Főmenü megnyitása

A Hövszgöl-tó (mongolul: Хөвсгөл нуур, Hövszgöl núr, a klasszikus írásmód szerint:Kobsogol naghur.svg) Mongólia második legnagyobb, és egyben legmélyebb tava.

World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Hövszgöl-tó
KhovsgolNuur.jpg
Ország(ok)  Mongólia
Hely Hövszgöl megye
Típus hasadéktó
Elsődleges lefolyások Egijn-gol
Hosszúság136 km
Szélesség36,5 km
Felszíni terület2760 km2
Átlagos mélység138 m
Legnagyobb mélység262 m
Víztérfogat380,7 km3
Tszf. magasság1645 m
Települések Hatgal
Elhelyezkedése
Hövszgöl-tó (Mongólia)
Hövszgöl-tó
Hövszgöl-tó
Pozíció Mongólia térképén
é. sz. 51° 06′, k. h. 100° 30′Koordináták: é. sz. 51° 06′, k. h. 100° 30′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hövszgöl-tó témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FöldrajzaSzerkesztés

 
A Hövszgöl-tó űrfelvételen

A Hövszgöl-tó Mongólia északnyugati részén fekszik, 1645 méteres magasságban, az orosz határ közelében. Nyugati partján a Horidol Száridag, északon Szajánok déli nyúlványai magasodnak kopár szikláikkal.

A keskeny, levél alakú Hövszgöl-tó észak-déli irányban 136 km hosszú, legnagyobb szélessége 36,5 km. Legnagyobb mélysége 267 méter. Méreteiből adódóan Mongólia ivóvízkészletének 70%-át, a világ ivóvízkészletének nagyjából 0,4%-át tartalmazza.

Legnagyobb szigete a Dalajn Hüj (Tenger Köldöke) a tó közepéhez közel található. A 3 km hosszú és 2 km széles sziget 126 méterrel emelkedik a víz fölé. A tó északnyugati részén félszigetként emelkedik a Dolón Úl (Hét Hegy).

Vízgyűjtő területe viszonylag kicsi, 46 folyó és patak táplálja, közülük 12 időszakos. A tó vizét az Eg folyó vezeti el, ami a Szelengába torkolva a Bajkál-tóba folyik. A két tó között elnyúló Szajánok legmagasabb csúcsa (3491 méter) a Hövszgöl-tó északi partján magasodik. Így annak ellenére, hogy a két tó egymástól alig 220 km-re fekszik, a víz közöttük mégis több mint 1000 kilométeres utat tesz meg, 1169 méteres eséssel.

A tó vize novemberben befagy, a jég vastagsága az 1,4–2 métert is elérheti. A jégolvadás májusban kezdődik és június elején olvad el teljesen. A víz hőmérséklete +10 – +14 °C között ingadozik, de az öblökben melegebb is lehet.

KözlekedésSzerkesztés

A Hövszgöl-tó legkönnyebben a megyeközpontból, Mörönből közelíthető meg. A 100 kilométeres, közepes minőségű úton Hatgalba lehet eljutni. A tó keleti oldalán fut egy gyenge minőségű út, amin az orosz határig lehet eljuni, azonban ez csak száraz időben járható. A nyugati oldalon nincsenek utak, az a rész autóval járhatatlan.

Télen a tó teljes felülete vastagon befagy, akár nehéz teherautókat is elbír, ezért szállítási útvonalnak használták. Az utóbbi időben ezt környezetvédelmi okokból betiltották, mivel a teheratókból szivárgó olaj szennyezte a tavat. Az évek során 30-40 autó szakadt be a jégen és süllyedt el.

A tavon nyaranta a Szühebátor hajóval lehet kisebb körutat tenni a tavon. Az orosz építésű 400 tonnás hajó 1934-ben állt forgalomba.[1] A hajónak nincs kötött menetrendje, utaslétszámtól függően indul a tó déli csücskében fekvő Hatgal faluból.

Ökológiai jelentőségSzerkesztés

A Hövszgöl-tó nagyjából 2-5 millió évvel ezelőtt keletkezett, ezzel a Föld legősibb tavainak egyike és egyben – a Vosztok-tó után – a legérintetlenebbül megmaradt tó. Méretében is jelentős, Ázsia 10. legnagyobb és 4. legmélyebb tava. Ezért is fontos, hogy a tó vízminősége jelenleg kiváló, akár tisztítatlanul is alkalmas ivásra, így jó feltételeket teremt a különböző halfajok számára, mint a tajmen, lenok-lazac és ponty.

A Hövszgöl-tó és környéke, a tó vízgyűjtő területének nagy részével együtt 1992 óta nemzeti park.[2] A tó földrajzilag igen érzékeny területen fekszik, a sztyeppe és az örök fagyott tajga határán, ezért erős hatással van rá az éghajlatváltozás. Többek között ennek figyelésére, kutatására indították 1997-ben a The Hövsgöl Long-term Ecological Research Site (LTERS, Hosszú távú ökológiai kutatási terület) programot.[3][4]

A park változatos állatvilágnak ad otthont, él itt kőszáli kecske, muflon, argali juh, gímszarvas, jávorszarvas, szibériai pézsmaszarvas, ragadozók mint barna medve, farkas, rozsomák, coboly.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kara, György. Mit kell tudni Mongóliáról?. Kossuth Kiadó, 112. o. (1982). ISBN 9630919486 
  2. Asia Center – History of Research at Hövsgöl. [2008. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 21.)
  3. Asia Center – Hövsgöl. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 16.)
  4. Asia Center – About Lake Hövsgöl. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 16.)

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Hövszgöl-tó témájú médiaállományokat.