Főmenü megnyitása

A hírérték az információelmélet egyik alapfogalma.Egy esemény vagy döntés bizonytalanságának a mértéke. Választást és a választás alapjául szolgáló véges számú elemből álló készletet tételez fel. Minél nagyobb a lehetséges alternatívák száma, annál nagyobb a választás hírértéke. Egysége a bit.

Shannon definíciójaSzerkesztés

  • Claude Shannon szerint egy üzenet értéke nem annak hosszával, hanem inkább a váratlanságával hozható kapcsolatba (Shannon-Weaver: A kommunikáció matematikai elmélete).
  • A hírértéket Shannon a nevéhez fűződő logaritmikus formulával fogalmazta meg.
  • Egy S hírforrás valamely p valószínűséggel (relatív gyakorisággal) kibocsátott h hírének az értéke:

 

MagyarázataSzerkesztés

A definíció a Shannon-féle kommunikációs modellre hivatkozik. A formulában szereplő k és a (a logaritmus alapja) szabadon választható, a mértékegységet meghatározó paraméterek. A p valószínűség reciproka a megfelelő esemény bekövetkezésének váratlansága: a kis valószínűségű esemény nagyon „meglepő”, a nagy valószínűségű viszont „banális”. Szokás a formulát a paraméterek elhagyásával és a tört kiküszöbölésével idézni:

 

A logaritmus biztosítja, hogy a mérték additív legyen, azaz egy összetett hír értékét a részek értékének összege adja:  . Feltesszük a modellben, hogy az összetett hír komponensei független valószínűségű eseményekről tudósítanak. (Vö. valószínűségszámítás)

A formula a hőtanban használt egyik mennyiség, az entrópia formulájára emlékeztet, s a hírforrás (kibernetikai rendszer) átlagos hírértéke is rokonítható azzal.

PéldaSzerkesztés

A magyar kártya 32 lapjából egyet p=1/32 valószínűséggel húzunk ki. Az eseményről tudósító hír (bináris) értéke  . Ha külön közlik a kihúzott kártya színét és értékét, akkor e részletek értéke   illetve  , s ezek összege adja a teljes hír értékét.

ForrásSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés