Hévízgyörk

magyar település

Hévízgyörk község Pest megyében, az Aszódi járásban.

Hévízgyörk
HevizgyorkFotoThalerTamas1.jpg
Hévízgyörk címere
Hévízgyörk címere
Hévízgyörk zászlaja
Hévízgyörk zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásAszódi
Jogállás község
Polgármester Bazan Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 2192
Körzethívószám 28
Népesség
Teljes népesség3036 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség130,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hévízgyörk (Magyarország)
Hévízgyörk
Hévízgyörk
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 37′ 54″, k. h. 19° 31′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 37′ 54″, k. h. 19° 31′ 12″
Hévízgyörk (Pest megye)
Hévízgyörk
Hévízgyörk
Pozíció Pest megye térképén
Hévízgyörk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hévízgyörk témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Hévízgyörk Budapesttől 35 km-re található, a Gödöllői-dombság keleti felén, a Galga völgyében. A település az őskortól a középkoron át napjainkig lakott volt. A falu múltjának egyik meghatározó emléke középkori temploma, amelyet a helybeliek az Öregtemplomként emlegetnek. Az 1988-ban helyreállított és azóta gondosan karbantartott épület méltán tart számot az idelátogatók érdeklődésére.

Vasúti megállóhelye, Hévízgyörk megállóhely a Budapest–Hatvan-vasútvonalon fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Hévízgyörk Pest megyében a Gödöllői dombvidéktől keletre, a Galga-patak völgyében, a vízfolyás jobb partján található. A Galga-patakot, mely a Cserhátban ered és a Zagyvába ömlik, sűrűn szegélyezik a települések. A vidék változatos képet nyújt meredek partjaival, lapos dombjaival, sík területeivel.

A Galga völgye igen csalogató volt a letelepedni szándékozóknak már évezredek óta, hiszen a folyóvíz mellett a szintén fontos földműveléshez, állattartáshoz szükséges területek szintén rendelkezésre álltak. Legrégebbi emlékünk az ókorból származik, s ezt követően az emlékek segítségével végigkövethetők a különböző korszakokra jellemző emberi tevékenységek, életkörülmények. A legtöbb emlék a középkorból maradt ránk, azonban még ennek a korszaknak a "dokumentációja" is hiányosnak bizonyul. A birtok létezésére utaló első adat 1438-ból származik: Hévízgyörk ekkor Fornak András és Pohárnok András családjainak birtoka volt. 1482-ben egy Gyerk nevű helység kerül említésre egy oklevélben, mely nagy valószínűséggel szintén a mai Hévízgyörkre enged következtetni. Az oklevélben a Rozgonyi család neve szerepel, és tudván, hogy Tura és Hévíz Rozgonyi birtokká váltak, következtethetünk arra, hogy Hévízgyörk is a birtok részévé vált.

A következő emlék 1516-ból származik, egy ekkori oklevélen már Bornemissza Zsigmond birtokaként tüntetik fel Hévízgyörköt. Sokan úgy tudják az itt élők közül, hogy 1530 körül a falu elnéptelenedett, azonban a ránk maradt írásos emlékek szerint ez nem történt meg. Ebből az időből maradt ránk összeírás a lakosokról és a váci püspökségnek való dézsma beszolgáltatásáról is. 1565-ből származik az első említése Hévízgyörknek egy adóösszeírás megmaradt darabjain, Hewyzgeork néven. Ezt követően, 1593-tól 1637-ig nem került elő semmilyen írásos anyag a falu életéből, ezért következtethetünk arra, hogy néhány évig valóban lakatlanul állt a falu, azonban feltételezhető, hogy a tizenöt éves háború végeztével visszatelepültek a lakosok. Az 1700-as évek elejétől a bujáki és részben hatvani uradalomhoz tartozó Hévízgyörk a környező nagybirtok részévé vált.

Mint minden falu életében, Hévízgyörk esetén is szorosan összefonódik a vallás és a település története. 1700-ban az egyházlátogatási jegyzőkönyv bejegyzései alapján három felekezet lakosai éltek a faluban. Ma a faluban négy templom található, közülük egy műemlék. Az 1704-ben épített református templom kegytárgyai közül az 1723-ból való kehely érdemel említést. A klasszicista stílusú evangélikus templom a 19. század elején épült. A falu mellett 1,5 hektárnyi horgásztó található. Országosan ismert a hagyományőrző, Arany minősítésű Hévízgyörki Asszonykórus.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Tóth Tibor (független)[3]
  • 1994–1998: Tóth Tibor (független)[4]
  • 1998–2002: Tóth Tibor (független)[5]
  • 2002–2006: Tóth Tibor (független)[6]
  • 2006–2010: Bobál István (ÖHÉ)[7]
  • 2010–2014: Tóth Tibor (független)[8]
  • 2014–2019: Bazan Tibor (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Bazan Tibor (Fidesz-KDNP)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,8% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,9%, református 9,7%, evangélikus 18,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 6,4% (20% nem nyilatkozott).[10]

A Hévízgyörki AsszonykórusSzerkesztés

1969-ben alakult meg a hévízgyörki Asszonykórus, és azóta már sok sikert szerzett a település számára. Az asszonyok nagyon sok helyen megfordultak Magyarországon és külföldön egyaránt. Mindenhol nagy elismerésben részesültek és érmeket szereztek. Szereplésük révén az emberek megismerték hol is van a térképen Hévízgyörk. Tevékenységük célja a régi szokások felelevenítése, megőrzése és a modern kor eszközeivel történő népszerűsítése.

NevezetességekSzerkesztés

A 13. században épült hévízgyörki Öregtemplom jórészt ma is őrzi középkori jellegzetességeit. A műemlék épületben máig is tartanak katolikus istentiszteleteket.

TestvérvárosSzerkesztés

Hévízgyörk testvérvárosa a németországi Bamberg közigazgatási területéhez tartozó 5700 lakosú kisváros, Schlüsselfeld. A két település vezetősége 2003 tavaszán vette fel egymással a kapcsolatot. Majd ezután 2004 szeptemberében találkoztak először és végül 2005. június 25-én írták alá a megállapodást.

Híres személyekSzerkesztés

  • Itt született Gerő Károly színműíró 1856. október 18-án, akinek nevéhez számos, a 19. század végén, a 2. század elején bemutatott nagysikerű népszínmű kötődik.
  • Itt született 1853-ban Gerő Katalin, aki 1898-tól 1927-ig egy budapesti leányárvaház igazgatónője volt és életéről, munkásságáról 1939-ben megjelent Életem c. önéletrajzi regényében emlékezett vissza.
  • Itt élt Szilágyi Áron olimpiai és világbajnok magyar kardvívó.
  • Itt született 1927. február 10-én Pauló Lajos (meghalt 1975. augusztus 17-én) rendező. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán végzett 1956-ban. 1960-tól haláláig a Magyar Televíziónál az Ifjúsági osztályon dolgozott. Az ő nevéhez fűződik az MTV híres kulturális tehetségkutató sorozata, a Ki mit tud?

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Hévízgyörk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. H települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Hévízgyörk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Hévízgyörk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  6. Hévízgyörk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. Hévízgyörk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  8. Hévízgyörk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
  9. Hévízgyörk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  10. Hévízgyörk Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés