Főmenü megnyitása

Hódmezővásárhely

magyar város

Hódmezővásárhely (horvátul: Vašrelj, Vašarelj)[3] megyei jogú város, Csongrád megye második legnagyobb népességű és Magyarország második legnagyobb területű települése, a Hódmezővásárhelyi járás székhelye. Évszázadok óta egyike az Alföld legfontosabb gazdasági és kulturális központjainak, a legsikeresebb egykori mezővárosok közé tartozik. A 20. század közepéig az ország legnépesebb városai közé tartozott: 1920-ban az ötödik, 1930-ban a tizedik helyen állt, 2010-ben már csak a huszonkettedik. 1950 és 1961 között Csongrád megye székhelye volt.

Hódmezővásárhely
Városháza
Városháza
Hódmezővásárhely címere
Hódmezővásárhely címere
Hódmezővásárhely zászlaja
Hódmezővásárhely zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád
JárásHódmezővásárhelyi
Jogállás megyei jogú város
Polgármester Márki-Zay Péter (független politikus)[1]
Irányítószám 6800
Körzethívószám 62
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség43 311 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség90,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület487,98 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hódmezővásárhely (Magyarország)
Hódmezővásárhely
Hódmezővásárhely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 20° 19′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 49″, k. h. 20° 19′ 08″
Hódmezővásárhely (Csongrád megye)
Hódmezővásárhely
Hódmezővásárhely
Pozíció Csongrád megye térképén
Hódmezővásárhely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hódmezővásárhely témájú médiaállományokat.
Református templom
A barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben
A Városháza tornya
Magyar Hitel Bank és a Kossuth-szobor
Fekete Sas szálloda

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Hódmezővásárhely a Tiszántúlon, a Maros–Körös közén fekszik. Az Alföld délkeleti részén, Szegedtől 25 km-re található, a 45-ös és a 47-es számú utak találkozásánál. Az országnak Budapest után második legnagyobb közigazgatási területével rendelkező városa, a dél-alföldi régió jelentős oktatási, gazdasági, kulturális és művészeti centruma. A település az elmúlt évtizedben látványos fejlődéseken ment keresztül.

Megközelíthetőség és közlekedésSzerkesztés

  • Vonattal a MÁV 130-as számú (Szolnok-Tiszatenyő-Kunszentmárton-Szentes-Hódmezővásárhely-Makó) és a 135-ös számú (Szeged-Hódmezővásárhely-Orosháza-Békéscsaba) vonalain érhető el. A két vasútvonal Hódmezővásárhelyi Népkert megállóhely és Hódmezővásárhely állomások között azonos nyomvonalon halad. A környező vasútállomások, megállóhelyek: Kútvölgy megállóhely, Hódmezővásárhelyi Népkert megállóhely, Hódmezővásárhely-Ipartelepek megállóhely.
  • 2020-ra várhatóan megépül a Szegedet Hódmezővásárhellyel összekötő Tram-Train vonal, így Hódmezővásárhelyen villamos is fog közlekedni.
  • Autóbusszal több irányból is megközelíthető, de a város buszpályaudvarára több távolsági és expressz buszjárat nem tér be. A megyeszékhelyre egy átlagos tanítási napon közel 100 busz indul, igaz ezek jelentős része a várost érintő távolsági, vagy megyén belüli (pl. Szeged-Szentes) városközi járat. Speciális menetrend és díjszabás szerint közlekedik a Szegedre óránként induló expresszbusz, amely a vasútállomásról indul. Szegeden kívül gyakran közlekedik autóbusz Makóra és Szentesre, mindkét városba két útirányon át. Maroslele és Földeák felé Makóra, míg Szentesre Barattyos, illetve Mindszent felé lehet eljutni. Budapestre is közlekedik naponta hat autóbuszjárat. Ezen fontosabb úti célokon kívül persze a környező településekre (Orosháza, Székkutas) is közlekedik autóbusz, és a várost érintő több távolsági járat az ország különböző régióiba biztosít utazási lehetőséget.
  • Hódmezővásárhelyen helyi autóbuszközlekedés is van, igaz, a város szerkezetéből adódóan a járatok kevéssé kihasználtak. Jelenleg 9 viszonylat üzemel.

Nevének eredeteSzerkesztés

A mai település elődje a 14. században alakult ki két Árpád-kori falu, Hód és Vásárhely összeolvadásával. Hód neve valószínűleg a hód állatnévvel azonos, a Hód-tava neve latinos formában a 13. századból ismert és ma is őrzi egy városrész és a Hód-tavi-csatorna. A Vásárhely név vásártartási joggal bíró települést jelent. A mezővárosi jelleget hangsúlyozó "mező" névelem később toldódott be a Hódvásárhely névbe. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 599. o. ISBN 963-05-4568-3

Horvátul a településnek két neve létezik: a tompaiak által használt Vašrelj, és a bácsalmásiak által használt Vašarelj.[3]

TörténeteSzerkesztés

A terület az őskor óta lakott. A város a 15. században jött létre a korábbi Hód, Vásárhely, Ábrány és Tarján községek egybeépüléséből. Ebben az időben Hódvásárhelynek hívták. 1456-ban kapott mezővárosi rangot Hunyadi Jánostól, aki akkor a kormányzó és egyben a vidék földesura volt.

1552-ben a törökök elfoglalták a várost és egész Csongrád megyét. A törökök kiűzésük után, 1693-ban újra feldúlták a környéket, az elpusztult város csak hat évvel később épült újra.

A Rákóczi-szabadságharc után a város a Károlyi család birtokába került.

Leírás a településről a 18. század végén:

Hóld Mező Vásárhely: "Elegyes Mezőváros Csongrád Várm. földes Ura Gr. Károlyi Uraság, lakosai katolikusok, reformátusok, kevés evangelikusok, és görögök, fekszik Maros vize mellett, Szegedhez 3, Mindszenthez egy mértföldnyire; határja 2 nyomásbéli, elég jó, és hasznos, hóld forma tava van, nádat termő rétekkel bővelkedik, erdeje nints, szőleji nagyok, de alávaló borokat teremnek, mellyeket egygy esztendőnél tovább nem lehet tartani; e’ Városnak határja 13 pusztákból áll, bővelkedik minden rendbéli marhákkal, mellyeket a’ kereskedőknek szoktak eladni; piatzok Szegeden, N. Kőrösön, Ketskeméten, és Pesten; van szárnyas vadállattya is sokféle; áradások idején járhatatlan lévén úttya Szegedre, egész Győig jó rendben tartyák azt." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása 3. kötet: Vásárhely, 17961799)

1873-ban törvényhatósági jogú város lett. Ebben az időben indult igazán fejlődésnek. 1890-ben az ország negyedik legnépesebb városa volt.

A gazdasági fejlődés azonban nagyfokú egyenlőtlenséggel járt együtt, ami az egész országra jellemző volt, ám az ún. Viharsarokban még komolyabb gondokat okozott. Míg az ipari munkások körében esősorban a magas munkanélküliség okozott feszültséget, a nagyszámú mezőgazdasági alkalmazott az alacsony napszámok, a rossz ellátmány (kommenció) és hasonlók miatt elégedetlenkedett. A nemzetközi munkásmozgalom hatására egyre több városban tartottak május 1-i felvonulásokat, melyek általában összetűzésekhez vezettek. Így volt ez Hódmezővásárhelyen is, ahol 1894-ben Szántó Kovács János agrárszocialista aktivista bebörtönzése és az olvasókör könyveinek elkobzása miatt zendülés tört ki. A városházát megostromló szegényeket végül a csendőrség tehetetlensége miatt a városban állomásozó huszárok verték le.

Az első világháborút követően a város előbb francia, majd román megszállás alá került. Hódmezővásárhely román megszállása alatt a város nagy károkat szenvedett.

Először Bródy Sándor nevezte Hódmezővásárhelyt Paraszt Párizsnak 1909-ben, degradáló jelleggel. Ady Endre azonban szembeszállt Bródyval, a korábban sértő elnevezés pozitív tartalmat kapott, utalva a város jelentős irodalmi életére.[4]

A két világháború között a város jelentős területe és népessége ellenére még mindig falusias volt, a belvárost akácfákkal szegélyezett földes utcák vették körül, a város szélén pedig kis proletár házak sorakoztak, nagy gondot jelentett a munkanélküliség, már a századfordulótól folyamatos volt az elvándorlás, ami a város népességének csökkenését okozta.[4]

A második világháborúig a város mezőgazdasági jellegű maradt, utána azonban az ipar is egyre jelentősebb szerephez jutott. 1950-től 1961-ig Csongrád megye székhelye volt.

