Hódegyháza

település Szerbiában

Hódegyháza (szerbül Јазово / Jazovo, a köznyelvben gyakran Jázova[1]) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben,Csóka községben található .

Hódegyháza (Јазово / Jazovo)
A Tito Marsall utca - jobbra a római katolikus templom és a községháza
A Tito Marsall utca - jobbra a római katolikus templom és a községháza
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségCsóka
Rangfalu
Irányítószám23327
Körzethívószám+381 230
Népesség
Teljes népesség978 fő (2002)
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság87 m
Terület28,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 54′ 09″, k. h. 20° 12′ 59″45.902500°N 20.216389°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 09″, k. h. 20° 12′ 59″45.902500°N 20.216389°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Hódegyháza témájú médiaállományokat.

Nagykikindától északnyugatra, Csókától délkeletre, az Aranka folyó közelében, Tiszaszentmiklós és Szaján közt fekvő település.

Története

szerkesztés
 
Első áldozás Hódegyházán 2015, május 24-én, Mihály Főangyal templomában
 
Első áldozás Hódegyházán 2015, girl reads saint lesson by mass

Hódegyháza közelében már a középkorban állt egy hasonló nevű település.

1337-ben a pápai tizedjegyzék említette először, tehát ekkor már temploma is állt.

A 14. század elején a Csanád nemzetség volt Hódegyháza birtokosa.

1337-ben történt osztozkodáskor a Csanád nemzetség tagjai közül Csanád érsek és unokaöccsei, a Telegdyek kapták, kiknek utódai 1360-ban három részre osztották a falut, mely osztozáskor egyik részt Pongrác fiai, Tamás kalocsai érsek és Kelemen, a másikat Miklós fiai, György és Miklós, a harmadikat Lőrinc fiai, János és Tamás kapták meg, majd 1400 körül Hódegyházi Pál szerezte meg az egyik Telegdy részt.

1459-ben Telegdy András itteni részét elzálogosította Bodófalvi Ferenc deáknak, majd 1508-ban Telegdy István új királyi adományt kapott itteni birtokára.

A török hódoltság elején a falu magyar jobbágyai elköltöztek, helyükbe szerbek telepedtek. 15571558-as török adólajstromok szerint már csak 14 ház volt itt, azokban is szerbek laktak, akik a falu nevét Hodits-ra változtatták.

1561-ben Telegdy Mihály hódegyházi részét hűtlenség miatt elvesztette, egykori birtokát Nádasdy Tamás nádor Kerecsényi Lászlónak adományozta. 1653-ban a nádor Béltelki Pálnak és Olasz Pálnak adományozta, majd 1689-ben özvegy Bélteki Pálné végrendeletében a falut Csomaközi Lászlónak hagyományozta.

Hódegyháza a temesvári bánság szervezésekor már csak puszta volt, melybe 1760-ban a temesvári igazgatóság Szeged környéki magyarokból telepített ide szerződéses községet.

1812-ben a temesvári kamarai hivatal hat évre szóló szerződést kötött Jazova és Hadits nevű dohányültetvényekre. A két dohánykertészet ekkor 99 házban és 80 főből állt, lakói katolikus vallású magyarok voltak, és a dohányon kívül gabonát, árpát, zabot, kukoricát is termeltek, melyet főleg a szegedi piacon értékesítettek. Saját legelőjük nem volt, a szomszédos Tiszaszentmiklós maradványföldjeinek egy részét bérelték legelőnek.

1816-ban a birtokot József nádor a kincstártól megvásárolta, majd 18331844 között Torontál megyei Akács, Nagy- és Kis-Bikács községből érkezett lakosokkal gyarapította.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

Gazdasága

szerkesztés

Lakossága főként állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozik. Továbbá van még két mesterséges halastó is. Az egyik 2006-ig állami tulajdonban volt, aztán privatizálták.

Népesség

szerkesztés

Demográfiai változások

szerkesztés
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
1861 1887 1729 1625 1261 1118 978[2] 742

Etnikai összetétel

szerkesztés
Nemzetiség Szám %
Magyarok 832 85,07
Szerbek 92 9,40
Jugoszlávok 7 0,71
Cigányok 5 0,51
Horvátok 3 0,30
Oroszok 3 0,30
Macedónok 2 0,20
Montenegróiak 1 0,10
Ukránok 1 0,10
Egyéb/Ismeretlen[3]
  1. coka.rs. [2020. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 7.)
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Külső hivatkozások

szerkesztés