Héjjas Iván

(1890–1950) katonatiszt, politikus

Vitéz Héjjas Iván (Kecskemét, 1890. január 19.Vigo, Spanyolország, 1950 decembere) katonatiszt, országgyűlési képviselő. Jelentős szerepe volt a fehérterror idején elkövetett tömeggyilkosságokban.

Héjjas Iván
Született1890. január 19.
Kecskemét
Meghalt1950 decembere (60 évesen)
Vigo
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
EgységeRongyos Gárda
Csatáielső világháború, második világháború, Nyugat-magyarországi felkelés

Élete szerkesztés

A középiskola elvégzése után apja, Héjjas Mihály birtokán gazdálkodott. Az első világháborúban katona volt, mint tartalékos főhadnagy szerelt le. A tanácsköztársaság hónapjai alatt, 1919-ben a Kecskemét környéki ellenforradalmi mozgalmak egyik szervezője és vezetője volt. Szegeden belépett a nemzeti hadseregbe, amelynek karhatalmi osztagparancsnoka lett a Duna–Tisza közén. 1921-ben Prónay Pállal együtt ő volt a nyugat-magyarországi felkelés egyik megszervezője, a Bruck-Királyhida környékén működött, úgynevezett 1. hadsereg parancsnoka (1921. augusztus–november), a Rongyos Gárda és a Lajtabánság egyik vezetője.

Vezetője volt az Ébredő Magyarok Egyesületének (1919–44), szervezője s végrehajtója a fürstenfeldi fegyverrablásnak (1920. július). 1927–1931 között a fajvédő Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt programjával a kunszentmiklósi kerület országgyűlési képviselője volt. A Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium közlekedéspolitikai szakosztályának munkatársa, 1940-től a közforgalmi repülési ügyek szakosztályvezetője, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének társelnöke (1941–44) volt. 1938–1939-ben a kárpátaljai gerillaakciókat végrehajtó Rongyos Gárda egyik vezetője és osztagparancsnoka lett. 1944 végén a szovjetek elől Németországba menekült, majd Spanyolországban telepedett le, és ott is halt meg.

Magyarországon 1947-ben a népbíróság távollétében kötél általi halálra ítélte.[1]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Vonalak mögött Archiválva 2016. szeptember 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, mno.hu

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Encyclopaedia Hungarica. Főszerk. Bagossy László. [Calgary], Hungarian Ethnic Lexikon Foundation, 1992–1998
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
  • Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997. 517 o.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Karsai Elek–Pamlényi Ervin: A fehér terror (Bp., 1951)
  • Gadanecz Béla: Landler Jenő, a védőügyvéd (vál. dokumentumok, Bp., 1975)
  • Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig (Bp., 1978)
  • Mühlfeith János: Prónay, Zadravecz, Héjjas, 1921. Eredeti fametszetek a nemzeti megújhodás jegyében. 19 kép szöveggel; Pápai E. Ny., Bp., 1921
  • Pataki Tamás: Aki fittyet hányt Trianonra (Domonkos László: Héjjas Iván és a rongyosok igazi népi hősök), (Magyar Idők, 2018. október 8.)
  • Domonkos László: A Héjjas-nyárfa árnyékában; Kairosz, Bp., 2018
  • A Duna-Tisza-közi dosszié. Három alapvető forrás a Duna-Tisza-közi paramilitáris erőszak történetéhez, 1919–1924; sajtó alá rend., szerk., jegyz., tan. Kántás Balázs; Magyar Elektronikus Könyvtár Bp., 2020
  • Kántás Balázs: Héjjas Iván. Vázlat egy magyar radikális jobboldali katonatiszt-politikus életrajzához és kapcsolatrendszeréhez; Hungarovox, Bp., 2022