1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhely kapta meg az Európa-díj Becsületzászlaját.

2006. július 7-én az Emlékpont megnyitotta kapuit.

2009-ben Hódmezővásárhely Az év települése lett. Szintén még ebben az évben Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város honlapja "Az Év Honlapja" címét nyerte el.[5]

2010. június 19-én a város Magyar Örökség díjat kapott.

A város a környező településekkel (Mártély, Mindszent, Szegvár, Székkutas) létrehozta a „Vásárhely és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulást”, mely elsősorban a települések idegenforgalmi kínálatának fejlesztését célozza.

ÖnkormányzatSzerkesztés

A 2010-es választás eredménye[6]Szerkesztés

Polgármesterjelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Lázár János FideszKDNP 10 521 66,69%
Molnár Lászlóné Jobbik 2008 12,73%
Havránek Ferenc Zöld Baloldal 1942 12,31%
Kis Andrea MSZP 1304 8,27%
  • A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:
Lista Képviselők
száma megoszlása
Fidesz-KDNP 10
Jobbik 2
Zöld Baloldal 1
MSZP 1

A 2012-es időközi választás eredménye[7]Szerkesztés

Polgármesterjelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Almási István[8] Fidesz – Magyar Polgári Szövetség-Fidesz-KDNP 6 430 52,31%
Kis Andrea MSZP 2 792 22,72%
Kovács Sándor Jobbik 1 733 14,1%
Nagy László Független 1 346 10,95%

A 2014-es választásokSzerkesztés

Képviselő neve Párt neve Egyéni választókerülete
Vágó János FIDESZ-KDNP 01.
Dr. Kószó Péter Tamás FIDESZ-KDNP 02.
Dr. Kovács László Ferenc FIDESZ-KDNP 03.
Fekete Ferenc FIDESZ-KDNP 04.
Dr. Grezsa István FIDESZ-KDNP 05.
Cseri Tamás János FIDESZ-KDNP 06.
Bálint Gabriella FIDESZ-KDNP 07.
Molnárné Kecskeméti Rita FIDESZ-KDNP 08.
Hegedűs Zoltán FIDESZ-KDNP 09.
Benkő Zsolt FIDESZ-KDNP 10.
Szabó Pál JOBBIK Kompenzációs listáról jutott be
Kis Andrea MSZP-DK-EGYÜTT Kompenzációs listáról jutott be
Molnár László Vilmosné JOBBIK Kompenzációs listáról jutott be
Nagy Ernő MSZP-DK-EGYÜTT Kompenzációs listáról jutott be

A 2018-as időközi választás eredményeSzerkesztés

Az előrehozott polgármester-választást 2018. február 25-én tartották meg. A 36 700 választópolgárból 22 918 jelent meg az urnák előtt, így a jogosultak 62,45%-a adta le szavazatát. A leadott szavazatok közül 22 745 volt érvényes. Az eredmény még nem jogerős.[9][10]

Polgármesterjelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Dr. Márki-Zay Péter Független 13 076 57,49%
Hegedűs Zoltán Fidesz – Magyar Polgári Szövetség-Fidesz-KDNP 9 468 41,63%
Dr. Hernádi Gyula Független 201 0,88%

NépességSzerkesztés

Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 41 492 —    
1880 44 242 0,64%
1890 46 757 0,55%
1900 51 416 0,95%
1910 52 590 0,23%
1920 51 585 −0,19%
1930 51 255 −0,06%
1941 51 953 0,12%
1949 49 463 −0,61%
1960 53 648 0,74%
1970 53 646 -0,00%
1980 54 505 0,16%
1990 51 191 −0,63%
2001 49 393 −0,33%
2011 46 047 −0,70%
2019 43 311 −0,77%

Hódmezővásárhely lakónépessége 2011. január 1-jén 46 047 fő volt, ami Csongrád megye össznépességének 11%-át tette ki. A város Csongrád megye tizenkettedig legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 94,4 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 24% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1085 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 72,9, a nőknél 79 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[12] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 3%-a, mintegy 1292 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és szerb nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától Hódmezővásárhely lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1910-ig, az ezt követő időszakban egészen 1980-ig gyakorlatilag a város népessége stagnált. A legtöbben 1980-ban éltek a városban, 54 505-en, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Hódmezővásárhelyen, mint 1890-ben. A város régóta lakott település, sőt, valamikor az ország egyik legnépesebb városa volt. A folyamatos csökkenés egyik legfőbb oka a térségben jellemző szerény népszaporulat, illetve kisebb részben a külterületi lakott helyek önálló településsé válása. Ilyenek voltak: Mártély, Kardoskút és Székkutas.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló szekszárdiak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.

