Főmenü megnyitása

Ez a lista a Nagyváradon született vagy a városhoz tevékenységük kapcsán kötődő híres embereket tartalmazza.

Itt születtekSzerkesztés

Itt tevékenykedtek vagy tevékenykednekSzerkesztés

  • 1900 januárjától 1903 októberéig itt élt és alkotott Ady Endre (1877–1919) költő.
  • 1905-től haláláig Sáfrány Lajos magyar pedagógus, református nőintézeti igazgató, pedagógiai szakíró
  • Balázs Tibor Ph.D., költő, irodalomtörténész
  • Baróthy Zoltán magyar és amerikai szabadságharcos, 1867 után települt vissza Nagyváradra
  • Fekete József (1903–1979) szobrász
  • Az 1760-as évek elején itt alkotott Michael Haydn (1732–1806) zeneszerző, Joseph Haydn fivére.
  • Gittai István József Attila-díjas költő, író, újságíró
  • Horváth Imre (Margitta, 1906. november 4.Nagyvárad, 1993. április 11.) költő
  • Jósa Piroska (1934) orvos és helytörténetíró
  • Jakobovits Miklós (Kolozsvár, 1936. augusztus 9. – Nagyvárad, 2012. december 16.) festőművész
  • Itt tanított 1908 és 1911 között Juhász Gyula költő. 1943. március 7-én emléktáblát avattak tiszteletére a Pázmány Péter Premontrei Főgimnázium (ma Mihai Eminescu Főgimnázium) épületében.
  • A Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolában tanult Kalmár Pál dalénekes, a Szomorú vasárnap első előadója.
  • A Premontrei Főgimnáziumban harminchárom évig tanított matematikát és fizikát Károly Iréneusz József (1854. március 6. – 1929. március 13.) fizikus, tanár, városatya, premontrei kanonok, a drót nélküli távíró egyik feltalálója, Nagyvárad egyik legkiemelkedőbb tudósa.
  • 1949 és 1961 között a Nagyváradi Állami Színházban játszott Kovács Apollónia népdalénekesnő, színésznő, majd pályáját Magyarországon folytatta.
  • Krúdy Gyula (1878 – 1933) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere
  • Láng Ida (1889–1944) regényíró, publicista, költő
  • Itt töltötte ifjúságát az államosításokig Lic. jur. id. Mayer Zoltán (szül. Belényes, 1909. január 5. - Buda, 1976. december 17.) ügyvéd-közgazdász, többnyelvű szakfordító, a Belga Bank alapította, a Belényes-Vaskohi MÁV-vasutat ellátó bányákat és a Váradi Villamos Vasutat tulajdonló Magyar Vasúti Forgalmi Rt. utolsó vezérigazgatója, Sauerpreis Ferdinánd utóda.
  • Itt élt és alkotott Mezey Lajos (1820–1880) festő és fényképész, Szinyei Merse Pál első mestere.
  • Az első világháború alatt fotóműtermet üzemeltetett a városban Miklós Jutka, A Holnap című antológia egyetlen női alkotója.
  • Miklós Jutka (1884–1976) költő, fényképész
  • Itt élt, alkotott és itt is hunyt el Mottl Román Pál grafikus (Budapest, 1892. március 25. – Nagyvárad, 1978. január 10.)
  • Itt végezte jogi tanulmányait Szacsvay Imre, a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója, az 1848-49-es szabadságharc egyik kiemelkedő alakja volt. A mártírhalált szenvedett nemzeti hős Körös-parti bronzszobrát - melyet Margó Ede készített - 1907. március 15-én avatták fel. A szobor felirata:' Csak egy tollvonás volt a bűne.' 1848-ban Váradolaszinak és Újvárosnak volt országgyűlési képviselője, és mint a függetlenségi nyilatkozat szövegezőjét és aláíróját 1849-ben őt is kivégezték. Érdekesség, hogy a debreceni Kossuth-szobor talapzatán szintén megtaláljuk Szacsvay Imre alakját, mely hasonlóképpen Margó Ede alkotása.
A szobrot 1937 júniusában lebontották, mert híre ment, miszerint a román hatóságok végleg el akarják tüntetni azt. A szobor csak azért kerülte el a vandál pusztítást, mert még időben, szakszerűen bontották el, és a váradi múzeumban raktározták. A bécsi döntést követően, 1942-ben ismét az eredeti helyére állították vissza, ma is ott áll.

ÉpítészekSzerkesztés

Egyházi személyekSzerkesztés

  • Néhány évig itt élt Báró Bémer László (1784–1862) váradi megyés püspök. A dualizmus korában - 1887-ben - Nagyvárad központjában teret is neveztek el.
  • Dászkál István (1919–2003) apostoli protonotárius, nagyprépost, székesegyházi kanonok
  • 1968–1982 között Msgr. Dr. Hosszú László (1912–1983) a nagyváradi római katolikus latin szertartású egyházmegye ordináriusa, aki sokat tett a nehéz időkben egyházmegyéje templomainak fennmaradásában, restaurálásában, Szt. László ünnepek, az impozáns, lélekfelemelő magyar ünnep megtartásában, a herma megőrzésében. P.Szőke János tiszteletbeli nagyváradi kanonok segítette külföldről a pénzforrás előteremtésében a templomok felújítására, hogy a plébániák ne omladozzanak, ne semmisüljenek meg.
  • Hoványi Ferenc (1816–1871) kanonok, váradhidi prépost, pápai prelátus
  • Ipolyi Arnold (1823–1886) besztercebányai, majd nagyváradi püspök
  • Itt volt kanonok Janus Pannonius, aki itt alkotta Búcsú Váradtól címmel az első, magyar földön született humanista remekművet.
  • Nemecsek József teológiai tanár, nagyprépost, székesegyházi kanonok
  • Ópalotai János (?–1996) apát, székesegyházi kanonok
  • Rómer Flóris (1815–1889) nagyváradi kanonok
  • Itt élt az új-aradi születésű dr. Schlauch Lőrinc (Laurentius Schlauch von Linden) bíboros nagyváradi püspök, eltemetve Temesváron, a Schlauch családi kápolna kriptájában.
  • Tempfli József (1931) nyugalmazott nagyváradi megyés püspök, szentjobbi apát
  • Itt volt püspök esztergomi érsekké való kinevezéséig Vitéz János (1445–1465).

Itt vannak eltemetveSzerkesztés

Királyok és királynékSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés