Hódmezővásárhely

magyarországi megyei jogú város Csongrád-Csanád megyében

Hódmezővásárhely (horvátul: Vašrelj, Vašarelj)[3] megyei jogú város az ország délkeleti részén. Csongrád-Csanád megye második legnagyobb népességű és Magyarország második legnagyobb területű települése, a Hódmezővásárhelyi járás székhelye.

Hódmezővásárhely
Jobb oldalon: A vásárhelyi korsós lány, Fentről lefelé: A Hősök tere, a Kálvin János tér és az úri kaszinó
Jobb oldalon: A vásárhelyi korsós lány, Fentről lefelé: A Hősök tere, a Kálvin János tér és az úri kaszinó
Hódmezővásárhely címere
Hódmezővásárhely címere
Hódmezővásárhely zászlaja
Hódmezővásárhely zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásHódmezővásárhelyi
Jogállás megyei jogú város
Polgármester Dr. Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa-Tiszta Vásárhelyért Egyesület)[1]
Irányítószám 6800
Körzethívószám 62
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség43 311 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség90,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület487,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hódmezővásárhely (Magyarország)
Hódmezővásárhely
Hódmezővásárhely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 20° 19′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 20° 19′ 08″
Hódmezővásárhely (Csongrád-Csanád megye)
Hódmezővásárhely
Hódmezővásárhely
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Hódmezővásárhely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hódmezővásárhely témájú médiaállományokat.
Református templom
A barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben
A Városháza tornya
Magyar Hitel Bank és a Kossuth-szobor
Fekete Sas szálloda

Évszázadok óta egyike az Alföld legfontosabb gazdasági és kulturális központjainak, a legsikeresebb egykori mezővárosok közé tartozik. A 20. század közepéig az ország legnépesebb városai közé tartozott: 1920-ban az ötödik, 1930-ban a tizedik helyen állt, 2010-ben már csak a huszonkettedik. 1950 és 1961 között Csongrád megye székhelye volt.

FekvéseSzerkesztés

Hódmezővásárhely a Tiszántúlon, a Maros–Körös közén fekszik. Az Alföld délkeleti részén, Szegedtől 25 kilométerre található. Az országnak Budapest után második legnagyobb közigazgatási területével rendelkező városa, a dél-alföldi régió jelentős oktatási, gazdasági, kulturális és művészeti centruma.

Szomszédai: észak felől Derekegyház, északkelet felől Székkutas, kelet felől Békéssámson, délkelet felől Földeák, dél felől Óföldeák és Maroslele, délnyugat felől Algyő, nyugat felől Sándorfalva és Dóc, északnyugat felől pedig Mártély.

(Közigazgatási területe délkeleten, a békéssámsoni és a földeáki határ között érintkezik Makó északi külterületeivel, hasonló módon határos északnyugat felől Mindszent területével is, de utóbbi kettő mégsem nevezhető a város igazi szomszédjának, a lakott területeik közötti nagyobb távolság és ténylegesen szomszédos települések közbeékelődése miatt.)

Megközelítése és közlekedéseSzerkesztés

KözúthálózataSzerkesztés

A város két forgalmas, régi tiszántúli közlekedési útvonal, a Kunszentmártontól idáig húzódó 45-ös főút és a Debrecen-Békéscsaba-Szeged közt vezető 47-es főút találkozásánál alakult ki. Néhány évtizeddel ezelőtt még mindkét főút bevezetett Vásárhely belső területeire, találkozási pontjuk a mai Tóalj utca egyik belvárosi kereszteződésénél volt. Időközben azonban elkészült a 47-es út északi elkerülő félgyűrűje, azóta az attól beljebb eső, korábban főúti útszakaszok túlnyomó többségét visszaminősítették önkormányzati úttá. A kevés kivétel egyike a belváros déli széle és az északi elkerülő nyugati csatlakozási pontja közt vezető 472-es főút, valamint az északi elkerülő keleti kiágazása és a belterület keleti széle közt húzódó 4459-es út.

A környező települések közül Szentessel, Szegvár, Mindszent és Mártély érintésével a 4521-es, Kardoskúttal a 4418-as, Békéssámsonnal és Tótkomlóssal a 4421-es, Földeákkal a 4415-ös, Maroslelével és Makóval a 4414-es, Algyő Tisza-balparti területrészeivel a 4454-es utak kötik össze (utóbbin, majd a 4413-as úton érhetők el a város felől a nagyfai büntetés-végrehajtási intézet létesítményei is). Állami közútként számozódik még 44 117-es számozással a Kútvölgy városrészt és Kútvölgy megállóhelyet kiszolgáló bekötőút, 44 121-es számozással egy külterületi útszakasz Kopáncs városrészben, és 44 122-es számozással a régi Tízöles út egy szakasza.

VasútSzerkesztés

Vonattal a MÁV 130-as számú (Szolnok-Tiszatenyő-Kunszentmárton-Szentes-Hódmezővásárhely-Makó) és a 135-ös számú (Szeged-Hódmezővásárhely-Orosháza-Békéscsaba) vonalain érhető el. A két vasútvonal Hódmezővásárhelyi Népkert megállóhely és Hódmezővásárhely vasútállomás között azonos nyomvonalon halad. További megállóhelyek még a város területén: Kútvölgy megállóhely és Hódmezővásárhely-Ipartelepek megállóhely.

2020-ra megépült a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő Tram-Train vonal, így Hódmezővásárhelyen villamos is közlekedik.[4]

Közúti közösségi közlekedésSzerkesztés

Autóbusszal több irányból is megközelíthető, de a város buszpályaudvarára több távolsági és expressz buszjárat nem tér be. A megyeszékhelyre egy átlagos tanítási napon közel 100 busz indul, igaz ezek jelentős része a várost érintő távolsági, vagy megyén belüli (pl. Szeged-Szentes) városközi járat. Speciális menetrend és díjszabás szerint közlekedik a Szegedre óránként induló expresszbusz, amely a vasútállomásról indul.

Szegeden kívül gyakran közlekedik autóbusz Makóra és Szentesre, mindkét városba két útirányon át. Maroslele és Földeák felé Makóra, míg Szentesre Barattyos, illetve Mindszent felé lehet eljutni. Budapestre is közlekedik naponta hat autóbuszjárat. Ezen fontosabb úti célokon kívül persze a környező településekre (Orosháza, Székkutas) is közlekedik autóbusz, és a várost érintő több távolsági járat az ország különböző régióiba biztosít utazási lehetőséget.

Hódmezővásárhelyen helyi autóbuszközlekedés is van, igaz, a város szerkezetéből adódóan a járatok kevéssé kihasználtak. Jelenleg 9 viszonylat üzemel.

Nevének eredeteSzerkesztés

A mai település elődje a 14. században alakult ki két Árpád-kori falu, Hód és Vásárhely összeolvadásával. Hód neve valószínűleg a hód állatnévvel azonos, a Hód-tava neve latinos formában a 13. századból ismert és ma is őrzi egy városrész és a Hód-tavi-csatorna. A Vásárhely név vásártartási joggal bíró települést jelent. A mezővárosi jelleget hangsúlyozó "mező" névelem később toldódott be a Hódvásárhely névbe.[5]

Horvátul a településnek két neve létezik: a tompaiak által használt Vašrelj, és a bácsalmásiak által használt Vašarelj.[3]

TörténeteSzerkesztés

A város a 15. században jött létre a korábbi Hód, Vásárhely, Ábrány és Tarján községek egybeépüléséből.

HódSzerkesztés

Hód és névváltozatai országszerte előfordultak településnévként. Az itteni Hód a modern kori Újváros helyén terült el.[6] Határa elég nagy lehetett, mert egész a makai (makói) földekig terjedt. Makó falvában is volt egy út, vagy utca, melyet köznyelven »Hód-utha«-nak neveztek. Annyi bizonyos, hogy Vásárhely falut később róla nevezték Hód-Vásárhelynek.[7] Már 1396-ban »Holduusarhel« néven fordul elő a neve, majd 1458-ban »Hodwasarhely« néven.[7]

VásárhelySzerkesztés

Vásárhely település a 14. században Warashel, Wasarhel, Wasrahel és hasonló neveken említtetik.[7] Vásárhelynek — mai értelemben vásár-tér­nek — nevezték eredetileg, még mielőtt község lett volna, e területet azért, mert azt a környék népe vásárok tartására használta. E nevet a terület azután is megtartotta, hogy ott községet alakítottak.[7] A Hód előnevet a közvetlen mellette létezett, s vele később összeolvadt Hód falutól vette, melyről már fentebb volt szó. Majd Vásárhelybe olvadt bele még a mohácsi vész előtt Tarján.[7]

TarjánSzerkesztés

Tarján eredetileg egy kazár nemzetség neve, melyet a honfoglaló ősök és ezek utódai közt is többen viseltek. Ezért országszerte számos helységet is neveztek el róla. Beleolvadt Vásárhelybe, melynek századokon át egyik utcáját, majd a 17. századtól egyik részét képezte.[7]

ÁbránySzerkesztés

Az Ábrány, másképp Ábrahám névről országszerte több falut neveztek el, mert ezek alapítója, vagy első földesura e nevet viselte. Az 1446-i oklevél az ide való helynevek társaságában említi, s azt mondja róla, hogy e falu is Hód és Vásárhely települések tartozékát képezte. Amikor e helyek Hunyadi János birtokába mentek át, akkor Ábrány önállóan már nem létezett, mert a Hunyadi 1456-i birtoklevelében róla már nincs említés.[7] Abból, hogy Vásár­hely és Tarján közt sorolják fel, félig-meddig azt lehet lehet gyanítani, hogy helye a mostani városi terület valamelyik részére eshetett.[7]

KözépkorSzerkesztés

Zsigmond király Hunyadi Jánost tette meg a vidék­nek a földesurává, a törökök feletti diadalának elismeréséül.[6] Hunyadi János kastélyt is épít­tetett itt, amely valószínűleg ott állt a kasznárlak helyén.[6] Ebben az időben a települést Hód-vásárhelynek hívták. 1456-ban kapott mezővárosi rangot [forrás?] Hunyadi Jánostól, aki akkor a kormányzó és a vidék földesura volt.

Török korSzerkesztés

A 16. században Vásárhely, Wasarhely és névváltozatain említik.[7] A mohácsi vész után a török János királynak hagyta az országot, aki a Tiszántúlt is haláláig (1540) tulajdonolta, habár a vidék várai (Szeged, Gyula, Pankota, Temesvár) és a földesurak egy része Ferdinánd pártján álltak. A megyék, Csanád, Csongrád, nem csatlakoztak hosszabb időre egyik királyhoz sem. 1540-től azonban Ferdinánd elkezdte a területen a felségjog gyakorlását, s a gyulai vár parancsnoksága útján gyakorolta itt a végrehajtást, szedette a királyi tizedet és az adót.[8]

1552-ben Gyula elesett, s a törökök elfoglalták egész Csongrád vármegyét is. A csanádi szandzsák kezdetben három náhije-ből (közigazgatási kerület) állt: a vásárhelyi, csanádi és fellaki náhijekből, melyek jobbára romban hevertek.[8] 1557-ben a vásárhelyihez Csanád vármegye községeinek egy része, s az egész Csongrád vármegye tartozott, a nagy területen összesen 240 házzal.[8] Később módosították a beosztást, s Vásárhelyt a szegedi szandzsákhoz (budai vilajet) kap­csolták.[8] Az 1566. év táján Gyulavár egész környéke Békés- és Csongrád-vármegyékkel együtt az aradi szandzsákba olvasztatott bele, s ott is maradt 1595-ig, mikor Arad ismét magyar kézre jutott.[8]

A környező falvak 80%-a már a 16. században elpusztult. 1566-ban pusztult el véglegesen Fecskés, Földvár, Solt és Szőlős,[9] 1596-ban Batida, Csomorkány, Férged, Gorzsa, Körtvélyes, Mágocs, Pereskutas, Rárós, Rétkopáncs, Sámson, Tótkutas és Újváros.[9] Az elpusztult falvak lakosságának jelentős része Vásárhelyen keresett menedéket, a város pedig adófizetés fejében viszonylagos nyugalmat és jólétet élvezett.[9]

Halil bég 1566-ban Vásárhely településének adta ki bérbe a környező területet és pusztákat.[10] Majd 1570-ben Haszán bin Ahmed szolnoki török birtokos szerezte meg ezt a bérleti jogot.[11]

A 16. századi török adóösszeírások alapján Vásárhelyen:[12]

  • 1557-ben 135,
  • 1560-ban 176,
  • 1570-ben 311
  • 1578-ban 282 ház után vetettek ki az adót.

A 17. században az erdélyi fejedelmek is ki akarták terjeszteni befolyásukat erre a területre is és adományleveleket adtak végvári vitézeknek. Megszaporodtak az olyan esetek, amikor fegyverrel kényszerítették a lakosokat adófizetésre.[10]

Városrészek a 16. században [10]
Városrészek 1560 1570 20-21. századi utca
(hozzávetőlegesen)
Hód x x Bajcsy Zsilinszky u. és környéke
Félszer x x Árpád u. és környéke
Kanizsa x x Deák Ferenc és Petőfi u. és környékük
Kazsó x ?
Nagy x x Andrássy út
Szt. György x ?
Tarján x Zrínyi u.
Új x Klauzál u. és környéke
Vásárhely x Szántó Kovács u. eleje

A lakosok a 17. században folyamatosan bővítették határukat. Az új földesurak többnyire évi bérért átadták birtokaikat használatra. Az 1670-es években zálogban megszerezték Batidát, Csomorkányt, Férgedet, Fecskést, Körtvélyest, Mártélyt, Orosházát, Veres­egyházát.[10] A török kiűzése idején a lakosok már Csorvás, Dombegyház, Kovácsháza, Mezőhegyes, Szentetornya pusztáit is használták.[13]

1690-ben Thököly katonái sarcolták a várost, majd elhajtották a lakosság szarvasmarháit.[14]

1693-ban tatár-török csapatok özönlötték el Magyarországot déli részét,[15] amelynek áldozatul esett a város is;[16] a lakosság elmenekült és az elpusztult város csak hat évvel később épült újra.

A török után, 18. századSzerkesztés

1699-ben a városba visszatelepülő lakosok egy része Szabadszállásról tért vissza.[7] Az 1701-es összeírás a városban már 163 háztartásfőt jegyzett fel.[17] A 163 összeírt háztartásfő közül 141 fő Vásárhelyen született.[18] Az ekkor összeírtak a török hódoltság idején itt élő háztartásfőknek nagyjából a felét tették ki; és elsősorban azok tértek vissza, akiknek sikerült az állatállományuk egy részét átmenteniük.[18]

A Rákóczi-szabadságharc után a város a Károlyi család birtokába került. A többnyire kálvinista lakosú város a Károlyiak alatt viszonylagos vallásszabadságot élvezett, és a jobbágyok főleg állattenyésztésből éltek.[10] Az állatok értékesítése azonban sokszor nehézségbe ütközött. A század közepén néhány jobbágy a juhait Vácig hajtotta eladni, de az eladásuk még így sem sikerült.[19]

Leírás a településről a 18. század végén:

Hóld Mező Vásárhely: "Elegyes Mezőváros Csongrád Várm. földes Ura Gr. Károlyi Uraság, lakosai katolikusok, reformátusok, kevés evangelikusok, és görögök, fekszik Maros vize mellett, Szegedhez 3, Mindszenthez egy mértföldnyire; határja 2 nyomásbéli, elég jó, és hasznos, hóld forma tava van, nádat termő rétekkel bővelkedik, erdeje nints, szőleji nagyok, de alávaló borokat teremnek, mellyeket egygy esztendőnél tovább nem lehet tartani; e’ Városnak határja 13 pusztákból áll, bővelkedik minden rendbéli marhákkal, mellyeket a’ kereskedőknek szoktak eladni; piatzok Szegeden, N. Kőrösön, Ketskeméten, és Pesten; van szárnyas vadállattya is sokféle; áradások idején járhatatlan lévén úttya Szegedre, egész Győig (Algyő) jó rendben tartyák azt." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása 3. kötet: Vásárhely, 17961799)

19. századSzerkesztés

A kiépítetlen utak miatt a város fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt a vasúti hálózatba történő bekapcsolódás. 1870-ben készült el Békéscsaba, Szeged és azon keresztül Szabadka felé a vasúti kapcsolat.[20]

1873-ban törvényhatósági jogú város lett. Ebben az időben indult igazán fejlődésnek.

A lakosságának túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozott, az iparvállalatok közül a legfontosabbak a gőzmalmok voltak. 1874-ben hét gőzmalom őrölt már a városban.[21] A legrégibb a Bauer Jakab és fiai által 1866-ban alapított gőzmalomtelepe, gőzfürdő-vállalattal egybekötve. Ez és a Tóth Ferenc-féle vállalkozás kivitelre is dolgoztak. Ezeken túl volt két gőzfűrésztelep gőzmalommal egybekötve.[22]

A város határában található agyag alkalmat adott elsőrangú tégla és fedőcserép gyártására; magának a városnak körkemencére és szénfűtésre berendezett téglagyára a közúti burkolat számára gyártott alkalmas anyagot; szintén kör-kemencére és szénfűtésre volt berendezve három magán téglagyár is.[22]

1890-ben az ország negyedik legnépesebb városa volt. A gazdasági fejlődés azonban nagyfokú egyenlőtlenséggel járt együtt, ami az egész országra jellemző volt, ám az ún. Viharsarokban még komolyabb gondokat okozott. Míg az ipari munkások körében esősorban a magas munkanélküliség okozott feszültséget, a nagyszámú mezőgazdasági alkalmazott az alacsony napszámok, a rossz ellátmány (kommenció) és hasonlók miatt elégedetlenkedett. A nemzetközi munkásmozgalom hatására egyre több városban tartottak május 1-i felvonulásokat, melyek általában összetűzésekhez vezettek. Így volt ez Hódmezővásárhelyen is, ahol 1894-ben Szántó Kovács János agrárszocialista aktivista bebörtönzése és az olvasókör könyveinek elkobzása miatt zendülés tört ki. A városházát megostromló szegényeket végül a csendőrség tehetetlensége miatt a városban állomásozó huszárok verték le.

20. századSzerkesztés

 
Nyári Színház (1928)

Az első világháborút követően a város előbb francia, majd román megszállás alá került. Hódmezővásárhely román megszállása alatt a város nagy károkat szenvedett.

Először Bródy Sándor nevezte Hódmezővásárhelyt Paraszt Párizsnak 1909-ben, degradáló jelleggel. Ady Endre azonban szembeszállt Bródyval, a korábban sértő elnevezés pozitív tartalmat kapott, utalva a város jelentős irodalmi életére.[23]

A két világháború között a város jelentős területe és népessége ellenére még mindig falusias volt, a belvárost akácfákkal szegélyezett földes utcák vették körül, a város szélén pedig kis proletár házak sorakoztak, nagy gondot jelentett a munkanélküliség, már a századfordulótól folyamatos volt az elvándorlás, ami a város népességének csökkenését okozta.[23]

A második világháborúig a város mezőgazdasági jellegű maradt, utána azonban az ipar is egyre jelentősebb szerephez jutott.

A holokauszt idején Hódmezővásárhely az ország egyetlen olyan városa volt, ahol a kormányzati utasítás ellenére sem hozott létre gettót a városi hatóság.[24]

1950-től 1961-ig Csongrád megye székhelye volt.

1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhely kapta meg az Európa-díj Becsületzászlaját.

21. századSzerkesztés

2006. júliusában az Emlékpont megnyitotta kapuit.

2009-ben Hódmezővásárhely Az év települése lett. Szintén még ebben az évben Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város honlapja "Az Év Honlapja" címét nyerte el.[25]

2010. június 19-én a város Magyar Örökség díjat kapott.

A város a környező településekkel (Mártély, Mindszent, Szegvár, Székkutas) létrehozta a „Vásárhely és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást”, mely elsősorban a települések idegenforgalmi kínálatának fejlesztését célozza.

VárosrészeiSzerkesztés

 
Hódmezővásárhely városrészei
  • Béke-telep
  • Kincses-telep
  • Tabán
  • Tarján
  • Csúcs
  • Susán
  • Kertváros
  • Belváros
  • Újváros
  • Kishomok

NépességSzerkesztés

Lakosságszám[26]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 41 492 —    
1880 44 242 0,64%
1890 46 757 0,55%
1900 51 416 0,95%
1910 52 590 0,23%
1920 51 585 −0,19%
1930 51 255 −0,06%
1941 51 953 0,12%
1949 49 463 −0,61%
1960 53 648 0,74%
1970 53 646 −0,00%
1980 54 505 0,16%
1990 51 191 −0,63%
2001 49 393 −0,33%
2011 46 047 −0,70%
2020 43 149 −0,72%

Hódmezővásárhely lakónépessége 2011. január 1-jén 46 047 fő volt, ami Csongrád megye össznépességének 11%-át tette ki. A város Csongrád megye tizenkettedik legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 94,4 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 24% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1085 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 72,9, a nőknél 79 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[27] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 3%-a, mintegy 1292 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és szerb nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától Hódmezővásárhely lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1910-ig, az ezt követő időszakban egészen 1980-ig gyakorlatilag a város népessége stagnált. A legtöbben 1980-ban éltek a városban, 54 505-en, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Hódmezővásárhelyen, mint 1880-ban. A város régóta lakott település, sőt, valamikor az ország egyik legnépesebb városa volt. A folyamatos csökkenés egyik legfőbb oka a térségben jellemző szerény népszaporulat, illetve kisebb részben a külterületi lakott helyek önálló településsé válása. Ilyenek voltak: Mártély, Kardoskút és Székkutas.

Etnikai összetételSzerkesztés

Jelentős nemzetiségi csoportok[28]
Nemzetiség Népesség (2011)
  Cigány 415
  Német 230
  Szerb 75
  Román 66
  Szlovák 42

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 49 382 fő volt, ebből a válaszadók száma 47 043 fő volt, 46 353 fő magyarnak, míg 340 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 122 fő német, 47 fő szlovák, 37 fő szerb és 36 fő román etnikumnak vallotta magát.[29]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 46 047 fő volt, ebből a válaszadók száma 40 808 fő volt, 39 516 fő magyarnak vallotta magát. Az adatokból az derül ki, hogy a magukat magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[30] Az elmúlt tíz év alatt a nemzetiségiek közül jelentősebben a cigányok (449 fő) száma nőtt Hódmezővásárhelyen. A német (230 fő), szerb (75 fő), román (66 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött.[31] A magukat szlovákoknak vallók száma (42 fő) kismértékben csökkent az elmúlt tíz év alatt.

Nemzetiségi eloszlás
Időszak             Egyéb/Nem válaszolt Összesen
2001[32] 92,84% 0,69% 0,24% 0,07% 0,07% 0,1% 5,99% 100%
2011[33] 85,81% 0,9% 0,5% 0,16% 0,14% 0,09% 12,4% 100%

Vallási összetételSzerkesztés

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló helyiek túlnyomó többsége (51,4%) római katolikusnak tartotta magát. Emellett jelentős egyház volt a városban még a református közösség is (39,8%).[24]

A népszámlálás alapján a kisebb, jelentősebb egyházak közé tartozott evangélikus közösség (1,8%) és a gyors növekedést felmutató pünkösdi-karizmatikus felekezetek.[24]

KözéleteSzerkesztés

A város vezetőiSzerkesztés

Polgármesterek 1950 előttSzerkesztés

  • Szabó Mihály: 1849. március 3.–1849. július vége
  • Toronyi József: 1849. augusztus–1850.április 3.
  • Keresztes László: 1850. április–1853. november 18.
  • Bartha Sándor: 1853. november–1856. május 26.
  • Beszedics Antal: 1856. június 2.–1860. január
  • Budai Márton (ideiglenes): 1860. január–1860. október
  • Kovács Károly: 1860. november 4.–1861. december
  • Fekete Mihály: 1862. január–1864
  • Balogi Soma főbíró: 1864–1869
  • Pokomándy István: 1870. április 6.–1876. december
  • Ábray Károly: 1876. december 12.–1884. október 31.
  • Kristó Lajos: 1884. december 9.–1892. január 20.
  • Baksa Lajos: 1892. január 20.–1898. január 20.
  • Dr. Juhász Mihály: 1898. január 20.–1918. szeptember 30.
  • Dr. Soós István: 1918. október 26.–1935. december 31.
  • Dr. Endrey Béla: 1936. január 1.–1944. április 27.
  • Dr. Sárkány Gyula: 1944. június 1.–1944. október 8.
  • Kiss Pál: 1944. október 10.–1947. április 5.
  • Tamás Béla: 1947. július 25.–1948. május 25.
  • Oláh Mihály: 1948. május 25.–1950. október 22.

Tanácselnökök a tanácsi rendszerben (1950–1990)Szerkesztés

  • Oláh Mihály: 1950. október 22.–1954. február
  • Bereczki János: 1954. december 6.–1956. október 27.
  • Török István: 1956. október 27.–1957. június 1.
  • Vas Imre: 1957. június 4.–1961. augusztus 22.
  • Bán Rozália: 1961. november 15.–1965. május 20.
  • Sajti Imre: 1965. május 20.–1974. július 26.
  • Dr. Csatordai Antal: 1974. július 26.–1980. június 8.
  • Dr. Csizmadia Sándorné: 1980. június 17.–1990. szeptember 17.

Polgármesterek a rendszerváltás (1990) ótaSzerkesztés

Név Jelölő szervezet Terminus Megjegyzések / források
Dr. Rapcsák András ... 1990. november 6.–2002. február 3. Az 1990-es választási eredmények:[34][35]
Polgári Szövetség Hódmezővásárhelyért (PSZH) Az 1994-es választási eredmények:[36]
PSZH-Fidesz-MDF-MKDSZ Az 1998-as választási eredmények:[37]
Fidesz-MKDSZ-Egységes Hódmezővásárhelyért A 2000. december 3-án megtartott időközi választásról a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartásából csak annak végeredménye állapítható meg.[38]
Lázár János Fidesz 2002. október 20.–2012. június 2. A 2002-es választási eredmények:[39]
Fidesz-MDF A 2006-os választási eredmények:[40]
Fidesz A 2010-es választási eredmények:[41]
Almási István Fidesz-KDNP 2012. szeptember 2.–2017. november 20. A 2012-es időközi választási eredmények:[42]
A 2014-es választási eredmények:[43]
Dr. Márki-Zay Péter független 2018. február 25. óta A 2018-as időközi választási eredmények:[44]
Mindenki Magyarországa - Tiszta Vásárhelyért Egyesület A 2019-es választási eredmények:[1]

A városban a rendszerváltás óda eddig három időközi polgármester-választást kellett tartani, 2000-ben, 2012-ben, legutóbb pedig 2018-ban. 2000. december 3-án az időközi polgármester-választás (és egyben képviselő-testületi választás) kiírására az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt volt szükség.[45] 2012. szeptember 2-án azért kellett újból az önkormányzati ciklus félideje táján időközi választást tartani,[42] mert az előző polgármester az év júniusában lemondott posztjáról.[46] 2018. február 25-én pedig az előző városvezető 2017 novemberi halála okán kellett a vásárhelyi lakosoknak újra a szavazóurnákhoz járulniuk.[44]

Önkormányzati választási eredményeiSzerkesztés

2010[41]Szerkesztés

Polgármesterjelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Lázár János FideszKDNP 10 521 66,69%
Molnár Lászlóné Jobbik 2008 12,73%
Havránek Ferenc Zöld Baloldal 1942 12,31%
Kis Andrea MSZP 1304 8,27%
  • A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:
Lista Képviselők
száma megoszlása
Fidesz-KDNP 10
Jobbik 2
Zöld Baloldal 1
MSZP 1

2012 (időközi választás)[47]Szerkesztés

Polgármesterjelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Almási István Fidesz-KDNP 6 430 52,31%
Kis Andrea MSZP 2 792 22,72%
Kovács Sándor Jobbik 1 733 14,1%
Nagy László független 1 346 10,95%

2014Szerkesztés

Képviselő neve Párt neve Egyéni választókerülete
Vágó János FIDESZ-KDNP 01.
Dr. Kószó Péter Tamás FIDESZ-KDNP 02.
Dr. Kovács László Ferenc FIDESZ-KDNP 03.
Fekete Ferenc FIDESZ-KDNP 04.
Dr. Grezsa István FIDESZ-KDNP 05.
Cseri Tamás János FIDESZ-KDNP 06.
Bálint Gabriella FIDESZ-KDNP 07.
Molnárné Kecskeméti Rita FIDESZ-KDNP 08.
Hegedűs Zoltán FIDESZ-KDNP 09.
Benkő Zsolt FIDESZ-KDNP 10.
Szabó Pál JOBBIK Kompenzációs listáról jutott be
Kis Andrea MSZP-DK-EGYÜTT Kompenzációs listáról jutott be
Molnár László Vilmosné JOBBIK Kompenzációs listáról jutott be
Nagy Ernő MSZP-DK-EGYÜTT Kompenzációs listáról jutott be

2018 (időközi választás)Szerkesztés

Almási István hivatalban lévő polgármester 2017. november 20-án elhunyt, emiatt 2018. február 25-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a városban. A 36 700 választópolgárból 22 918 jelent meg az urnák előtt, így a jogosultak 62,45%-a adta le szavazatát. A leadott szavazatok közül 22 745 volt érvényes.[44][48]

Polgármesterjelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Dr. Márki-Zay Péter Független 13 076 57,49%
Hegedűs Zoltán Fidesz-KDNP 9 468 41,63%
Dr. Hernádi Gyula Független 201 0,88%

2019Szerkesztés

Polgármesterjelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Dr. Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa-Tiszta Vásárhelyért Egyesület 13 468 57,3%
Grezsa István független (Fidesz-KDNP támogatással) 10 042 42,7%

LátnivalókSzerkesztés

 
A zsinagóga
 
Hódmezővásárhely, Kossuth tér


 
Rovásos helynévtábla 'Hódmezővásárhely', 2011.

OktatásSzerkesztés

FelsőoktatásSzerkesztés

Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági KarSzerkesztés
  • kereskedelem és marketing
  • turizmus-vendéglátás
Felsőfokú szakképzésekSzerkesztés
  • idegenforgalmi szakmenedzser
  • reklámszervező szakmenedzser
  • vendéglátó szakmenedzser
Kommunikációs és Művészeti KarSzerkesztés
  • fotográfia
  • kézműves

Gábor Dénes FőiskolaSzerkesztés

  • konzultációs központ

TurizmusSzerkesztés

A hódmezővásárhelyi Strand, Termálfürdő és Sportuszodában tíz medence - három fedett és hét nyitott - van.

2012. szeptember elsején átadott új belváros részét alkotó Tornyai János Múzeum bővített és nemzetközi színvonalra korszerűsített múzeum.

Kulturálódni vágyókat pedig a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ várja.

Híres hódmezővásárhelyiekSzerkesztés

A településen gyűjtött népdalokSzerkesztés

Cím Gyűjtő Év
Házunk előtt, kedves édesanyám Péczely Attila 1932
Erdő mellett nem jó lakni Péczely Attila 1932
De szeretnék hajnalcsillag lenni Péczely Attila
Száraz tónak nedves partján Kodály Zoltán 1932