 


Etnikai összetételSzerkesztés

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg szlovák és német) nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 0,1% bolgárnak, 0,9% cigánynak, 0,1% horvátnak, 0,5% németnek, 0,1% románnak, 0,2% szerbnek, 0,1% szlováknak mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,1%, református 15,5%, evangélikus 0,7%, görög katolikus 0,2%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 32,9% (28% nem nyilatkozott).[14]

LátnivalókSzerkesztés

 
A zsinagóga
 
Hódmezővásárhely, Kossuth tér


 
Rovásos helynévtábla 'Hódmezővásárhely', 2011.

OktatásSzerkesztés

FelsőoktatásSzerkesztés

Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági KarSzerkesztés

Budapesti Kommunikációs és Üzleti FőiskolaSzerkesztés

Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági KarSzerkesztés
  • kereskedelem és marketing
  • turizmus-vendéglátás
Felsőfokú szakképzésekSzerkesztés
  • idegenforgalmi szakmenedzser
  • reklámszervező szakmenedzser
  • vendéglátó szakmenedzser
Kommunikációs és Művészeti KarSzerkesztés
  • fotográfia
  • kézműves

Gábor Dénes FőiskolaSzerkesztés

  • konzultációs központ

TurizmusSzerkesztés

A hódmezővásárhelyi Strand, Termálfürdő és Sportuszodában tíz medence - három fedett és hét nyitott - van. 2012. szeptember elsején átadott új belváros részét alkotó Tornyai János Múzeum bővített és nemzetközi színvonalra korszerűsített múzeum. Kulturálódni vágyókat pedig a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ várja.

Híres hódmezővásárhelyiekSzerkesztés

A településen gyűjtött népdalokSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

SportSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Márki-Zay Péter nagyon megnyerte a hódmezővásárhelyi választást. 168 Óra, 2018. február 25. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
  3. a b Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. a b Varsányi Attila: Így láttuk mi - A 20. század első felének Hódmezővásárhelye irodalmár vendégei szemével. [2012. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 2.)
  5. [1]
  6. A 2010-es választás eredménye
  7. A 2012-es időközi választás eredménye
  8. A polgármesteri címet 2017. november 20-án bekövetkezett haláláig töltötte be.
  9. Hódmezővásárhely időközi polgármester-választás - Nemzeti Választási Iroda (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2018. február 25.)
  10. Dull, Szabolcs: Óriási meglepetés: az ellenzék legyőzte a Fideszt Hódmezővásárhelyen, 2018. február 25. (magyar nyelven). Index.hu. (Hozzáférés: 2018. február 25.)
  11. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  12. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd008.html
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. Hódmezővásárhely Helységnévtár
  15. István, a szobor: másfél száz változat - HVG
  16. HÓDIÁK Hódmezővásárhelyi Közhasznú Diáksport Egyesület | Atletika.hu. atletika.hu. (Hozzáférés: 2019. július 15.)

ForrásokSzerkesztés

  • Dr. Szabó Gábor - Borus Gábor - Kőszegfalvi Ferenc: Hódmezővásárhely történeti kronológiája, Bába Kiadó, Szeged 2003. 200 p. ISBN 963-9511-29-3
  • Hódmezővásárhelyi életrajzi lexikon (szerk: Kőszegfalvi Ferenc, Borus Gábor) Bába Kiadó, Szeged 2002. 255 p. ISBN 963-9347-79-5
  • Kőszegfalvi Ferenc: Csodabogarak, bűnök, huncutságok, Bába Kiadó, Szeged 2007. 99 p. ISBN 978-963-9717-61-9
  • Kőszegfalvi Ferenc: Csomorkánytól Csomorkányig, Bába Kiadó, Szeged 2001. 217 p. ISBN 963-9347-14-0

További információkSzerkesztés