, 1980, ISBN 963-360-110-X, 284–293. o.
- A nazoreusok evangéliuma (ford. Rugási Gyula) IN: Hubai Péter (szerk.): Jézus rejtett szavai, Holnap Kiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-345-025-X, 87–99. o.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Benyik György. Az újszövetségi szentírás I–II. Szeged: JATE Press (1995)
- New World Encyclopedia: Gospel of the Hebrews