TestvérvárosaiSzerkesztés

PartnerkapcsolataiSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

SportSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Hódmezővásárhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
  3. a b Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. A 2021-es tanévvel együtt indul a tramtrain. (Hozzáférés: 2020. augusztus 22.)
  5. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 599. o. ISBN 963-05-4568-3
  6. a b c Csongrád vármegye - Vármegyei Szociográfiák 1. (Budapest, 1938) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 6.)
  7. a b c d e f g h i j Hód-Mező-Vásárhely története 2. Az ököljog kora. I. Istvántól a mohácsi vészig (Hódmezővásárhely, 1901) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 6.)
  8. a b c d e Hód-Mező-Vásárhely története 5. A közmivelődés története 1526-1848. II. (Hódmezővásárhely, 1913) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. augusztus 6.)
  9. a b c Herczeg Mihály: A hódmezővásárhelyi határ kialakulásának vázlatos története. CsmKF,2. 1974.
  10. a b c d e Nagy István - Szigeti János (szerk.): Hódmezővásárhely története 1., Kovács István: A török hódoltság kora (1552-1693)
  11. Lászlófalvi Velics 1886-1890. II. 286., 364., 392.
  12. Vass Előd: A vásárhelyi náhije 1560. évi és 1570. évi török adóösszeírása. Tanulmányok Csongrád megye történetéből. IV. Szeged, 1981. 17.
  13. Virágh Ferenc: Török hódoltság Gyula térségében, 1960.
  14. Futó Mihály: A hódmezővásárhelyi reformált egyház és iskola története.Sárospataki Füzetek, Sárospatak, 1862. 180.
  15. Borovszky Samu: Csanád vármegye története.I—II. Bp., 1896-1897. I. 251.
  16. Szeremlei Sámuel: Hód-Mezö-Vásárhely története.I-V. Hódmezővásárhely, 1900-1913. III. 180.
  17. OL Urbariaet Conscriptiones. Fasc. 221. no. 19. Beschreibung des Orths Vassarhely. Kamarai összeírás. 1701.
  18. a b Nagy István - Szigeti János (szerk.): Hódmezőváráshely története 1. A legrégibb időktől a polgári forradalomig (Hódmezővásárhely, 1984) Kruzslicz István: A mezőváros fejlődése a visszatelepülés után
  19. Hadrovics László-Wellmann Imre: Parasztmozgalmak a XVIII. században. Művelt NépKiadó, Bp„ 1951. 55.
  20. Honismeret, 1990 / 5-6. szám, Százhúsz éve futott be az első vonat Hódmezővásárhelyre
  21. Városi monográfiák Szabó Ferenc (szerk.): Hódmezőváráshely története 2/2. A polgári forradalomtól az Őszirózsás forradalomig 1848-1918
  22. a b Pallas Nagy lexikona
  23. a b Varsányi Attila: Így láttuk mi - A 20. század első felének Hódmezővásárhelye irodalmár vendégei szemével. [2012. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
  24. a b c Hódmezővásárhely Megalapozó vizsgálat, Helyzetfeltáró munkarész. (Hozzáférés: 2021)
  25. [1]
  26. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  27. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html
  28. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16
  29. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  30. http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html
  31. [2]
  32. 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  33. 4.1.6.1 A népesség nemzetiség szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  34. Hódmezővásárhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  35. A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként jelöli.
  36. Hódmezővásárhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  37. Hódmezővásárhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  38. A 2000. december 3-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. december 3. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  39. Hódmezővásárhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  40. Hódmezővásárhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 3. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  41. a b Hódmezővásárhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  42. a b Hódmezővásárhely települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. szeptember 2. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  43. Hódmezővásárhely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  44. a b c Hódmezővásárhely települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. február 25. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  45. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  46. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  47. Almási István Hódmezővásárhely új polgármestere (magyar nyelven) (html). hvg.hu, 2012. szeptember 2. (Hozzáférés: 2019. december 21.)
  48. Dull, Szabolcs: Óriási meglepetés: az ellenzék legyőzte a Fideszt Hódmezővásárhelyen, 2018. február 25. (magyar nyelven). Index.hu. (Hozzáférés: 2018. február 25.)
  49. István, a szobor: másfél száz változat[halott link] - HVG
  50. HÓDIÁK Hódmezővásárhelyi Közhasznú Diáksport Egyesület | Atletika.hu. atletika.hu. (Hozzáférés: 2019. július 15.)

ForrásokSzerkesztés

  • Dr. Szabó Gábor - Borus Gábor - Kőszegfalvi Ferenc: Hódmezővásárhely történeti kronológiája, Bába Kiadó, Szeged 2003. 200 p. ISBN 963-9511-29-3
  • Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon (szerk: Kőszegfalvi Ferenc, Borus Gábor) Bába Kiadó, Szeged 2002. 255 p. ISBN 963-9347-79-5
  • Kőszegfalvi Ferenc: Csodabogarak, bűnök, huncutságok, Bába Kiadó, Szeged 2007. 99 p. ISBN 978-963-9717-61-9
  • Kőszegfalvi Ferenc: Csomorkánytól Csomorkányig, Bába Kiadó, Szeged 2001. 217 p. ISBN 963-9347-14-0

További információkSzerkesztés

Mindszent Szentes Orosháza
Sándorfalva

 
   Hódmezővásárhely   
 

Tótkomlós
Szeged Makó