Hét (település)

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Hét község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Hét
Hét község látképe
Hét község látképe
Hét címere
Hét címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásPutnoki
Jogállás község
Polgármester Keszler János (független)[1]
Irányítószám 3655
Körzethívószám 48
Népesség
Teljes népesség398 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség126,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület3,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hét (Magyarország)
Hét
Hét
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 16′ 57″, k. h. 20° 23′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 57″, k. h. 20° 23′ 24″
Hét (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Hét
Hét
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Hét weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hét témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

A Sajó bal oldalán, Ózdtól 15 kilométerre keletre, Miskolctól 45 kilométerre északnyugatra fekszik. Különálló településrésze Pogonypuszta, a központjától északra.

A környező települések: kelet felől Putnok (7 km), dél felől (a Sajó túlpartján) Sajónémeti, nyugat felől Bánréve (4 km), észak felől pedig Serényfalva (4 km). A legközelebbi város Putnok.

MegközelítéseSzerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 26-os főút, mely az északi határszéle mentén húzódik. Központja tekintetében Hét zsáktelepülésnek tekinthető, mivel csak a 25 125-ös számú mellékúton érhető el (ezen az úton közelíthető meg Pogonypuszta is).

A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal, amelynek a legközelebbi megállási pontja, Pogonyipuszta megállóhelye szinte közvetlenül a község határa mellett (bár Serényfalva közigazgatási területén) található, Pogonypuszta első házaitól nem messze.

Nevének eredeteSzerkesztés

A helyi mondák szerint a Tatárjárás elől hét család menekült a helyi lápos vidékre, s ők alapították a települést. A falu nevét a Hét személynévtől vette, az előzménye a hét számnév.

TörténeteSzerkesztés

Hét régi kisnemesi község. A Sajó-völgy kiszélesedő sík részein épült. A krónikák 1427-ben említik először, de a község ennél korábbi eredetű. Oklevelekben írták: Heeth, Hethy, Héthi alakban is. A török hódoltság alatt a falu teljesen elpusztult, pusztaként tartották számon. az 1700-as évektől kezdett újra benépesülni. Lakóinak legnagyobb része református, 1787-ben templom épült. A lakosság kezdettől fogva mezőgazdasági termelést folytatott, mivel kedvezőek a talajviszonyok ehhez a tevékenységhez. Két településrészből tevődik össze a falu. A Sajóhoz közelebb fekvő falurészt régi Hétnek, míg a Serényfalva felőlit Új Hétnek nevezik.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Halászi János (független)[3]
  • 1994–1998: Halászi János (független)[4]
  • 1998–2002: Halászi János (független)[5]
  • 2002–2006: Bende György (független)[6]
  • 2006–2010: Bende György (független)[7]
  • 2010–2014: Bende György (független)[8]
  • 2014–2019: Bende György (független)[9]
  • 2019-től: Keszler János (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (7,8% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,2%, református 52,9%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 8,4% (14,4% nem válaszolt).[11]

Településfejlettségi mutatókSzerkesztés

 
A református templom
  • Lakások száma: 191 db
  • Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya: 70%
  • Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya: 54%
  • Burkolt, portalanított utak aránya: 100%

NevezetességeiSzerkesztés

  • Református templom. Több mint 200 éve, 1787-ben épült.
  • A település másik nevezetessége a horgász, ami remek horgászhely (MOHOSZ engedéllyel lehet használni), és egyúttal a környékbeli fiataloknak fürdési, szórakozási lehetőséget nyújt. A környéke alkalmas sátorozásra, de kiépített kemping még nem áll rendelkezésre. A helység pihenésre nagyon alkalmas, átmenő forgalma gyakorlatilag nincs, naponta 4 autóbusz érkezik és fordul vissza. Aki csendre, nyugalomra vágyik, itt megtalálja.

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

  • Ujváry Zoltán (1932–2018) néprajzkutató itt született a településen.

IrodalomSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  6. Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  10. A nemzetiségi népesség száma településenként
  11. Hét Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés