Hét (település)
Hét község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Hét | |||
Hét község látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Putnoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Keszler János (független)[1] | ||
Irányítószám | 3655 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 398 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 126,15 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 3,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 16′ 57″, k. h. 20° 23′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 57″, k. h. 20° 23′ 24″ | |||
Hét weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Hét témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
FekvéseSzerkesztés
A Sajó bal oldalán, Ózdtól 15 kilométerre keletre, Miskolctól 45 kilométerre északnyugatra fekszik. Különálló településrésze Pogonypuszta, a központjától északra.
A környező települések: kelet felől Putnok (7 km), dél felől (a Sajó túlpartján) Sajónémeti, nyugat felől Bánréve (4 km), észak felől pedig Serényfalva (4 km). A legközelebbi város Putnok.
MegközelítéseSzerkesztés
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 26-os főút, mely az északi határszéle mentén húzódik. Központja tekintetében Hét zsáktelepülésnek tekinthető, mivel csak a 25 125-ös számú mellékúton érhető el (ezen az úton közelíthető meg Pogonypuszta is).
A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal, amelynek a legközelebbi megállási pontja, Pogonyipuszta megállóhelye szinte közvetlenül a község határa mellett (bár Serényfalva közigazgatási területén) található, Pogonypuszta első házaitól nem messze.
Nevének eredeteSzerkesztés
A helyi mondák szerint a Tatárjárás elől hét család menekült a helyi lápos vidékre, s ők alapították a települést. A falu nevét a Hét személynévtől vette, az előzménye a hét számnév.
TörténeteSzerkesztés
Hét régi kisnemesi község. A Sajó-völgy kiszélesedő sík részein épült. A krónikák 1427-ben említik először, de a község ennél korábbi eredetű. Oklevelekben írták: Heeth, Hethy, Héthi alakban is. A török hódoltság alatt a falu teljesen elpusztult, pusztaként tartották számon. az 1700-as évektől kezdett újra benépesülni. Lakóinak legnagyobb része református, 1787-ben templom épült. A lakosság kezdettől fogva mezőgazdasági termelést folytatott, mivel kedvezőek a talajviszonyok ehhez a tevékenységhez. Két településrészből tevődik össze a falu. A Sajóhoz közelebb fekvő falurészt régi Hétnek, míg a Serényfalva felőlit Új Hétnek nevezik.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994: Halászi János (független)[3]
- 1994–1998: Halászi János (független)[4]
- 1998–2002: Halászi János (független)[5]
- 2002–2006: Bende György (független)[6]
- 2006–2010: Bende György (független)[7]
- 2010–2014: Bende György (független)[8]
- 2014–2019: Bende György (független)[9]
- 2019-től: Keszler János (független)[1]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (7,8% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,2%, református 52,9%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 8,4% (14,4% nem válaszolt).[11]
Településfejlettségi mutatókSzerkesztés
- Lakások száma: 191 db
- Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya: 70%
- Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya: 54%
- Burkolt, portalanított utak aránya: 100%
NevezetességeiSzerkesztés
- Református templom. Több mint 200 éve, 1787-ben épült.
- A település másik nevezetessége a horgásztó, ami remek horgászhely (MOHOSZ engedéllyel lehet használni), és egyúttal a környékbeli fiataloknak fürdési, szórakozási lehetőséget nyújt. A tó környéke alkalmas sátorozásra, de kiépített kemping még nem áll rendelkezésre. A helység pihenésre nagyon alkalmas, átmenő forgalma gyakorlatilag nincs, naponta 4 autóbusz érkezik és fordul vissza. Aki csendre, nyugalomra vágyik, itt megtalálja.
Itt születtek, itt éltekSzerkesztés
- Ujváry Zoltán (1932–2018) néprajzkutató itt született a településen.
IrodalomSzerkesztés
- Az ózdi kistérség (Ózd, 2007 ISBN 978-963-06-2950-8)
- Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)
- Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Hét Helységnévtár